Az eddigi éveknél politikailag sokkal semlegesebb listával állt elő a Prima Primissima Alapítvány a díj idei jelöltjeiről: ezúttal több, az előző kormányt nyíltan kritizáló művész is felkerülhetett a listára, de azért idén is jelölték például a közmédia vagy a Magyar Művészeti Akadémia tagjait.
Jelölték például Bródy Jánost Magyar zeneművészet kategóriában, a médiaszemélyiségek között ott van D. Tóth Kriszta, az íróknál Háy János, Kemény István és Takács Zsuzsa, színházból Kováts Adélt, Gáspár Sándort és Hajdu Szabolcsot jelölték.
A most nyilvánosságra hozott lista szereplői a Prima-díjasok, akik közül a zsűri döntése alapján kikerül a kategóriánként egy Prima Primissima-díjas, valamint egyvalaki közönségdíjat kap. A Prima-díjasok 8 millió, a Prima Primissima-díjasok és a közönségdíjas 20-20 millió forintot kap. A díjakat december 4-én adják át a Müpában. A Prima Primissima Alapítvány Kuratóriumának elnöke Csányi Sándor, a közönségdíjat Demján Sándor özvegye, Demján Sándorné Lídia ajánlja fel.
A teljes lista a következő:
Magyar irodalom
Háy János, író
A 80-as évektől jelennek meg versei, később novellái, regényei és drámái. Olvasói sikert először a Dzsigerdilen c. történelmi korban játszódó regényével ér el, majd A bogyósgyümölcskertész fia és a Házasságon innen és túl c. köteteivel vált közismertté. Regényei, A Gyerek, a Mélygarázs vagy a Boldog boldogtalan a kortárs irodalom kedvelt olvasmányai. Első drámája, a Gézagyerek drámaíróként is ismertté tette. Számos színpadi műve az év drámája lett. Vitákat kavaró irodalomtörténetet jelentetett meg Kik vagytok ti címmel. Minden írását újszerű, lendületes és közvetlen beszédmód jellemzi. Ő illusztrálja köteteit. 20 prózakötet, 8 verseskötet szerzője, 35 drámáját mutatták be, József Attila-díjas.
Kemény István, író, költő
Első elismeréseit a sárvári diákíró-találkozón kapta. Első verseskötete Csigalépcső az elfelejtett tanszékekhez címmel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiadásában jelent meg. Olyan kötetek fémjelzik munkásságát, mint az Élőbeszéd vagy a Nílus. Prózaíróként Az ellenség művészete című kisregénnyel mutatkozott be, nagyregénye a Kedves Ismeretlen. Lúdbőr című esszékötete vallomások és töprengések füzére hagyományról és modernségről, költészetről és történelemről, hazánkról és Európáról. Legutóbbi könyve, a Lovag Dulcinea verses kalandregény: egy huszonegyedik századi Don Quijote-variáció. Munkásságát József Attila-díjjal és Magyarország Babérkoszorúja díjjal is elismerték.
Takács Zsuzsa, költő, író, műfordító, esszéista és egyetemi oktató
Egyetemi évei alatt kezdett műfordítani. 1964-től publikált, első versei az Élet és Irodalom, a Jelenkor, az Új Írás c. folyóiratokban jelentek meg, az Alföldnek, majd a Holminak lett rendszeres szerzője. Lengyel Péterrel kötött házasságukból két gyermekük született: Anna és Zsuzsa. A Költők egymás közt c. antológiában Pilinszky János mutatta be. Első verseskötete, a Némajáték 1970-ben jelent meg. Kertész Imrével megélt szerelmük irodalmi dokumentumai verseiben is nyomon követhetők. A bűnök számbavétele c. könyvében jelentkezik először novellákkal. A Kossuth- és József Attila-díjas költő olasz, spanyol, angol, katalán, örmény költőket is fordít. 2007-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Magyar színház-, film- és táncművészet
Gáspár Sándor, színművész
1979-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Pályáját a Vígszínházban kezdte, a Katona József Színház alapító tagja. A Művész Színház, az Új Színház, a Nemzeti Színház, a Vörösmarty Színház társulatát erősítette. Stílusgyakorlatok c. előadása színháztörténeti legenda. Láthattuk Popriscsinként, Krogeként, De Sade márkiként, vagy A velencei kalmár, az Őfelsége komédiása, Az ügynök halála c. művek főszerepeiben. A Csapd le csacsi!, a Tutajosok, a Kicsi, de nagyon erős; a Csocsó, avagy éljen május elseje!; a Roncsfilm, az Üvegtigris c. filmek ikonikus figuráit formálta meg. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész több mint 80 játék- és tévéfilmben játszott. Don Johnsont, Patrick Swayze-t is szinkronizálta.
