Orbán Viktor legutóbbi választási győzelme óta megváltozott EU-politikája. Igyekszik minden kérdésben beleszólni a közösség politikájába – áll a lap nyomtatott kiadásának címlapjára emelt elemzésben.
A hibrid rendszerek simán átmehetnek kifejlett autokráciába, de az sem kizárt, hogy a választások révén demokratizálódnak, írja az EUobserveren megjelent vendégkommentárjában Michael Meyer-Resende, a Berlinben működő független nemzetközi civil szervezet, a Democracy Reporting International igazgatója.
A magyar diplomácia sem Mark Rutte holland kormányfő NATO-főtitkári jelölését, sem az Ukrajnának szánt segítségnyújtást nem támogatja. Erről több nemzetközi lap is ír. És ha már a NATO: számos cikk jelzi: jobb, ha Európa felkészül arra, hogy Donald Trump visszatérhet, így a katonai szövetségre nem csak keletről leselkedik veszély. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Politikai vezetők, pártok és témák jönnek-mennek, de a kelet–nyugati megosztottság mindig is jelen volt Szlovákiában, írja az American Enterprise Institute Pozsonyból elszármazott vezető elemzője a Politicóban.
És nem a kegyelmi ügynek volt nagyobb hatása.
Giorgia Meloni egyik szövetségese megszerezné az ország második legnagyobb hírügynökségét, írja a Times. A brit lap egy másik (szerkesztőségi vélemény)cikke szerint a NATO-ra nagyobb szükség van, mint idáig bármikor. A Die Presse azt írja, a Szabadságpárt orbanizálni, illetve trumpizálni igyekszik Ausztriát. A The Guardian álláspontja szerint Ukrajna ügyében válaszúthoz ért a német kancellár.
Az autokráciák ideig-óráig működnek, de ha önkényúrra voksol az ember, azzal a saját jelentéktelenségét erősíti meg.
Magyar nagy tétben játszik, azt reméli, hogy most szombaton százezreket tud kivinni az utcára, amikor bejelenti, hogy új, ellenzéki pártot alapít – írja Lendvai a Der Standarban.
Nyugtalanító a magyar–török gázmegállapodás, írja a Politico. Bulgária teljesen le akar válni az orosz olajról, adja hírül a Bloomberg. A török önkormányzati választás megmutatja, hogy az autokráciákat le lehet szavazni, jegyzi meg a Washington Post. Az MSNBC szerint Trump árnyékdiplomáciáját olyasvalaki irányítja, aki berlini nagykövetként újnácikkal fraternizált. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lejáratás az első, a tájékoztatás másodlagos.
Sokan már az új török elnököt látják az isztambuli polgármesterben, írja a Süddeutsche. Az iráni katonai vezető elleni izraeli rakétatámadásról ír a The Wall Street Journal. Az európai populisták felemelkedéséről beszél a Washington Post. A The Guardian azzal foglalkozik, hogy Lengyelországban eljárás indul annak kiderítésére, kik ellen vetette be az előző kormány a Pegasus kémszoftvert. A magyar–osztrák határon tapasztalt aktuális menekülthelyzetről ír a Neue Kronen Zeitung. Nemzetközi lapszemle.
Az orosz elnök abban bízik, hogy a novemberi választás után – legalábbis egy időre – fejre áll az amerikai politika, és akkor ő helyre tudja állítani Moszkva befolyási övezetét Európában – írja a lap fő külpolitikai szemleírója.
Ennek fő oka Magyar Péter fellépése a TAZ szerint.
A szerző szerint Magyar politikai megacsillag.
Agyelszívás sújtja Szlovákiát, Putyin zavarban van, veszélyt jelent Amerikára, ha összefognak az új tekintélyuralmak.
Megindította újabb rágalomhadjáratát a magyar származású amerikai befektető, Soros György ellen a magyar miniszterelnök a júniusi EP-választás előtt, mert úgy döntött, hogy ez a kártya újból szavazatokat hozhat neki, és Európa jobban tenné, ha felkészül erre – írja Caroline de Gruyter holland újságíró, az amerikai külpolitikai szaklap rendszeres szerzője.
Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a volt elnök nem egy Julius Caesar. Magyar Péterben a tábora a félelem nélküli embert látja, írja a Spiegel. A Libération szerint Európában mérséklődik a szélsőjobb. A családbarát intézkedések egyáltalán nem ösztönzik a gyerekvállalást, írja a Financial Times. Putyin összeesküvés-elméletei éppen az oroszokat veszélyeztetik a Bloomberg szerint. Niall Ferguson úgy látja, az Egyesült Államok és Kína békés egymás mellett élésre van ítélve. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A német konzervatív Die Weltnek nyilatkozó lengyel miniszterelnök szerint a nyugati kormányok most már nem vonogatják a vállukat, ha Varsó és a három balti állam az orosz veszélyre figyelmeztet.
