„A figyelemfelkeltő, kreatív PR-megoldás, a társadalmilag hasznos cél és a kampány kommunikációs eredményessége nem jogosít fel megtévesztő eszközök alkalmazására” – vélte a magyarországi PR szakma érdekképviseleti szerve.
Őszintén sajnálják, hogy sokakat mélyen megérintettek a látottak.
A gerillakampány leleplezése után mondhatjuk azt, hogy a megrendelő. Csakhogy a kérdés ennél bonyolultabb.
A színésznő egy videóüzenetben mondta el, hogy „A menopauza megérdemli a megértést” elnevezésű reklámkampány része volt a tévés alakítása.
Amit a nézők láthattak, az a változókor – reagált a színész arra, hogy felesége zavartan viselkedett egy tévéműsorban.
Lehet, hogy a petefészek nemcsak tárolja a petesejteket, hanem azt is „számolja”, mennyi maradt belőlük? Egy kutatás szerint könnyen elképzelhető.
A női test évtizedekig kimaradt az orvostudomány fókuszából, és ennek ára ma is jól mérhető, hiszen a nőknél gyakrabban marad felismeretlen az ADHD, a endometriózis vagy éppen a terhességi szövődmények súlyossága. Az utóbbi évek kutatásai azonban sorra hozzák felszínre azokat a biológiai összefüggéseket, amelyekről korábban szinte semmit nem tudtunk, a menstruációs ciklus agyra gyakorolt hatásától kezdve a hőhullámok molekuláris hátteréig. Milyen tudományos áttörések alakítják át most a nők egészségügyi ellátását, és miért fordulhat elő, hogy a legalapvetőbb testi folyamatainkat is csak most kezdi érteni a tudomány?
A populáris kultúrában népszerű az az elképzelés, amely szerint a középkorú nő egyszer csak szexuális csúcsformába kerül, felszabadul, magabiztos lesz, és jobban kívánja a szexet, mint valaha. Jól hangzik. Csakhogy erre nincs meggyőző tudományos bizonyíték. Ráadásul éppen ezekben az években kezdődik sok nőnél a menopauzális átmenet, amely a szexualitást is átrendezheti. De vajon tényleg csökken a vágy? Mit tesznek a hormonok, mit a kapcsolat, és mi történik akkor, ha már maga az elképzelésünk is téves arról, hogyan „kellene” működnie a női vágynak?
A vállfájdalommal járó állapot gyakori a menopauza körüli életkorban, és az ösztrogén hormonális változásai szerepet játszhatnak a kialakulásában. De bizonyíték még nincs elég.
Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, mekkora hatással van életmódunk arra, hogyan éljük meg ezt az életszakaszt mind lelkileg, mind fizikailag. Az életmódorvoslás megoldást ad mind a testi tünetek enyhítésére, mind a lelki folyamatok támogatására, és a hosszabb távú egészségügyi következményeket is jelentősen befolyásolhatja.
A valódi kipihentség érzését veszíthetik el a (peri)menopauzán áteső nők, aminek – az állandó fáradtságon kívül – számos egyéb, káros egészségügyi hatása is van. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, mit tehetünk azért, hogy a változókorban is tudjunk jókat aludni.
Sokan úgy gondolják, elég majd ötven körül foglalkozni a menopauza kérdéseivel. Pedig a konkrét menopauzát megelőzi egy akár 5-10 éves időszak, a perimenopauza. Ebben az időszakban a szervezet már jelzi a hormonális átalakulást, csak ezeket a jeleket sokan nem ismerik fel, vagy egészen más okra vezetik vissza. Pedig, ha tudjuk, mire figyeljünk, sokkal nyugodtabban élhetjük meg ezt az átmenetet.
Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.
„Banyakór” – így emlegették régen a változókort. A kifejezés pontosan mutatja, mennyi előítélet és félreértés kapcsolódott ehhez az életszakaszhoz. Szerencsére ma már egyre többen tekintenek rá másképp: Kínában például „második tavaszként” hivatkoznak rá. Itthon is egyre többet beszélünk a menopauzáról, ami fontos előrelépés, ugyanakkor még mindig sok tévhit él a köztudatban.
Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
Változókorban sokan tapasztalják, hogy ugyanazzal az életmóddal egyre nehezebb megőrizni a korábbi testsúlyt és energiaszintet. Ez az időszak jóval többről szól néhány pluszkilónál: a hormonális átalakulás az egész szervezetre hatással van, az anyagcserétől az izomtömegig, a csontsűrűségtől a szív- és érrendszer állapotáig. A szakemberek szerint ezért ilyenkor már nem elegendő diétázni vagy időnként sportolni. A cél az olyan fenntartható életmód kialakítása, ami csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és segíti a minél hosszabb, egészséges életet.
„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.
A menopauzáról legtöbbször a hormonok, a hőhullámok, az alvászavar vagy a testsúlyváltozás jut eszünkbe, pedig a változókorban a bélrendszer is fontos szereplő lehet. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bélmikrobiom és a hormonrendszer oda-vissza hatnak egymásra: a bélbaktériumok beleszólhatnak az ösztrogén-anyagcserébe, miközben a csökkenő ösztrogénszint maga is átalakíthatja a bél-, a szájüregi és a hüvelyi mikrobiomot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy máris létezne menopauzára való csodaprobiotikum – inkább egy új szemléletet ad ahhoz, hogyan gondolkodjunk a női egészségről. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A változókor után a petefészek már nem vesz részt a szaporodásban, de ettől még nem válik tétlen szervvé. Egy új kutatás szerint időskorban immunsejtekkel telítődik, ami arra utal, hogy a szervezet védekezőrendszerében is szerepet kaphat.
Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