Hajdu Szabolcs, rendező, színész
Első nagyjátékfilmje, a Macerás ügyek a Magyar Filmszemle legjobb első film díját kapta meg. A nemzetközi áttörést a Fehér tenyér c. film hozta meg számára, amelyet a Bibliothèque Pascal követett – mindkét film Magyarország Oscar-nevezése volt. Legnagyobb sikerét a saját lakásában forgatott Ernelláék Farkaséknál című drámával érte el, amellyel elnyerte a Karlovy Vary-i Kristály Glóbuszt. Színészként Rózsa János Félálom című filmjében láthattuk először, azóta számos karaktert megformált már. Színházban is rendez, ahol szintén megőrizte kísérletező formanyelvét. A Balázs Béla-díjas alkotó munkáit a személyes hangvételű történetmesélés, a színház és a film médiumának kreatív ötvözése jellemzi.
Kováts Adél, színművész, színigazgató
Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, a Radnóti Színház igazgatója, a Halhatatlanok Társulatának tagja, nemzedékének egyik meghatározó művésze. Sokoldalú, emlékezetes színházi és filmes alakításait számos rangos szakmai díjjal ismerték el. Tíz éve vezeti a Radnóti Színházat, amelynek hagyományait őrizve, mégis korszerű, progresszív és a 21. század kihívásaira érzékeny színházat teremtett. Művészi munkája mellett kiemelkedő társadalmi szerepvállalása is példaértékű. Vezetésével a Radnóti rangos hazai és európai elismeréseket nyert, és Budapest kulturális életének meghatározó, erős szakmai és közösségi bázisává vált.
Magyar zeneművészet
Bródy János, zeneszerző, szövegíró, előadóművész
Az Illés, majd a Fonográf együttes tagjaként meghatározó szerepet játszott a magyar beat- és rockzene megteremtésében. Első szólólemeze 1980-ban jelent meg Hungarian Blues címmel. Ezt követte a Ne szólj szám c. album, amelyen szerepelt a betiltott Ha én rózsa volnék c. dal is. A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas művész több mint 60 nagylemezt készített, 800 dal szövegét és 200 dal zenéjét szerezte. Dalszövegeiben a mai napig jelen van a szabadságvágy és a finom iróniába burkolt szókimondás. Munkásságában jelentős helyet foglalnak el a színpadi művek szövegkönyvei (István, a király, Doktor Herz, Volt egyszer egy csapat) is. Tizedik önálló albuma „Az első 80 év” címmel jelent meg.
Lakatos György DLA, fagottművész
Liszt Ferenc- és Bartók–Pásztory-díjas fagottművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára. Két évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház és a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának első fagottosa. A kortárs zene elkötelezett előadójaként több mint 180 mű ősbemutatója fűződik a nevéhez, szólistaként és kamarazenészként világszerte koncertezett. Játékát több mint ötven lemez, négyszáz rádió és tévéfelvétel őrzi. Rendszeresen tart mesterkurzusokat itthon és külföldön. 1991-ben szülővárosában, Kalocsán alapította meg a beteg gyermekeket segítő Kék Madár Fesztivált, amely eddig 1400 gyermek gyógyulását segítette, és mára a térség meghatározó kulturális eseményévé vált.
