Egyre több tudományos bizonyíték támasztja alá, mekkora hatással van életmódunk arra, hogyan éljük meg ezt az életszakaszt mind lelkileg, mind fizikailag. Az életmódorvoslás megoldást ad mind a testi tünetek enyhítésére, mind a lelki folyamatok támogatására, és a hosszabb távú egészségügyi következményeket is jelentősen befolyásolhatja.
A valódi kipihentség érzését veszíthetik el a (peri)menopauzán áteső nők, aminek – az állandó fáradtságon kívül – számos egyéb, káros egészségügyi hatása is van. Ebben a cikkben összegyűjtöttük, mit tehetünk azért, hogy a változókorban is tudjunk jókat aludni.
Sokan úgy gondolják, elég majd ötven körül foglalkozni a menopauza kérdéseivel. Pedig a konkrét menopauzát megelőzi egy akár 5-10 éves időszak, a perimenopauza. Ebben az időszakban a szervezet már jelzi a hormonális átalakulást, csak ezeket a jeleket sokan nem ismerik fel, vagy egészen más okra vezetik vissza. Pedig, ha tudjuk, mire figyeljünk, sokkal nyugodtabban élhetjük meg ezt az átmenetet.
Miért hízik meg egy nő gyakran könnyebben, és miért tér vissza a leadott súly szinte mindig? A válasz messze túlmutat az akaraterőn: a hormonális ciklus, a stresszhormon kortizol, a menopauza és az érzelmi evés együtt alakítja, hogyan viszonyulunk az ételhez. Kopjár Ildikó dietetikussal jártuk körül, miért olyan makacs a jojóhatás, mit érdemes tudni a menstruáció előtti édességvágyról, és milyen tévhitek tartják fogva azokat a nőket, akik végre tartósan szeretnének megszabadulni a felesleges kilóktól.
„Banyakór” – így emlegették régen a változókort. A kifejezés pontosan mutatja, mennyi előítélet és félreértés kapcsolódott ehhez az életszakaszhoz. Szerencsére ma már egyre többen tekintenek rá másképp: Kínában például „második tavaszként” hivatkoznak rá. Itthon is egyre többet beszélünk a menopauzáról, ami fontos előrelépés, ugyanakkor még mindig sok tévhit él a köztudatban.
Negyvenéves kor körül sok nő megtapasztalja, hogy megszokott életmódja egyszer csak már nem hozza ugyanazt az eredményt. Nehezebben indulnak a reggelek, romlik az alvás minősége, lassabb a regeneráció, megjelennek a hangulatingadozások, miközben az élet éppen ilyenkor kívánja a legtöbbet: a karrier sokaknál a csúcspontjára ér, a gyerekek még otthon élnek, egyre gyakrabban kell idősödő szülőkről is gondoskodni.
Változókorban sokan tapasztalják, hogy ugyanazzal az életmóddal egyre nehezebb megőrizni a korábbi testsúlyt és energiaszintet. Ez az időszak jóval többről szól néhány pluszkilónál: a hormonális átalakulás az egész szervezetre hatással van, az anyagcserétől az izomtömegig, a csontsűrűségtől a szív- és érrendszer állapotáig. A szakemberek szerint ezért ilyenkor már nem elegendő diétázni vagy időnként sportolni. A cél az olyan fenntartható életmód kialakítása, ami csökkenti a krónikus betegségek kockázatát, és segíti a minél hosszabb, egészséges életet.
„Mintha a heréid összezsugorodnának, és két éven belül leszakadnának” – érzékelteti egy szakértő a férfiakkal, mihez foghatók a menopauzához vezető megpróbáltatások. Ráadásul ezek nemcsak a nőket alakítják, hanem hatással vannak a kapcsolataikra is. Ebben az életszakaszban sok a válás, de egy kapcsolat megerősödve is átjuthat a nehézségeken. A hormonális változásokkal járó alacsonyabb ingerküszöb pedig segíthet sok mindent tisztán látni.
