Új szempontot hozott be a „bio vagy ketreces tojás” vitába egy friss tanulmány, amely arra jutott, hogy az Egyesült Királyságban a szabad tartású biomodell bevezetése 2 316 000 tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményezhet, míg a ketreces rendszer esetében 1 184 000 szén-dioxid lenne a kibocsátás. Vagyis az ökológiai modell majdnem kétszeres üvegházhatásúgáz-kibocsátással jár.
A Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmány ezt azzal magyarázta, hogy a szabad tartású biomodellben ugyanannyi tojás előállításához több tyúkra van szükség, mivel a ketrecben élő tyúkok általában hatékonyabbak.
A baromfitelepek adatait vizsgálva számították ki a brit kutatók a környezeti hatásokat. Elemezték az állatjóléti mutatókat is, és azt, hogy adott mennyiségű tojáshoz hány tyúkra van szükség.
Ezek alapján a szabad tartású biotermelés volt a legrosszabb hatással a vizek túlzott tápanyagterhelésére és az ebből eredő algásodásra, a talaj savasodására és a földhasználatra. A kutatók szerint a tyúkok elhullási aránya szintén a szabad tartásban volt a legmagasabb.
https://hvg.hu/kultura/20260402_palfi-gyorgy-tyuk-kritika-magyar-film
A tanulmány 2009–2010-es adatokat használt, és nem vett figyelembe más környezeti hatásokat, például a növényvédő szerek használatát vagy a biodiverzitást.
A tojótyúkok alkotják a világszerte ketrecekben tartott állatok legnagyobb csoportját, és a globális tojásfogyasztás növekszik, ezért fontos állatjólléti szempont, hogy hogyan bánunk velük – mondta dr. Harriet Bartlett, a tanulmány egyik szerzője. Bartlett hozzátette, a kutatás nem mutatta be az ipari állattenyésztés teljes képét. „Az ökológiai gazdálkodás jobb eredményeket érhet el a növényvédő szerek toxicitása és talán a gazdaságok biodiverzitása tekintetében is” – mondta.
https://hvg.hu/360/20260208_7-tipp-a-hvg-tol-tojasfozes