Orbán György, zeneszerző
A kolozsvári Zeneművészeti Főiskolán végzett és tanított. Budapestre költözése után, 1979–1990 között a Zeneműkiadó Vállalat zenei szerkesztője, 1982-től a budapesti Zeneakadémia zeneelmélet és zeneszerzés docense. A Kossuth- és Erkel Ferenc-, Bartók–Pásztory-díjas zeneszerző ismertségét leginkább kórusműveinek köszönheti. Sok műfajban alkotott, színházi kísérőzenét, filmzenét, dalokat, kamarazenét, zongoraműveket egyaránt komponált. Munkásságát tíz oratórium, tizenöt mise, két tucat motetta, kilencven kórusmű, öt szimfónia és két kis-opera (Pikko hertzeg, Bűvölet c.) fémjelzi. Zenéjének legfontosabb jellemzője a természetesen szép hangzás és a klasszikus értelemben vett formai arányosság.
Magyar ismeretterjesztés és média
D. Tóth Kriszta, újságíró, műsorvezető, mentálhigiénés szakember
Pályája 1995-ben indult, először angol nyelvű hetilapoknál dolgozott. 1997-től a TV3 híradójának, 1999-től az RTL Klub hírműsorainak szerkesztő riportere, műsorvezetője. 2002-től a Magyar Televízió Híradójának szerkesztő-műsorvezetője, majd 2004–2007 között a csatorna brüsszeli tudósítója és irodavezetője. Hazatérve a Híradó és a Panoráma külpolitikai magazin műsorvezetője. A közmédiától való távozása után íróként tevékenykedett, majd 2015-ben elindította saját független online magazinját, a WMN-t. Egy évtizeden át futott díjnyertes Elviszlek magammal című portréműsora. A magazin alapítójaként ma főként tehetséggondozással, tartalomfejlesztéssel és közösségépítéssel foglalkozik.
Érdi Sándor, televíziós újságíró
1976 és 1999 között volt a Magyar Televízió munkatársa. Kezdetben az MTV Színházi Osztály vezetője, majd 1978-tól a Színházi és irodalmi Osztályt is vezeti. 1988–89 között a Magyar Televízió művészeti igazgatója, 1992–93 között a Magyar Televízió kettes programjának a művészeti igazgatója. A Táncsics Mihály-díjas és Joseph Pulitzer Életműdíjas alkotó a Stúdió – kulturális hetilap (1980–1998) alapító-főszerkesztője volt. Televíziós műsorai a többi között a Nézőpont, a József Attila kortársai, a Premier, a Szabófalvától San Franciscóig c. portrésorozat. 1999-től a Szegedi Tudományegyetem és a Budapest Média Intézetének tanára és igazgatója. A Halhatatlanok Társulata – Örökös Tagság társalapítója.
Gózon Ákos, tudományos és kulturális újságíró
1991 óta dolgozik ismeretterjesztő, tudomány-népszerűsítő és kulturális területen újságíróként, szerkesztőként, riporterként, műsorvezetőként. Két nagy múltú ismeretterjesztő lap: a Szent-Györgyi Albert által alapított Élet és Tudomány és a több mint másfél évszázada megjelenő Természet Világa főszerkesztője. Tanít a Szegedi Tudományegyetemen és kommunikációs szakember az MMA-nál. A Magyar Rádió Gordiusz Műhely vezetője volt, készítette a Kossuth rádió több ismeretterjesztő adását és a Bartók rádió kulturális műsorát, a Súgólyukat is. Mesélő emlékházak című sorozatában irodalmi emlékhelyeket mutatott be, a Millenniumi Mesék c. dokumentumfilm-sorozatban híres magyarok élettörténetét ábrázolta.