A menopauzáról legtöbbször a hormonok, a hőhullámok, az alvászavar vagy a testsúlyváltozás jut eszünkbe, pedig a változókorban a bélrendszer is fontos szereplő lehet. Az utóbbi évek kutatásai szerint a bélmikrobiom és a hormonrendszer oda-vissza hatnak egymásra: a bélbaktériumok beleszólhatnak az ösztrogén-anyagcserébe, miközben a csökkenő ösztrogénszint maga is átalakíthatja a bél-, a szájüregi és a hüvelyi mikrobiomot. Ez azonban nem azt jelenti, hogy máris létezne menopauzára való csodaprobiotikum – inkább egy új szemléletet ad ahhoz, hogyan gondolkodjunk a női egészségről. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
A változókor után a petefészek már nem vesz részt a szaporodásban, de ettől még nem válik tétlen szervvé. Egy új kutatás szerint időskorban immunsejtekkel telítődik, ami arra utal, hogy a szervezet védekezőrendszerében is szerepet kaphat.
Sok nő a menopauza környékén úgy érzi, mintha a teste hirtelen ellene fordult volna: ugyanaz az étrend és mozgás már nem ugyanazt az eredményt hozza, a hasi zsír könnyebben gyűlik, a fogyás pedig nehezebben indul el. A háttérben azonban nem egyszerűen a „lelassult anyagcsere” áll, hanem hormonális és testösszetételi változások egész sora: csökkenő izomtömeg, átrendeződő zsíreloszlás, romló inzulinérzékenység és megváltozott energiafelhasználás. A megoldás ezért nem a további megvonás, hanem egy fenntarthatóbb stratégia felállítása. Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember írása.
Hat országban, összesen 12 ezer nő bevonásával vizsgálta a menopauzáról szóló tapasztalatokat egy friss felmérés. A magyar eredményekből az látszik, hogy idehaza sok nő marad magára ezekkel a problémákkal, még orvosi segítséget sem kérnek.
Az emlőrák életkori kockázatának növekedése régóta ismert jelenség, biológiai hátteréről azonban meglepően keveset tudtunk. Egy friss kutatás most minden eddiginél részletesebb képet ad arról, hogyan alakul át az emlőszövet az évek során, és miért válhat kedvezőbbé a daganatok kialakulása szempontjából különösen a menopauzát követően.
Magyarországon a nők átlagosan hat évvel tovább élnek a férfiaknál, ám gyakran rosszabb egészségi állapotban. Ennek egyik oka, hogy étkezéseikkel nem követik megváltozott testi igényeiket.
A Kösz, jól legújabb adásában a perimenopauza és a menopauza során fellépő hormonális hullámvasútról, a változókor után bekövetkező testi és lelki változásokról, azok menedzseléséről és a krónikus betegségek megnövekedett rizikójának csökkentéséről beszélgettünk dr. Halmos Amrita szülész-nőgyógyász, endokrinológus szakorvossal és Vajdovich Dorottya táplálkozástudományi szakemberrel, dietetikussal.
Megdőlt az évtizedes szépségideál, miszerint a nőknek törékenyeknek, légieseknek kell lenniük – az egészségük érdekében ugyanúgy szükségük van izomszövetekre, mint a férfiaknak. 40 év felett a nőknek érdemes másképp edzeniük, mint korábban, de mik a legfontosabb tudnivalók? Góg Anikó nőifitnesz-szakértő mondta el.
A megkérdezett 18–59 éves magyar nők 67 százaléka tapasztalt már valamilyen, a szexualitáshoz kapcsolódó nehézséget – derül ki egy hat európai országot érintő nemzetközi kutatásból.
Manapság forrongó, izgalmas tudományos terület a változókor kutatása, amivel sokat nyerhetnek a nők, mert egyre több adat és egyre több készítmény áll a rendelkezésükre, hogy senkinek ne kelljen hosszú éveken át szenvedni a tünetektől – állítja Halmos Amrita szülész-nőgyógyász, endokrinológus. Miért ilyen kevés a menopauzára szakosodott orvos? Enyhülnek-e a menopauza tünetei, ha egészségesen élünk?
Sok nő reméli, hogy a menstruációs ciklus elmaradása (menopauza) után a havonta visszatérő kellemetlenségek már nem terhelik többé a mindennapokat. Ám a változókor, a menstruáció megszűnése előtt és még utána is számos olyan tünettel járhat együtt, amelyek még évekig megkeseríthetik az életünket. Nemcsak a hőhullámok és a hangulatingadozások jellemzőek, hanem a fájdalmas húgyhólyaghurut kialakulása is gyakoribb ebben a periódusban. De mit tehetünk ellene?
A Fylrevy a posztmenopauzális nők ösztrogénhiányos tüneteit enyhíti.
