Az Oktatási Minisztérium közzétette javaslatait az SNI gyerekek nevelésének átalakításáról

A szaktárcánál működő SNI-munkacsoport tíz pontban foglalta össze az alapokat, amihez várják a javaslatokat. A részletes átalakítási javaslatok, egyedi stratégiák megalkotása ez után következik.

  • HVG

Minden gyermek egyedi módon fejlődik, és mindenkinek joga van a szükségleteihez igazodó neveléshez-oktatáshoz - írja a kormányzati portálon közzétett közleményében a Kókayné Lányi Marietta közoktatási államtitkár által létrehozott SNI munkacsoport, bemutatva a csoport alapvetéseit a készülő javaslatcsomaghoz.

Az alapvetés szerint az intézményeknek alkalmazkodniuk kell a gyermekek, tanulók eltérő képességeihez, tempójához és szükségleteihez, hogy mindenki a lehető legtöbbet hozhassa ki magából. Ezért az intézmények számára biztosítani kell a szükséges tudást, időt, szakmai támogatást és eszközöket.

A fentiek érdekében a munkacsoport egy tízpontos javaslatsort állított össze:

  1. A gyógypedagógus a csoportszobai, illetve osztálytermi munkában is részt vehessen. Ne csak „külön” fejlessze a gyermeket, hanem a pedagógussal együtt tarthasson foglalkozásokat, órákat, támogassa a megfelelő befogadó környezet kialakítását.
  2. Heti 2 óra közös munka. A gyógypedagógusok kötelező óraszámából heti 2 órát kifejezetten a pedagógusokkal való együttműködésre fordítsanak: közös tervezésre, tanításra, konzultációra és problémamegoldásra.
  3. A csoport- és osztálylétszámokra vonatkozó jogszabályok betartása. Az SNI gyermekeket, tanulókat a törvénynek megfelelően 2 vagy 3 főként kell számítani a létszám meghatározásakor. Így alacsonyabb lehet a csoport-, illetve osztálylétszám ott, ahol SNI gyermekek, tanulók is vannak.
  4. A szakértői vélemény javaslatai jussanak el minden pedagógushoz. A gyógypedagógus az óvodapedagógus, illetve osztályfőnök közreműködésével ismertesse meg a gyermekre, tanulóra vonatkozó javaslatokat (kedvezmények, mentességek stb.) a gyermekkel, tanulóval foglalkozó összes pedagógussal.
  5. Minden pedagógus ismerje az SNI-irányelveket. Az intézmények szervezzenek szakmai napot, ahol a teljes nevelőtestület megismeri és megbeszéli az SNI gyermekek nevelésére és oktatására vonatkozó Irányelveket, melyek betartása a Köznevelési törvény alapján kötelező.
  6. A fejlesztések időpontja igazodjon a gyermek terhelhetőségéhez és igényeihez. Ne mindig tanítás után (amikor már fáradt és/vagy kimarad a társas tevékenységekből); de ne is rendszeresen a fontos vagy kedvelt tanórák helyett legyen a fejlesztés. Ehhez indokolt esetben az intézményvezető engedélye szükséges.
  7. Az utazó gyógypedagógusok adminisztrációjának egyszerűsítése. A KIR és a KRÉTA rendszerének módosításával elegendő egyetlen naplót vezetniük, amelyhez a szülők is hozzáférnek. Így csökken az adminisztráció, és pontosabb adatok állnak rendelkezésre az szolgáltatásról.
  8. A súlyos és halmozott fogyatékosság törvényi definiálása (egymással összefüggésben a 8-10. javaslat).
  9. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelését-oktatását végző intézmények részletes szabályozása (egymással összefüggésben a 8-10. javaslat).
  10. A gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény fogalmának pontosabb megfogalmazása és az utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat rendszertani elhelyezése (egymással összefüggésben a 8-10. javaslat).

A tíz pont csak az alapvetéseket testesíti meg, az egyeztetés során kapott visszajelzések figyelembevételével a javaslatokat pontosítani szeretnék.

A következő időszakban a speciális nevelési-oktatási intézmények helyzetével, az ott szükséges legfontosabb változtatásokkal foglalkoznak, és minden intézménytípushoz újabb, ráépülő közép- és hosszútávú javaslatokat, stratégiát határoznak meg.

Hozzászólások
2026. 46. lapszám