A Bizottság szóvivője, Ariana Podesta déli sajtótájékoztatójukon közölte, hogy a hosszabbításnak nincs konkrét időtartama, ez lehet hetek, vagy napok kérdése is. A részletekről, a döntés okáról nem árultak el többet, visszatérően azt válaszolta a szóvivő, hogy Brüsszel és Budapest szoros kapcsolatban állnak egymással, az egyeztetések pedig folyamatosak.

Az elmúlt napokban több sajtóértesülés is szólt arról, hogy az Európai Bizottság elutasítja a magyar terveket, a pályázati rendszer átláthatatlansága és a korrupciós kockázatok miatt. Ezt hivatalosan nem erősítették meg.

Megkérdeztük a Brüsszelben tanácskozó Szijjártó Pétert, hol tart a folyamat.

A magyar helyreállítási alappal kapcsolatos dokumentumok kiváló dokumentumok, semmilyen valós ok nincs arra, hogy a magyar tervet az Európai Unió bármely intézménye elutasítsa, zajlanak az egyeztetések. Az európai politika és a pénzügyek összekeverése az nyilván elfogadhatatlan lenne - ha így lenne

- fogalmazott a külügyminiszter, utalva a Magyarországot az elmúlt hetekben ért, felerősödő bírálatokra.

Az uniós pénzügyminiszterek kedden fogják elfogadni az első helyreállítási terveket, amelyek után megkezdődhet a kifizetés. A pénzügyminisztereknek még egy tanácskozásuk lesz a nyári szünet előtt, július 26-án, ahol hasonló döntéseket lehet hozni. Eddig összesen 17 tagállam tervét fogadták el, arra még nem volt példa, hogy visszautasítottak volna tervet, de arra sem, hogy a hosszabbítás mellett döntöttek volna.

Magyarország 2511 milliárd forintos vissza nem térítendő forrásra tart igényt, amelynek első részlete, 326 milliárd forint a tagállamok jóváhagyása után pár héten belül megérkezne. Amennyiben a július 26-i pénzügyminiszteri ülés napirendjére sem veszik fel a magyar tervet, legkorábban szeptemberben születhet róla döntés.