Magyar sport
Kovács Ágnes PhD, olimpiai bajnok úszó
14 évesen az 1995-ös bécsi Eb-n robbant be a nemzetközi élvonalba, ahol az egész mezőny legfiatalabbjaként meglepetés bronzérmet nyert 100 méteres mellúszásban. Atlantában, 15 évesen, 3. lett 200 méter mellen. Pályafutása csúcsaként a 2000-es sydney-i olimpián aranyérmet nyert 200 méteres mellúszásban, 2-szeres világ- és 7-szeres Európa-bajnok. 50-szeres magyar bajnok, 6-szoros európai csúcstartó. 13 éves válogatottsága alatt minden világversenyen pontszerzőként végzett. Az élsport mellett és utána is képezte magát, három diplomát, köztük doktori címet is szerzett. A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem adjunktusa, sportvezetőként támogatja a hazai olimpiai mozgalmat. 2 fiúgyermek édesanyja.
Krajnyák Zsuzsanna, többszörös paralimpiai érmes vívó
Gyermekkori úszóéveit követően 1998-ban kötelezte el magát a kerekesszékes vívás mellett az UTE, később a Törekvés SE színeiben. Sydney-től Párizsig tartó, negyedszázadot és hét paralimpiát felölelő karrierje a magyar sporttörténelem egyik legfényesebb fejezete: tőrben és párbajtőrben mind egyéniben, mind csapatban. Összesen 13 paralimpiai érmet (5 ezüst, 8 bronz) nyert, amivel hazánk valaha volt legeredményesebb paralimpikonja. Ötszörös világ- és hússzoros Európa-bajnok kiválóság, akinek világklasszisát és példamutatását 2006-ban első magyar sportolóként a rangos nemzetközi Laureus-díjra jelöléssel ismerték el.
Németh Miklós, olimpiai bajnok gerelyhajító
12 évesen kezdett el versenyszerűen sportolni, a távolugrás helyett később a gerelyhajítást választotta. 1965-ben, mindössze 19 évesen már bekerült a felnőtt magyar atlétikai válogatottba. Legnagyobb sikerét az 1976-os montreali olimpián érte el, ahol az első kísérletével, 94,58 méteres világcsúccsal nyert aranyérmet. Így ő volt az első magyar gerelyhajító, aki átlépte a 90 méteres álomhatárt. Négy ötkarikás játékon vett részt. Visszavonulása után edzőként dolgozott. Saját fejlesztésű, világszínvonalú versenygerelyeket tervezett és gyárt. 2016-ban megalapította a saját atlétikai klubját, a Németh-Gerely Atlétikai Club Sportegyesületet.
Magyar népművészet és közművelődés
Beszprémy Katalin, hímző, népművész
A népművészet iránti elhivatottságot családi útravalóként kapta. Édesanyja a Népművészet Mestere címmel kitüntetett Beszprémy Józsefné volt. 1973 óta tagja a Nomád Nemzedéknek. 1974-ben megkapta a Népművészet Ifjú Mestere címet. 1983-tól a TÉKA együttes táncházának háziasszonya, a táncházas táborok kitalálója, szervezője. A Magyar Művelődési Intézetben, majd a Hagyományok Házában dolgozott, jelenleg a főigazgató tanácsadója. A Népművészeti Módszertani Műhelyt vezette. Számos oktatói szakkönyvet készített, amelyek alapművek a népi játszóházvezetők és kézművesek képzésében. A népi kézművesség módszertani munkájának megújítója. Manapság saját KÉZ-MŰ-HELY elnevezésű alkotóműhelyében tanít.
