Ki fizeti meg Gryllus Dorka hőhullámainak az árát?
A gerillakampány leleplezése után mondhatjuk azt, hogy a megrendelő. Csakhogy a kérdés ennél bonyolultabb.
Gryllus Dorka és az RTL Magyarország után a DM is megszólalt arról, hogy a színésznő az RTL reggeliben eljátszotta, hogy menopauzával kapcsolatos tünetei lennének, azonban az csak jóval később derült ki, hogy ezt valójában a drogéria megbízásából tette (bár a menopauza világnapjára, október 18-ra időzített leleplezést a széleskörű médiafigyelem miatt napokkal előrébb kellett hozniuk).
A kampány első elemének fő célja az volt, hogy „felhívja a figyelmet a menopauzára, és annak kevésbé ismert kognitív tüneteire, hiszen az edukáció hiánya a nőket sokszor nehéz helyzetbe kényszeríti” – közölte a vállalat a HVG megkeresésére.
A kampány kreatív koncepcióját (amelynek az RTL is médiapartnere volt) a brit hátterű WPP Media fejlesztette. Mint írják, az adás miatt érzelmekkel telített párbeszéd alakult ki a témában, „rengeteg visszajelzést kaptunk, számunkra is meglepő volt, hogy ilyen széleskörű volt a hatáskeltés”.
Láttuk azt is, hogy sokakat mélyen érintettek a látottak, ezt őszintén sajnáljuk.
– tették hozzá.
Bíznak viszont abban, hogy a mostani érdeklődést és figyelmet ezután a menopauzával kapcsolatos tudás bővítésére és a nők valódi támogatására tudják fordítani, és megköszönték Gryllus Dorkának, hogy kiállt az ügy mellett, és „és szereplést vállalt egy ilyen fontos, érzékeny téma kapcsán”.
A DM azt ígéri, hogy a következő hetekben a téma iránt érdeklődők többek között Koch Mária szakértővel is beszélgethetnek a social media csatornáinkon, emellett több edukációs tartalommal is készülnek a weboldalukon egy a témának dedikált aloldalon, valamint különböző online női magazinokban.
Arra a közleményben nem tértek ki, hogy miért választották a kommunikáció olyan formáját, amelyet a hatóságok akár burkolt reklámnak is minősíthetnek.
Arra sem válaszoltak, hogy nem tartják-e visszásnak a téma ily módon történő feldolgozását, hiszen az Önszabályozó Reklámtestület etikai kódexe szerint „a reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát, hiszékenységét, tudatlanságát vagy kiszolgáltatottságát és különös figyelemmel kell lenni a sérülékeny célcsoportokra is. A reklám csak körültekintően és indokolt esetben építhet a szorongásra, a szerencsétlenségtől, az emberi szenvedéstől való félelemre és nem használhatja ki a babonaságot”.
