Három volt igazságügyi minisztert hallgatott meg a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság. Mind a három többször is arra hivatkozott: nem miniszteri szinten felügyelték a végrehajtókat.
Varga Judit után Navracsics Tibor, Trócsányi László és Tuzson Bence volt igazságügyi miniszterekkel folytatódott a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló parlamenti vizsgálóbizottság munkája pénteken.
Elsőként Navracsicsot hallgatták meg, aki 2010 és 2014 között vezette a tárcát. Ő azzal kezdte az expozéját, hogy a 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormányban csak közvetett ráhatása volt miniszterként a végrehajtói kamara működésére.
Ezt azzal magyarázta, hogy ekkor az egyes minisztériumok átfogó területekért feleltek, a közigazgatási és igazságügyi tárca egyfajta államügyi minisztériumként működött. Többek között ide tartozott a kormányzati koordináció, a területi közigazgatás, a felekezetek ügyei és a roma felzárkóztatás.
Az egyes ágazatokat pedig az államtitkárok felügyelték, a végrehajtói kamarával így az igazságügyi államtitkár, Répássy Róbert tartotta a kapcsolatot. Navracsics miniszterként nem állt kapcsolatban a kamara vezetőivel, legfeljebb rendezvényeken találkozhatott velük. Ennek alátámasztására még egy részletet is felolvasott az akkori minisztérium szervezeti és működési szabályzatából (SZMSZ).
Arról is beszélt, hogy ekkoriban a devizahitelesek ügye sokkal égetőbb volt – és ezen a téren fontos intézkedéseket hozott a 2010 és 2014 között hatalomban lévő kormány, tette hozzá – így a végrehajtók kérdésköre kevésbé volt fontos, de azt kiemelte, hogy a végrehajtói pályázatok elbírálása körüli problémákat észlelték és szigorítottak is a pályázati feltételeken.
Toroczkai László (Mi Hazánk), a bizottság elnöke kérdezte elsőként Navracsicsot és többek között azt mondta neki: már nem ő az első miniszter, aki hárítani próbálja a felelősséget, arra hivatkozva, hogy nem látott rá a területre.
Navracsics erre azzal válaszolt, hogy a
morális leckéztetést tudomásul veszem, bár nem tartom célravezetőnek,
majd újfent hangsúlyozta, a végrehajtói kamarára önigazgató szervezetként tekintettek, a közvetlen ügyekbe nem szóltak bele, de a jogszabályi környezetet szigorították. Hozzátette, államtitkárai a teljes bizalmát bírták, és megítélése szerint kiválóan teljesítettek 2010 és 2014 között.
Navracsics később több kérdésre is azzal válaszolt, hogy nem ő volt felelős a végrehajtói rendszerért, hanem államtitkára. Azonban Gyöngyösi István (Tisza) azon kérdésére, hogy akkor Répássy tehető-e felelőssé a problémákért, nem válaszolt egyértelműen. Egy másik kérdésre pedig azt is leszögezte, hogy a kamara vezetésének nem volt politikai védettsége a kormányzaton belül.
Navracsics után Trócsányi László következett, aki a végrehajtói struktúra általa vezetett átalakítását működőképes, a korábbi rendszert jobbá tévő változtatásként írta le. A tárcát 2014 és 2019 között vezető miniszter is arról beszélt, hogy bízott a különböző területek – így a végrehajtói kar – felügyeletével megbízott államtitkáraiban, és nem érez felelősséget a Völner–Schadl-üggyel kapcsolatban.
Kiemelte, minisztersége kezdetén, 2014-ben átvilágítást rendelt el a végrehajtói kamaránál, amely azt mutatta, hogy a „kamarában nincs rend, és a fejétől bűzlik a hal”.
Hozzátette, felmerült az államosítás lehetősége, de az éveket vett volna igénybe és költségvetési vonzata is lett volna, viszont akkor azonnali intézkedésre volt szükség.
Trócsányi – az 1871 és 1955 közötti modellt tanulmányozva – döntött arról munkatársaival, hogy kamara helyett kart hoznak létre, melynek élére a miniszter által kijelölt személy kerül, és miniszteri biztos felügyeli a kar működését, gazdálkodását.
Kiemelte azt is, hogy az átalakítás után a végrehajtók kvázi koncesszióba kapják a kinevezést hét évre, ami megítélése szerint „fegyelmező eszközként” működik, hiszen ha egy végrehajtóval szemben rendszeresen fölmerülnek eljárások, elveszíti posztját.
Emellett előírták a kötelező felelősségbiztosítást, a fegyelmi eljárásokban való részvételt és az irodaalapítást, kialakította a továbbképzések rendszerét, bevezette az elektronikus panaszkezelést és csökkentette a díjakat – sorolta az általa létrehozott rendszer előnyeit.
Azt is jelezte, a végrehajtói kar elnökét nem ő, hanem a végrehajtók maguk választották meg.