Gryllus Vilmos, zenész, előadóművész, zeneszerző
1969-ben bátyjával megalapította a Kaláka együttest, amelyben 10 éven át csellózott, verseket zenésített meg és énekelt. Az 1980-as évektől az Égbőlpottyant mesék és a Ki kopog? című műsorokkal vált országszerte ismertté Levente Péter és Döbrentey Ildikó alkotótársaként. Gyerekszínházi társulatukban ő volt a zenész-zeneszerző. 1992-től kezdi kiadni daloskönyveit. Szólókarrierjéből olyan ikonikus albumok emelkednek ki, mint a Maszkabál vagy a Dalok sorozat. 1996-tól ismét együtt énekel és muzsikál a Kalákával, de gyerekműsorait egyedül tartja. A kétszeres Kossuth-díjas zenész fő célja, hogy fülbemászó dallamaival megszerettesse az irodalmat, és éneklésre csábítsa a gyerekeket.
Végső Miklós, néptáncművész
Az Állami Balett Intézet néptánctagozatának legelső évfolyamán végzett. 2014-ben a Magyar Táncművészeti Főiskolán BA diplomát is szerzett. A Magyar Állami Népi Együttes vezető szólistája és magántáncosa volt. 1984–1987 között a Kodály Kamara Táncegyüttesben táncolt. Elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere és az Örökös Arany Sarkantyús díjat is. Kutatásai és gyűjtései során a szatmári és az erdélyi tájegységek néptáncait, valamint a cigánytáncokat tanulmányozta. 1975 óta amatőr néptáncegyütteseknél tanít és koreografál. 1996–2024 között a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatója, koreográfusa. A Harangozó Gyula-díjas néptáncművész napjainkban a Kispej lovam társulatban táncol.
Magyar képző- és iparművészet
Haász István, képzőművész
A kortárs magyar geometrikus művészet meghatározó képviselője. Tanulmányait az Egri Tanárképző Főiskolán és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte. Munkásságát minimalista eszközrendszer, mértani formák, síkok és terek kölcsönhatásainak következetes vizsgálata jellemzi. A tér és forma alapvető kérdései mellett a színeken alapuló fény és árnyék szerepe műveinek meghatározó elemévé vált. Tanított a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnáziumban és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. Az OSAS Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesület tagja. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkácsy-díjas, Érdemes művész.
Pinczehelyi Sándor, grafikus, festőművész
A Pécsi Tanárképző Főiskolán tanult. 1969–1977 között a Janus Pannonius Múzeumban dolgozott, majd 22 évig az általa alapított Pécsi Galéria vezetője, több száz országos és nemzetközi hírű kiállítás szervezője. 1999-től a PTE Művészeti Kar egyetemi docense. Az 1960-as évek végén megalakult Pécsi Műhely egyik alapító tagja. Műveiben jellegzetes vizuális szimbólumrendszere a társadalmi, politikai jelenségeket, valamint a kollektív identitás kérdéseit feszegeti. Alkotásait hazai, európai, amerikai, japán köz- és magángyűjtemények őrzik. Képzőművészeti munkássága mellett fontos tervezőgrafikai tevékenysége is. Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló művész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia rendes tagja.
Szurcsik József, képzőművész
A Magyar Képzőművészeti Főiskolán grafikusként végzett. Pályája kezdetén könyveket illusztrált és lemezborítókat tervezett Hobónak, Cseh Tamásnak, az East együttesnek. Munkássága során számos képzőművészeti ágban alkot. Grafikai munkái mellett a rá jellemző egyedi metódussal készít festményeket, illetve 3 dimenziós műveket, plasztikus vásznakat, fa- és acélszobrokat. Performerként is aktív. Munkáiban az egyén, a társadalom és a természet viszonyait vizsgálja. A Magyar Képzőművészeti Egyetem egykori rektorhelyettese és Grafika tanszékének nyugalmazott docense. A Kossuth- és Munkácsy-díjas művész a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Magyar tudomány
Prof. Dr. Bollobás Enikő, irodalomtörténész, amerikanista
1975-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett angol és általános nyelvészet szakon. 10 éven át az Akadémiai Kiadóban dolgozott, majd 1985-től a szegedi József Attila Tudományegyetem Angol Tanszékén oktatott. 1990-ben harmadmagával megalapította az Amerikanisztika Tanszéket az ELTE-n, amelyet később 20 éven át vezetett. Az 1990-es évek elején diplomataként dolgozott Washingtonban. Kutatási területei az amerikai és magyar irodalomtörténet, irodalomelmélet, líraelmélet. Tizenkét könyve és több mint kétszázötven tanulmánya jelent meg magyar és külföldi kiadóknál, illetve folyóiratokban. Az ELTE professor emeritusa, az MTA rendes tagja. A Magyar Tudomány főszerkesztője.
