Hegedűs Zsolt Győrfi Pál lecseréléséről: Nem celebarcokra van szükség a mentőknél
Tiszta hang és romlatlan szakmaiság – így jellemezte az egészségügyi miniszter a mentők új szóvivőjét, Szűcs Brigittát.
Nem úgy tervezte, hogy abbahagyja, de ez az alkalmazotti lét velejárója.
Júniusban derült ki, hogy lecserélik Győrfi Pált az Országos Mentőszolgálat szóvivői posztjáról, amit Szűcs Brigitta tölt be azóta. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a váltást azzal indokolta, hogy nem egyszerű személycseréről van szó, inkább arról, hogy „a régi kommunikációs kultúra elfáradt, elhasználódott, és már nem képes hitelesen képviselni azt az egészségügyet, amelyre szükségünk van”.
Tiszta hang és romlatlan szakmaiság – így jellemezte az egészségügyi miniszter a mentők új szóvivőjét, Szűcs Brigittát.
Győrfi, aki 43 évet töltött az OMSZ kötelékében, ezután arról posztolt, hogy nehéz hetei és megannyi álmatlan éjszakája volt, ám végül a távozás mellett döntött. Később úgy nyilatkozott, hogy bár bízott abban, hogy folytathatja a munkát, sajnos nem így történt. Az Indexnek most részletesen is beszélt a távozása utáni időszakról új, életrajzi könyve kapcsán.
„Mindig személyes ügynek éreztem, és ez okozta az igazi nehézséget most, júliusban is. Munkahelyet váltani önmagában is megrázkódtatás. Különleges eset viszont, amikor a munkahely a személyiséged fontos része, amikor gyakorlatilag a homlokodra van írva, hogy te vagy a mentőszóvivő” – mondta el.
Hegedűs indoklásával kapcsolatban úgy fogalmazott: „A kritikát el kell fogadni, és tanulni kell belőle akkor is, ha nem értünk vele egyet. Nem éreztem, hogy fáradt lennék. Előtte, akkor és azóta is úgy érzem, hogy tele vagyok energiával, mindig nyitott voltam és vagyok az újdonságokra. (…) Attól viszont, hogy én nem éreztem fáradtságot, a döntéshozó még megítélheti másképp a helyzetet, joga van hozzá”.
Győrfi Pál szerint a szóvivői szerep nem egyszerűen munka volt számára, hanem „a szerelmem, a hobbim, a második családom, gyakorlatilag az életem”.
A döntést a mentőszolgálat új főigazgatója közölte vele, aki behívta magához. „Nem volt rossz szájíze a dolognak. Hülyén jön ki, ha én, a döntés elszenvedője védem az ő szempontjukat, de az embernek kell, hogy legyen önreflexiója. Ritkán száz százalékig reális, amit valaki a saját teljesítményéről gondol. Ha rajtam múlt volna, biztosan az utolsó lélegzetvételemig ezt a munkát végzem, de el tudom fogadni, hogy egy másik szempontrendszer szerint változásra van szükség. Ez az alkalmazotti lét velejárója. Nem így terveztem a mentős pályám végét, de őszintén bízom benne, hogy visszatekintve kiderül, a mentőszolgálatnak hasznára vált a változtatás” – mondta.
Azt is hozzátette, hogy egy gyászfolyamaton ment keresztül, ám dühöt például nem érzett. „A szóvivőségből leváltottak, az nem az én döntésem volt, de a mentőszolgálatnál maradhattam volna, más területen, adminisztratív beosztásban. Igen ám, de én nem csak azért dolgoztam ott, hogy legyen valamilyen munkahelyem. Mindig két dolog lelkesített, az életmentés, vagyis az emberek segítése és a kommunikáció. Mivel ezeket nem csinálhattam tovább, nem láttam sok értelmét, hogy kvázi túlélőként maradjak olyan területen, ahol nem tudom igazán használni a képességeimet. Ezért döntöttem végül a távozás mellett, ami 43 év szolgálat után korántsem volt könnyű” – zárta le végül a témát.
Az egészségügyi szakember szerint Győrfi feladatköre két csoportra volt osztható: az egyik a balesetekről való „faarcú beszámoló”, a másik pedig annak a „mantrázása”, hogy minden rendben van a mentőszolgálatnál.
Ízre és kinézetre is olyan a készítmény, mint a hagyományos étkezési só, de van egy lényeges különbség.