Trócsányi arra is kitért, hogy a kérdésről hatpárti egyeztetést is összehívott, és a legtöbb ellenzéki pártoktól érkezett véleményt beépítette a törvényjavaslatba, amelynek elfogadását a Jobbik döntő része és az LMP is támogatta.
Kijelentette, igyekezett a legjobb tudása szerint fölépíteni a rendszert, amely lehetővé tette, hogy a végrehajtói kamara „tisztuláson essen át”, és ennek a tisztulásnak a felügyeletét is igyekezett kialakítani. Az igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár hatáskörébe tartozott a végrehajtók kinevezése, áthelyezése, új végrehajtói pályázat kiírása, a közjegyzők kinevezése – mondta, hozzátéve, ő ezzel nem foglalkozott, ő a struktúra átalakításának jogalkotási feladataiban, szervezeti kereteinek kialakításában vett részt „legjobb tudása szerint”.
A kérdések során ő is többször hárított, arra hivatkozva, hogy tárcavezetőként elsősorban magasabb szintű ügyekkel foglalkozott, és mivel megbízott kollégáiban, erős jogosítványokat, sok feladatot delegált az államtitkárságokhoz.
Leszögezte, vezetése alatt és tárcája átadásakor is teljes mértékben meg volt győződve arról, hogy minisztériumában, az államtitkárságoknál és a végrehajtói karnál is rendben vannak a dolgok, ugyanis az évek alatt egyetlen alkalommal sem értesült visszásságokról.
Trócsányi elmondta, hogy a Schadl–Völner-ügy érintettjei közül Völner Pál államtitkár és Petrik Béla végrehajtói kari hivatalvezető kinevezése köthető hozzá, Schadl Györgyöt a végrehajtói kar tagjai választották elnökké.
Völner Pállal kapcsolatban közölte, Répássy Róbert államtitkár távozását követően a Google webes keresőn nézte meg, kik rendelkeznek jogi végzettséggel a Fidesz frakciójában, majd a nevek közül azért esett a választása a később eljárás alá vont politikusra, mert Völner Pálnak volt államtitkári múltja. Mint minden államtitkárában, benne is megbízott, és alkalmasnak találta a rábízott feladatok elvégzésére.
A végrehajtói rendszer átalakításával kapcsolatban feltett kérdésre, miszerint az új szisztéma a közbizalom helyreállítását is szolgálta-e, tekintve, hogy a kar vezetőjét 924 millió forint jogtalan előnyszerzésért letartóztatták, igennel felelt.
Majd újfent elismételte, hogy a 7 éves központosított pályáztatáson alapuló kinevezéssel, az új, csökkentett díjszabással és az adósoktól behajtandó költségátalány meghatározásával „erős kontrollt, fegyelmezési eszközt” kínáltak, valamint ezek csökkentették a visszaéléseket is.
A végrehajtók kiválasztásáról azt mondta, soha nem kapott jelzést arra vonatkozóan, hogy valakivel szemben gyanú merülne fel, vagy szabálytalanságok történnének, pedig – hívta fel a figyelmet – minden fontosabb döntés vagy megbeszélés esetében igyekezett közvetlen munkatársat delegálni az államtitkárságaihoz.
Egy kérdésre elismertem, egyszer felhívta Schadl Györgyöt szakmai ügyben a letartóztatása előtt néhány nappal 2021-ben, de a beszélgetésnek semmi köze nem volt semmilyen korrupciós vagy kinevezési ügyhöz. Magánügyben, saját ingatlanvásárlását érintő végrehajtások kapcsán érdeklődött pusztán – mondta.
Völner Pál és Schadl György kapcsolatáról állítása szerint azért nem tudott, mert egyrészt ilyen jellegű bejelentés vagy panasz sem érkezett hozzá, másrészt az érintett területek felügyelete államtitkári szinten folyt, ebben ő nem vett részt.
Harmadikként hallgatta meg a bizottság Tuzson Bencét. Az igazságügyi tárcát 2023 és 2026 között vezető politikus arról beszélt, egyáltalán nem került kapcsolatba a végrehajtókkal, mivel a hivatali ideje alatt már a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látta el a végrehajtók felügyeletét.
A volt miniszter közölte, arra a kérdésre nem tud felelni, hogy milyen konkrét intézkedésekkel szigorították abban az időszakban a végrehajtók ellenőrzését, mert csupán a jogalkotás körébe tartozó lépéseket tett a tárca.
Ilyen volt a végrehajtás alól mentes jövedelmek szabályozása, amit a nettó minimálbér 60 százalékában határoztak meg a korábbi fix összeg helyett, illetve a családi adókedvezmények nettó összege is bekerült a végrehajtás alól mentességet kapók körébe – fűzte hozzá. Kijelentette, a végrehajtói rendszer nagy strukturális átalakulása már a hivatalba lépése előtt lezajlott.
