A tagállami befizetések jelentős növelése és az uniós programok megvágása helyett új bevételeket sürgetnek az Európai Parlament költségvetési tárgyalói. Friss összehasonlításukban az írek büdzséjavaslata adósságtörlesztés nélkül 316 milliárd euróval kisebb az EP által kértnél.
Brüsszelben megkezdődött az uniós állam- és kormányfők októberi csúcstalálkozója. A tagállami vezetők először az EU versenyképességével, majd a következő hétéves költségvetés tervezésével foglalkoznak. A nyilatkozatokból úgy tűnik, az EU büdzséjével kapcsolatos álláspontok meglehetősen távol vannak egymástól: a gazdag országok – akiket fukaroknak is szoktak nevezni – kisebb, a szegényebbek nagyobb közös kasszát szeretnének.
A miniszterelnök utalt arra, hogy több kormány is jelezte, szükség esetén készek akár vétózni is decemberben, és hozzátette: „mi is ebbe a csoportba tartozunk”.
Az Európai Unió versenyképessége, a magas energiaárak, a következő többéves költségvetés, Ukrajna támogatása és a migráció kezelése is napirendre kerül az október 15–16-i brüsszeli EU-csúcson. António Costa, az Európai Tanács elnöke konkrét eredményeket sürget, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig a migrációs politika szigorítására és az uniós szabályok nemzeti végrehajtásakor keletkező többletterhek visszaszorítására tett javaslatokat. A migrációs vitában ráadásul Spanyolország és Olaszország között is éles szóváltás várható.
Az év végéig meg kellene egyezniük a huszonheteknek, az első nyilatkozatok szerint ehhez nem lesz elegendő az ír elnökség által közölt dokumentum.
Megtörtént Magyar Péter bemutatkozása az uniós állam- és kormányfők körében, nagy lépést tette a vezetők a következő hétéves költségvetés előkészítése terén, de további sürgős lépéseket szorgalmaznak a versenyképesség javítása érdekében. Brüsszelben helyi viszonyok között mindenképpen kánikulának számító 34 fokos melegben ért véget az EU-csúcs
Az Európai Bizottság 2028–2034-es uniós költségvetési javaslata az eddiginél több forrást különít el a tagjelölt országok számára, de állítólag ez sem elég. Ezek a források egy nagyobb alap részeit képezik, amely a jövőben más prioritásokat is támogathat.
Az új uniós költségvetés kimagaslóan sok pénzt juttatna Magyarországnak, de mivel Ukrajna is kaphat EU-támogatást, Orbán Viktor elutasítja a javaslatot.
Az utolsó pillanatig titkolt számok, rengeteg fals információ és megelőlegezett aggodalom után az Európai Bizottság bemutatta a következő, 2028-tól induló hétéves időszakra vonatkozó költségvetési javaslatát. Az Európai Parlament első hallásra elutasítja a tervezetet, bár az összes részletet még mindig nem lehet ismerni.
A következő költségvetési ciklusra megerősítik a jogállamisági mechanizmust, a tervek szerint az agrárpénzeket is meg lehet majd vonni. Az Európai Bizottság egyszerűsíteni az uniós források rendszerét, az Európai Parlament és a gazdák pedig előre tiltakoznak.
60 nap ide, 61 nap oda – egy jogi apróságra is kénytelenek odafigyelni Brüsszelben.
A francia államfő és a német kancellár is megerősítette azt a forgatókönyvet, hogy a magyar miniszterelnököt kiküldték a teremből, amikor Ukrajnáról szavaztak. Van azonban még egy dolog, aminek a megoldásához szükség lenne Orbán együttműködésére – valahogy.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint nem is zsarol a magyar kormány.
Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
“A délelőtt folyamán konstruktív megbeszélést folytattam Didier Reynders jogérvényesülésért felelős biztossal. Az igazságszolgáltatási vállalásokkal kapcsolatos technikai tárgyalások lezárultak. A biztosi kollégium döntését várjuk” – jelentette be Facebook-oldalán Varga Judit igazságügyi miniszter.
Hétfőn este megszületett a régóta várt kompromisszum a magyar uniós források ügyében, erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tájékoztatta a sajtót.
Hivatalos értesítés még nem érkezett arról, hogyan döntött Európai Bizottság a jogállamisági eljárásban – mondta el Gulyás Gergely a sajtónak, a miniszter szóvá tette, hogy ők is a sajtóból tájékozódnak. Navracsics Tibor szerint viszont minden a menetrend szerint halad.
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
