Bécsben, a 14 éve átadott és a budapesti nemzetközi vonatokat is fogadó főpályaudvartól (Hauptbahnhof) nem messze terül el a Helmut-Zilk-Park. Az osztrák főváros volt polgármesteréről elnevezett terület első látásra legfeljebb méretében különbözik egy újépítésű lakónegyed közepén kialakított zöldellő városrésztől. A 70 ezer négyzetméteres park egyik felén általános iskola, közepén kávézó, szélén kutyafuttató és nem utolsósorban több játszótér kapott helyet, keresztül-kasul pedig ösvények futnak. Amikor azonban a kísérőmtől rákérdezek, mit is keres a terület egyik oldalán néhány szokatlan zöld bucka, nem várt választ kapok.
A domboldalt ugyanis kifejezetten a lányok miatt tervezték.
„Kutatások már évtizedek óta azt mutatják, hogy 10-12 éves kor után a lányok nagy része egész egyszerűen eltűnik a játszóterekről, a parkokat és a tereket a kamasz fiúk veszik át” – magyarázta Julia Giradi-Hoog, Bécs város építési igazgatóságának munkatársa.
A házakat szándékosan messzire építették egymástól.
Cabrera Martin
Amit azonban máshol talán természetesnek vennének, azon Bécsben inkább megpróbáltak változtatni. Itt jött be a képbe a „genderérzékeny várostervezés”. Ez a szemléletmód nem más, mint annak elismerése, hogy a nők és a férfiak eltérő módon használják a városi tereket, a közösségi közlekedést és az infrastruktúrát, ezért azok kialakításakor a nők, a gyermekek és az idősek szempontjait is figyelembe kell venni. Miközben tehát Magyarországon az előző kormány gyakorlatilag mindent üldözött, amiben szerepelt ez a szó, az osztrák fővárosban arra használják, hogy egyenlő feltételeket teremtsenek férfiaknak és nőknek egyaránt.
