Nyolcvannyolc éven át adták ki napilapként.
„Ebben a sokszor kaotikus információözönben, ami körülvesz bennünket, egy nyomtatott napilapnak nehéz vagy inkább lehetetlen eséllyel részt venni az úgynevezett hírversenyben. Egy hetilapnak viszont nem is kell” – olvasható a Magyar Nemzet első hetilapként megjelent szombati számának főszerkesztői beköszönőjében.
A Fidesz-kormányok médiagépezetének központi szerveként működő Mediawroks június végén jelentette be, hogy augusztustól több, addig naponta megjelentetett kiadványukat heti rendszerességgel fogják kiadni. Ennek részeként került sor az 1938-ban napilapként alapított Magyar Nemzet hetilappá alakítására is.
Bár a 2025-ös évet 14 milliárd forintos veszteséggel záró, a választás után nagymértékű létszámleépítést is végrehajtó Mediawroks nyilvánvalóan pénzügyi fenntarthatósági okokból dönthetett az egyes lapok kiadásának ritkításáról, a Magyar Nemzet első hetilapként kapható számában 32 oldalon mindössze két hirdetés található, amelyek közül az egyik ráadásul saját előfizetésüket népszerűsíti. A másik egy Szerencsejáték Zrt. által támogatott Szarka Tamás-koncerté.
Míg a nyomtatott napilap ára 550 forint, előfizetői ára pedig 185 forint volt, a hetilaphoz az újságosnál 690, előfizetőként pedig 676 forintért lehet hozzájutni.
Miközben a Megafonnál és a Mediaworksnél komoly leépítések zajlanak, a NER-es médiaportfólióba tartozó több lap is felkeltette a független médiapiaci vállalkozók figyelmét. Varga Zoltán a HVG értesülései szerint két lapot is vinne.
A tartalmi meglepetések nélkül átalakuló Magyar Nemzet eheti véleményrovatában olvasható cikk többek közt a Fidesz-táboron kívül leginkább április 12-i élő választási eredmény-elemzésével és annak zenés feldolgozásával figyelmet keltő Gajdics Ottótól is, aki arra figyelmeztet: olyanok kérik számon az (elmaradt) önkritikát Orbán Viktoron, akik valójában azt akarják, hogy az ellenzékbe szorult Fidesz sose álljon talpra a választási vereségből.
A hírverseny terheitől megszabadult újság első heti lapszámának címlapján a paksi atomerőmű leállítását is szükségessé tévő szélsőséges hőség témáját hozza „Extrém hőhullámok: a látszat csal?” címmel. Ebben az írásban sikerül is túllépni a napi aktualitásokon. Geológus interjúalanyukat arról is kérdezik: a Föld – emberiség megjelenése előtti időket is felölelő – történetében mennyire számít extrémnek a most embert és gazdaságot egyaránt megterhelő hőség. Igazán hosszú távban gondolkodó olvasóik megnyugodhatnak: amíg a pólusokon valamennyi állandó jég is található, addig még inkább hideg földtörténeti korszakban vagyunk.
Szimbolikusan augusztus 20-án indulhat útjára a megújított közmédia, azonban az MTVA átmeneti vezetése nem árul el részleteket az átláthatóként meghirdetett megújítási folyamatról.
Nyitókép: HVG / Fazekas István