Prof. Dr. Sperlágh Beáta, orvos, klinikai farmakológus
1987-ben diplomázott a Semmelweis Egyetemen. Kutatási területe az idegrendszeri gyógyszerkutatás. Eredményei több új gyógyszerfejlesztési projekt kiindulópontjaként szolgáltak. Kutatásai középpontjában az idegsejtek ún. purinerg receptorai állnak, amelyek több idegrendszeri betegségben, köztük az autizmusban és a skizofréniában is szerepet játszanak. A felfedezésén alapuló új hatásmechanizmusú antidepresszáns gyógyszer fejlesztése eljutott a klinikai kipróbálásig. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet főigazgatója. A Széchenyi-díjas orvos az MTA rendes tagja. Oktatási tevékenységet végzett az orvosképzésben, és a gyógyszer-innovációban részt vevő szakemberek képzésében.
Prof. Dr. Szathmáry Eörs, evolúcióbiológus
Az ELTE-n végzett biológusként, szakterülete az elméleti biológia. A nagy evolúciós átmenetek kérdéseit kutatja. Foglalkozik a sejtek eredetével, a többsejtű szervezetek kialakulásával, a természetes nyelv megjelenésével és az evolúcióképes mesterséges intelligencia veszélyeivel. Világhírű munkája a mentorával, John Maynard Smith-szel közösen írt The Major Transitions in Evolution (Az evolúció nagy lépései). Ezt követte 1999-ben a The Origins of Life (A földi élet regénye). E két könyv tucatnyi nyelven jelent meg. A fenntarthatóság ügyének elkötelezett híve. A Széchenyi-díjas tudós az MTA rendes tagja, az európai, a norvég, a flamand és az amerikai akadémia külső tagja.
Magyar oktatás és köznevelés
Prof. Dr. Aszódi Attila, egyetemi tanár, energetikai mérnök
Gépészmérnöki és energetikai mérnöki diplomáját a BME-n szerezte. 1999–2014 között a BME Oktatóreaktorának vezetője, 2004–2014 között a BME NTI igazgatója. Kutatási és oktatási területe a reaktorbiztonság, a termohidraulika, az atomerőművek hatékony és biztonságos hosszú távú működtetése, valamint az energiapolitika és annak környezeti, fenntarthatósági aspektusai. 2021 óta a BME TTK dékánja. A Wigner Jenő- és Gábor Dénes-díjas egyetemi tanár a fukusimai balesetet követően az Európai Bizottság nemzetközi nukleáris biztonsági szakértője volt, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség meghívott szakértője nukleáris tudásmenedzsment témákban. Blogot ír, tanít.
Mozgásjavító EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola és Kollégium), mozgáskorlátozott gyermekek oktatása, nevelése, mozgásfejlesztése
A Mozgásjavító több mint egy intézmény: gyermekek, fiatalok, családok és munkatársak közössége, amelynek tagjai nap mint nap azért dolgoznak, hogy a fogyatékosság ne a lehetőségek határát, hanem új utak keresésének kezdetét jelentse. Az intézményben mintegy 250 mozgáskorlátozott gyermek és fiatal oktatása, nevelése, mozgásfejlesztése, egészségügyi és sérülésspecifikus ellátása történik 3 éves kortól a középiskola befejezéséig. A korszerű oktatás, az egész napos mozgásnevelés és a terápiák komplex alkalmazásával tanulóikat a lehető legönállóbb, teljes életre készítik fel. Szakmai tudásukkal, innovációikkal és közösségük erejével 123 éve mutatnak utat a gyógypedagógiában.
