Még mindig nagyon távol vannak az álláspontok az EU három vezető szerve között arról, hogyan érvényesítsék a jogállamisági feltételeket a következő uniós költségvetés forrásainál. Az EP ragaszkodik egy olyan mechanizmushoz, ami a gyakorlatban is alkalmazható. Szerintük az a változat, amelyet a soros német elnökség beterjesztett, ennek a feltételnek nem felel meg. De ennél talán nagyobb különbség, hogy a tagállamok az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében szeretnének egy szankciós rendszert kidolgozni, az Európai Parlament pedig a jogállamiság megsértését büntetné pénzügyi következményekkel.

A magyar álláspont egyébként a tagállamokétól is eltér, mert az Orbán-kormány szerint nincs kellően meghatározva, milyen cselekedetek jelentik az uniós pénzügyi érdekek sérelmét. Ezért a jelenlegi helyzet szerint Magyarország kész megtagadni hozzájárulását a közös uniós hitelfeltételhez, amellyel a 750 milliárd eurós újjáépítési alapot szeretnék finanszírozni.

A tárgyalások első fordulója után a néppárti Petri Sarvamaa szociáldemokrata Eider Gardiazabal Rubial ezt mondták:

az európai polgárok és adófizetők megérdemelnek egy megfelelően működő, a gyakorlatban is alkalmazható jogállamisági mechanizmust.

Az Európai Parlament feltételei közé tartozik, hogy a végső kedvezményezettek megfelelő védelmet biztosítsanak, vagyis a források jussanak el a felhasználókhoz annak ellenére, hogy egy kormányt büntetnek. Ahhoz is ragaszkodnak, hogy a Parlamentet vonják be a döntésekbe, és legyen egy független szakértőkből álló testület, akik segítik az Európai Bizottság ez irányú munkáját. Ezek a feltételek azonban nem szerepelnek a tagállami előterjesztésben, ugyanakkor a költségvetéshez szükséges az Európai Parlament jóváhagyása is.

A következő tárgyalási fordulóról annyit lehet tudni, hogy még ebben a hónapban megtartják. Mindez jelentősen lelassítja a folyamatot, így egyre nehezebb lesz megvalósítani azt, hogy a járvány miatt meggyengült gazdaságok január 1-jétől forrásokhoz jussanak.