Timothy Garton Ash: Ébresztő, mert Európa ismét veszélyben van!
Az oxfordi tudós szerint Európának addig kell felébrednie a jobboldali, populista álomból, ameddig nem késő.
Az oxfordi tudós szerint Európának addig kell felébrednie a jobboldali, populista álomból, ameddig nem késő.
A New York-i Egyetem történészprofesszora, az autoriter rendszerek egyik legnevesebb kutatója a Project Syndicate-nek adott interjúban részletezi, miért vonzódik Donald Trump olyannyira az orbáni rendszer működéséhez.
Minden nyugati lap felfigyelt Magyar Péter teljesítményére az EP-választáson. Megtört Orbán legyőzhetetlenségének mítosza, írja a Bloomberg. A Frankfurter Rundschau szerint a magyarországi dupla választás Orbán Viktor arcvesztésével zárult. Megbízható politikai közép nélkül vége Európának, jelenti ki a Die Presse szerkesztője. A választók szkeptikusabbak, de együttműködést szeretnének a földrészen, így a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Guardian szerint Macron a tűzzel játszik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az európai választások eredményei után sokan riadalmat keltettek azzal, hogy „jobbra tolódásról” beszélnek, amely veszélyezteti a demokráciát. A jelenlegi és a korábbi EP-választási eredmények differenciált vizsgálata azonban azt mutatja, hogy ez a felfogás torz, és indokolatlanul általánosít – írja a német lap külpolitikai szerkesztője.
A Der Standard szerint elmaradt az európai politika jobbratolódása. A The Washington Post szerint tartós a jobboldal európai térnyerése. Utóbbi cikkben megszólal Cas Mudde politológusprofesszor is.
Az Orbán-rendszer új kihívója emelkedett fel Magyarországon – írja az AP és a Die Presse. A Wall Street Journal szerint az európaiak megdorgálták az EU-t, a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint feljött az európai szélsőjobb. Az európaiak jobban értik, mint az amerikaiak, hogy mekkora veszély leselkedik az USA demokráciájára, írja a Washington Post. A Die Weltben Mihail Hodorkovszkij beszél az orosz–ukrán háborúról. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A nacionalisták ugyan jól szerepeltek a választáson, de ez nem azt jelenti, hogy Putyin-barát, EU-gyűlölő magyar vezető átveszi a karmesteri pálcát – írja Simon Tisdall, a brit lap külpolitikai kommentátora.
A Neue Zürcher Zeitung a szlovák miniszterelnök merénylet utáni első nyilatkozatát idézi, melyben az ellenzéket és a médiát okolja a történtekért. A lengyel parlament Külügyi Bizottságának elnöke szerint a felbomlás jelei mutatkoznak Oroszországban. Magyarországnak ezer és egy lehetősége van, hogy lassítsa Ukrajna EU-s felvételét, írja a Semafor. A Times szerzőpárosa szerint Prigozsin talán még a sírból is meg tudja buktatni Putyint. Erdélyből, Székelyföldről tudósít a Spiegel. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A brit lap budapesti tudósításában László Róbert a Political Capital elemzője azt mondja, Magyar meg tudja szólítani a teljes baloldali-liberális oldalt, de a fideszes hívek jelentős részét is.
Több lap is az orosz beavatkozás és a szélsőjobboldali előretörés veszélyeire figyelmeztet. Féltik az EU szabadságát, amelyet kívülről és belülről is fenyegetnek. Több német lap aggasztónak tartja, hogy Ursula von der Leyen újrázni készülő bizottsági elnök a szélsőjobb fele kacsintgat. Vizsgázik az egység, mert ha megerősödik a szélsőjobb, akkor előtérbe kerülnének az olyan, Trump-barát vezetők, mint Orbán Viktor – fejti ki a New York Times brüsszeli tudósítója.
A magyar kormány egyre jobban eltávolodik az EU-tól. A nemzeti-konzervatív Orbán Viktor ily módon veszélybe sodorja a jólétet saját országában, amely egykor a térség éltanulójának számított, írja Michaela Seiser, aki a Frankfurter Allgemeine Zeitung közép-európai tudósítója.
Egy olyan rendszerben, mint a NER, könnyű kiiktatni a nemszeretem témákat, illetve a kritikus civil csoportokat – egyszerűen nem vesznek tudomást róluk, olvasható az osztrák lap budapesti tudósításában.
“Magyarország Kína szálláscsinálója Európában” – írja a Spiegel. A CEU új bécsi épületegyütteséről ad hírt a Bloomberg. A Washington Post szerzője szerint “újabb bizonyíték támasztja alá, hogy mennyire katasztrofálisan ostoba Vlagyimir Putyin”. Az európai politikai folyamatokat tárgyalja a New York Times, a Wall Street Journal és a Washington Post. A Die Zeit főszerkesztője szerint az európai jobboldal kettős mércét alkalmaz. Négy hónapra börtönbe kell mennie Steve Bannonnak, Trump korábbi politikai tanácsadójának, írja a Reuters. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyarország aránytalanul fontos tényezőnek tűnik a tengerentúli politikai vitákban, írja a francia lap újságírója.
Arra a kérdésre, hogy mi különbözteti meg a többi ellenzéki politikustól, Magyar Péter válasza az, hogy a többiek a rendszer részei, írja a lap tudósítása.
A kormányzó indiai a Dzsanata Párt nem lesz kizárólagos hatalmi központ a következő öt évben, írja a Washington Post. Indul az európai parlamenti választás: a nagy folyamatokat elemzi az EUobserver és Cas Mudde a Guardianben. Ami Ukrajna támogatását illeti, nem sok jót ígér, amit Trump egyik korábbi biztonsági tanácsadója mondott, jelzi a Die Welt. Trump esetleges visszatérésének jelentését és hatásait tárgyalja a Financial Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A szélsőjobb évtizedekre megszabhatja a dolgok menetét Európában, hiszen a mérések szerint jól állnak a franciáknál, a németeknél és az olaszoknál is. Ha tarolnak, nagyjából akkora átalakulás várható a földrészen, mint Amerikában, ha Trump győz.
Sok magyarnak elege van a kormányfőből, akinek pártja évek óta most először jelentős veszteségeket szenvedhet az urnáknál. Épp ezért azonban a politikus úgy állítja be az EP-választást, hogy ott a háború vagy a béke a tét.
Ami a kínai–orosz viszonyt illeti, Vlagyimir Putyin szegény, követelőző rokonként lép fel, írja a Times. Az EP-választást és az azt követő európai politikai viszonyokat elemzi a Die Presse, a Politico és Paul Lendvai a Der Standardban. Giorgia Meloni és Marine Le Pen viszonya szabja meg a következőkben az európai politikát – állapítja meg a Financial Times. A Guardian szerint nem a szavazópolgárokat kell vádolni az európai szélsőjobb felemelkedéséért, írja a Guardian.