Simone Biles sértő stílusban beszólt Riley Gaines trumpista, genderellenes aktivistának, majd a transz sportolók elfogadására szólította fel. Ezek után kinyílt Pandóra szelencéje, kapott hideget-meleget, majd letörölte az X-fiókját.
A nemek teremtés szerinti sorrendjére való hivatkozás az alkotmányban provokáció és válasz a nemzetközi progresszív törekvésekre. Vélemény.
Repül, félmaratont fut, és nem fázik a külügyminiszter.
No gender, no migration – ez lehetne a mottója annak a rendeletcsomagnak, amelyet a jelek szerint Trump már a beiktatását követő órákban aláír majd.
Nem is titkoltan Donald Trump győzelmére reagálva megszünteti a tényellenőrzést Mark Zuckerberg a Facebookon és egyéb közösségi platformjain. Az egyelőre Európára nem vonatkozó lazítást a konzervatívok a cenzúra végeként ünneplik, a liberálisok a gyűlöletbeszéd elszabadulásától tartanak.
Már másodszor áll közel ahhoz az Egyesült Államok, hogy női elnöke legyen, de nagyon sok esetben még ma is a férjek, férfi hozzátartozók döntik el, kire szavaznak a család szavazóképes tagjai – így az anyák, nővérek, női utódok és feleségek is. Parászka Boróka cikke.
Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a genderről, az állam nem írhatja elő, hogy mi a helyes álláspont ebben a kérdésben, sem egyik, sem másik irányban – mert különben már nem lennénk messze a totalitarizmustól – fejti ki a Neue Zürcher Zeitungban Lorenz Engi, aki a közjog és a jogfilozófia professzora a St. Galleni Egyetemen, de tanít és kutat Freiburgban is.
Mit tenne egy józan politikai erő, miután fejére borult a Kék Osztriga bár? Talán felfogná, hogy nem muszáj inkvizítorokat foglalkoztatni.
Ez a fajta, nem tiszta női sport a kimerített csalás esete volt már a 80-as években is. Én ezt a sportszövetségek emancipálódási deficitjére vezetem vissza. Egész egyszerűen olyan gyenge a sport nemzetközi világában a női sport érdekképviselete, hogy nem tudják kellően szabályozni a résztvevők testi hovatartozását és annak vizsgálatát – állítja Kiss Noémi író, műfordító.
A magyar politikai életben, még a parlament falain belül is a nőket érintő kérdésekről gyakran lenézően, vagy egyenesen diszkriminatívan nyilatkoznak a politikusok. Rossz példák máshol is vannak, de az Európai Parlament a jövőben aktívan tenne legalább a saját megválasztott képviselőinek képzése ügyében, akiknek kötelező egyenlő bánásmód oktatáson kell majd reszt venniük. Megkérdeztük a magyar parlamentet is, hogy itthon is szükség lenne-e ilyen képzésre, de megkeresésünkre nem reagáltak. Annak ellenére, hogy a magyar közbeszéd jelenlegi állapotában számos jel mutat arra, hogy igencsak ráférne a magyar politikusokra egy kis diverzitástréning.
A magyar nők majdnem tizedét érte már nemi erőszak élete során, több mint kétszázezren pedig jelenleg is olyan kapcsolatban élhetnek, ahol fizikailag vagy szexuálisan bántalmazzák őket. A hazai törvények elméletben garantálják az erőszak áldozatainak védelmét, a valóságban azonban nem mindig kapják meg a nekik járó segítséget. Az Isztambuli Egyezmény ratifikálását a magyar kormány ideológiai okokból elutasítja, pedig annak átfogó intézkedései a probléma gyökerét, a magyar társadalomban elburjánzott nemi előítéleteket és az áldozathibáztatást is célba vennék.
Az Európai Parlamentben az elmúlt ötéves ciklusban nagyot javult mind a nők aránya, mind az általuk betöltött pozíciók eloszlása. Ezzel szemben a magyar Országgyűlés negatív rekorder a női miniszterek részvételében, nem is akárhogyan: Varga Judit elvesztése után nincs egy sem. Női képviselőnk sincs sok, ebben is az utolsók vagyunk. Megnéztük, hol több vagy épp kevesebb a nő az európai parlamenti és a nemzeti képviselők közt, és hogyan befolyásolják ezt az adott állam választási szabályai. Nőügyekkel foglalkozunk a sorozat 8. részében.
Hiába vannak egyaránt többségben a felsőfokú tanulmányokba kezdők közt a nők és végeznek is többen sikerrel. Továbbra is kemény üvegplafonba ütköznek a magasabb tudományos pozíciók betöltéséért folyó versenyben férfi kollégáikkal szemben. Miért van ez? – ennek járunk utána a Nőügyekkel foglalkozunk sorozatunk 7. részében.
A katolikus egyházfő arról beszélt, hogy a genderelméletet mindent egyenlővé akar tenni.
Egy henteslány és egy óvóbácsi történetét mutatja be a DW Magyar.
Ami Nyugaton a gender, az Magyarországon a dzsentri. A sorra nyíló, férfidominanciát népszerűsítő klubok is mélyítik a nemek közötti egyenlőtlenséget. A nemi sztereotípiákat még az Állami Számvevőszék is terjeszti.
Magyarországon a társadalom egyre elfogadóbbá válik, viszont a politika a nyitottság ellen dolgozik – véli Kanicsár Ádám András újságíró és LMBTQ-aktivista, aki immár tíz éve vezet beszélgetéseket a Sziget Fesztivál Magic Mirror sátrában. Idén több külföldi volt kíváncsi a genderkérdéseket feszegető programokra, és úgy tűnhetett, mintha a magyarok, ha már egyszer kijutottak a Szigetre, valóban menekülni akartak volna a magyar valóság elől. Szerinte viszont fontos lenne, hogy Magyarországon életben tartsuk a tiszteletteljes vitázás kultúráját, és ne a passzivitás legyen az új irány.
Hogyan alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? Szelényi Zsuzsanna, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból, ezeket a kérdéseket elemzi a Szétzilált ország című könyvben. A kötetet, melyből több részletet is közlünk, a HVG Könyvek adja ki.
Az önkormányzat bocsánatot kért.
„Mi magyarok kimondjuk, amit gondolunk, ha ez másoknak nem is tetszik, és ez jól van így” – az újonnan kinevezett igazságügyi miniszter élesen kritizálta az EU-s jogállamisági eljárást első tusványosi szereplésén.
