„Az oktatás jövőjéről döntünk, amikor a következő évek költségvetéséről döntünk. Az elmúlt hetekben a minisztérium munkatársaival és a háttérintézmények vezetőivel azon dolgoztunk, hogy ma 13 órakor, amikor Magyar Péter miniszterelnök úr megtartja eddigi legfontosabb beszédét a parlamentben és bemutatja a 2027. évi költségvetést, az igazságosság és fejlődés költségvetését, az valódi előrelépést hozzon a magyar oktatásban” – írta egy Facebook-posztban Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter, amelyben bejelentette, 2027-től átfogó iskolafejlesztési programot indítanak el.
Lannert szerint a fejlesztéshez nem elég a régi rendszer hibáit kijavítani, hanem azokat az egyenlőtlenségeket kell megszüntetni, amelyek alapjaiban határozták meg az oktatás helyzetét. Ennek megfelelően a 2027. évi költségvetésben a felzárkóztatásra, a megbecsülésre és az iskolai környezet megújítására helyeznék a hangsúlyt – írta az oktatási miniszter.
Továbbra is garantáljuk, hogy a pedagógusbérek elérjék a diplomás átlagbér legalább 80 százalékát, immár teljes egészében hazai költségvetési forrásból. Emellett emeljük a közoktatásban és a szakképzésben dolgozó, a nevelést és oktatást közvetlenül segítők, azaz a NOKS- és technikai dolgozók bérét, és csökkentjük az állami egyetemek, valamint a kekva-egyetemek közötti jelentős bérkülönbségeket is
– jelentette be Lannert, ugyanakkor hozzátette, hogy az oktatás minősége nem csak a béreken múlik, ezért 10 milliárd forintot különítenek el egy hosszú távú iskolafejlesztési programra, melynek keretében felújítanák az iskolákat, és „korszerű, a 21. századi tanulást támogató tereket” alakítanának ki.
Az élethosszig tartó tanulás jegyében külön költségvetési sort kap a felnőttoktatás, és az ifjúságpolitkára fordított keretet is megduplázzák.
A költségvetés fontos eszköz, de önmagában nem old meg minden problémát. A tartós változáshoz a rosszul működő gyakorlatokkal is szakítanunk kell, és olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek a gyermekek, a családok és az oktatásban dolgozók valós tapasztalataira épülnek
– hangsúlyozta az oktatási miniszter. Ennek érdekében a szakmai és társadalmi egyeztetéseknek továbbra is fontos szerepet szánnak, mert ahogy fogalmazott, olyan oktatási rendszert szeretnének, „amely nemcsak beszél a gyermekek és fiatalok érdekeiről, hanem meg is hallgatja őket”.
Mintha a kínai 15 évesek öt évvel többet jártak volna iskolába, mint magyar kortársaik
Mit leshetne el Magyarország, hogy az oktatásban felzárkózzon a „nagyokhoz”? Finnországi kutatót, az angol iskolarendszert belülről ismerő pedagógust és a keleti modell szakértőjét kérdeztük a PISA-felmérések hátterében található sikerreceptekről.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