Molnár Zoltán (Tisza Párt) azon kérdésére, hogy miként működött együtt a minisztérium és az SZTFH a végrehajtói tevékenység ellenőrzése terén, folytattak-e közös vizsgálatot, Tuzson Bence azt mondta, erre nagyon szűk lehetőség volt, mert a közvetlen felügyelet és a rendeletalkotási hatáskör is részben átkerült a hatósághoz, közös vizsgálat elrendelésére pedig nincs lehetősége a miniszternek.
Toroczkai László arra emlékeztette a politikust, hogy miközben immár öt éve tart a Völner-Schadl ügy, Schadl György a Végrehajtói Kar volt vezetője továbbra is százmilliókat keres, miközben házi őrizetét tölti siófoki nyaralójában. Ezt pedig azért tudja megtenni, mert a végrehajtói helyettesítésre vonatkozó szabályozás megengedi számára.
Ezzel kapcsolatban azt firtatta a volt miniszternél, hogy amikor ez kiderült, nem gondolt-e a szabályozás megváltoztatására. Tuzson Bence erre azt mondta, elsősorban nem a helyettesítési szabályokkal van a probléma, hanem azzal, hogy a bírósági ügyek hosszú évekig elhúzódnak.
Az igazságszolgáltatás felgyorsítása pedig prioritást élvezett a miniszteri jogalkotási programjában – tette hozzá.
Arra a kérdésre nem válaszolt, hogy szerinte az előző ciklusokban a végrehajtási visszaélések miatt minisztereknek vagy államtitkároknak van-e valamilyen politikai felelőssége. Ezt azzal indokolta, hogy egy vizsgálóbizottság nem kérhet véleményt senkitől, itt a tényekről kell beszélni. Gyöngyösi István erre reagálva úgy fogalmazott, ez a válasz „mindent elmond”, és a volt minisztert a mellébeszélés „meg a flegma, laza pökhendiség” királyának nevezte.
Ezután Nacsa Lőrinc (KDNP) is jelezte, hogy politikai véleményekre nem kötelezhető a meghallgatott, majd megjegyezte, hogy a bizottság leszavazta Görög Márta jelenlegi igazságügyi miniszter meghallgatását, akinek az elmúlt hat hónapban ugyanazok voltak a jogkörei, mint Tuzson Bencének. A kereszténydemokrata politikus szerint a bizottság munkája „egy politikai boszorkányüldözésbe” kezd fordulni, amit TikTok-videók érdekében készítenek.
Az ülést követően Toroczkai László a sajtónak nyilatkozva hangsúlyozta:
nem tudja elfogadni, hogy az összes miniszter azt mondja, hogy semmiről nem tudott, semmit nem vett észre, nem is ő nevezte ki a felelős személyeket. Ebben a helyzetben fölmerül, hogy nem voltak alkalmasak a miniszteri feladatok ellátására.
Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés határozata szerint a bizottságnak az év végéig el kell készítenie a jelentését. Szándéka szerint ennek a jelentésnek az lesz a legfontosabb pontja, hogy letegye egy új nonprofit és emberséges végrehajtói rendszer jogi alapjait, az Országgyűlés vagy az Igazságügyi Minisztérium pedig ez alapján kidolgozza az új rendszert. Reméli, hogy ezt valamennyi párt támogatni fogja – fűzte hozzá.
A meghallgatások fényében számára úgy tűnik, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter tényleg nem tudott a végrehajtói bűnszervezet működéséről, ám ebben az esetben is felmerül az alkalmatlansága.
Egyelőre úgy tűnik, hogy Varga Judit idejében Völner Pálnál állt meg politikai szinten a végrehajtó maffia működése, de itt Trócsányi miniszter úr esetében azért ennyire már ezt nem tudom elmondani, hogy az ő felelőssége, konkrét felelőssége nem merült föl
– fogalmazott.
Ugyan Trócsányi László tagadta, hogy köze lett volna Schadl György kinevezéséhez, viszont a kar hivatalvezetőjét – akit már jogerősen el is ítéltek – ő nevezte ki. Ráadásul Trócsányi László a végrehajtói rendszer 2015-ös átalakításának fő felelőse, ami az ő politikai felelőssége. A büntetőjogi felelősség megállapítása nem a bizottságra tartozik, „de a politikai felelősséget szerintem már meg tudjuk állapítani” – mondta Toroczkai László.
Az Országgyűlés 2026. május 26-án fogadta el a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottság felállításáról szóló javaslatot. A bizottság célja annak feltárása, hogy a végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz, társadalmi bizalomvesztéshez és rendszerszintű visszaélések gyanújához. A bizottság legutóbbi ülésén Varga Juditot és Répássy Róbertet hallgatta meg, erről alábbi cikkünkben számoltunk be:
Varga Judit szerint a tiszások is meg fogják ismerni a Magyar Péter-i poklot. A korábbi igazságügyi miniszter és államtitkára a parlament végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottsága előtt számolt be, és a Schadl–Völner-ügyről elmondták, nem a jogalkotó felelős azért, ha valakik nem tartják be a törvényeket.
