68 éves korában meghalt Kovács Kristóf dramaturg, rendező, író és műfordító, a Magyar Narancs alapító munkatársa, írta meg október 8-án a Színház.online.
Az egyik legjobb publicista, akit valaha ismertem. Budapesten halt meg, a lakásban, amelyet ismertem, a városban, ahol 1958-ban született…
– írja Artner Szilvia Sisso a Magyar Narancs e heti számában.
„Kovács Kristóf pályáján az újságírás, a színpadi szerzői munka, a rendezés és a dramaturgia egyaránt fontos szerepet kapott. Dolgozott a Miskolci Nemzeti Színházban és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, később a Budaörsi Latinovits Színházhoz kötődött. Klasszikusok és kortárs darabok színpadra állításában vett részt, saját műveket írt, fordított, és rendezőként is dolgozott” – írja a színház.online.
1979-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára. Harmadévesként emigrált, Svédországban telepedett le. 1983-ban bekerült a stockholmi Dramatiska Institutet színházrendező szakára. 1987-ben végzett, diplomamunkája Beckett Godot-ra várva című darabjának rendezése volt a stockholmi Városi Színházban. Ezután Németországban élt, 1990 őszén költözött vissza Magyarországra. Itthon a Magyar Narancs alapító gárdájához tartozott, a hetilapnak 1998-ig volt munkatársa – írja a portál.
Tíz éve hallgatom, hogy a haláloddal viccelődsz. És csak ma először nem tudtam nevetni veled. A leginkább félreértett ember voltál, akit ismertem. Ezen kívül még szarkasztikus, a feketénél is feketébb humorú, megrögzötten önkritikus, és most ettől biztosan kiborulsz, de irigylésre méltóan okos, művelt, és kapaszkodj!: kedves ember. Ráadásul kiváló dramaturg…
– írta Kovács Kristófról Németh Nikolett, a Budaörsi Latinovits Színház dramaturgja.