Dr. Sándor Ildikó, néprajzkutató, mesemondó, egyetemi oktató
Az ELTE BTK magyar–néprajz szakán szerzett diplomát, majd doktori fokozatot. Egyetemi évei óta a táncházmozgalom aktív résztvevője, a Tatros együttes és a Guzsalyas táncház alapító tagja. 1988 óta vezeti a Kőketánc gyerektáncházat. Huszonöt éven át volt a Hagyományok Háza munkatársa, jelenleg a Magyar Táncművészeti Egyetem docense, az ELTE oktatója; korábban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is tanított. A népmeséket paraszti mesemondóktól lejegyzett változatok nyomán élőszóban formálja újjá. Munkássága a néprajz és a pedagógia határterületén bontakozott ki: a néprajzi tudást és az élő hagyományt a személyes tapasztalat révén teszi átélhetővé, s azt közösségi gyakorlatként adja tovább.
Magyar építészet
Bordás Péter, építész
2003-ban diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2006-ban megalapította a BORD Építész Stúdiót. Budapesten, Debrecenben és Zürichben működő irodáival olyan épületeket és közösségi tereket alkot, amelyek fenntarthatók, emberközeliek és karakteresek. Munkái meghatározó szerepet játszanak Debrecen kortárs arculatának formálásában. Ő tervezte a többi között a Nagyerdei Stadiont, az Aquaticum Strandfürdőt, a Sauska Tokaj Borászatot és a BudaPrés Cidert. Munkássága mellett kiemelt figyelmet fordít a fiatal tehetségek támogatására. Az Ybl-díjas építész 2017-ben létrehozta a DECODE Díjat, amely az értékteremtés és az alkotói gondolkodás jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Fekete Antal, építészmérnök
A Budapesti Műszaki Egyetemen diplomázott. 1980–1994 között a LAKÓTERV munkatársa volt. 1995 óta a Finta és Társai Építész Stúdióban dolgozik. Budapest számos ikonikus, nagyszabású modern középületének megalkotásában vállalt kulcsszerepet eleinte Finta József munkatársaként, később vezető tervezőként. A WestEnd City Center, a BME Informatikai épülete, az MTVA Székház, az Allee Bevásárlóközpont, az Eiffel téri Irodaház vagy a Szervita Square épülete számos hazai és külföldi szakmai szervezet Best of… díját elnyerte. Épületeinél a tér és az épület intenzív kapcsolatának megteremtésére törekszik. 2000-ben Ybl Miklós-díjat kapott kiegyensúlyozott, egyenletes színvonalú építészeti tevékenységéért.
Dr. Paulinyi Gergely DLA, építész
A hazai és nemzetközi építőipari innováció egyik meghatározó alakja, aki úttörő szerepet vállal a mesterséges intelligencia és az űripari kutatások eredményeinek építészeti és építőipari alkalmazásában. A Paulinyi & Partners cégcsoport alapítójaként és elnök-vezérigazgatójaként olyan saját fejlesztésű megoldásokat hozott létre, amelyek nemzetközi szakmai elismerést is kivívtak. Rendszeres előadó hazai és nemzetközi konferenciákon, aktív szereplője a tudományos és szakmai közéletnek. Az Ybl Miklós-díjas építész nevéhez fűződik a többi között a Tihanyi Apátság felújítása, az Etele Plaza, a Budapest One, a Budai Egészségközpont bővítése és a Prestige Towers tervezése.
Borítókép: HVG / Cabrera Martin
