A görög szabályozás értelmében az oltás megléte további foglalkoztatásuk előfeltétele, ez ellen tiltakozik az egészségügyi dolgozók egy csoportja. A kereset alapján a görög kormány ezzel a rendelkezéssel az Emberi Jogok Európai Egyezményének a következő pontjait sértette meg:

• az élethez való jog,

• az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma,

• a rabszolgaság vagy kényszermunka tilalma,

• a szabadsághoz és biztonsághoz való jog,

• a tisztességes meghallgatáshoz való jog,

• a magán- és családi élet tiszteletben tartásához fűződő jog és

• a diszkrimináció tilalma.

A helyzet azért is érdekes, mert Magyarországon is hasonló szabályozás van érvényben. Igaz, ez a per kifejezetten a görög jogszabály ellen irányul, de a döntés természetesen iránymutató lehet az ezzel megegyező törvénykezés jogi megítélése kapcsán is. Bár az Emberi Jogok Európai Bírósága teljesen független az Európai Unió Bíróságától, az EJEB döntéseinek az 47 tagú Európa Tanács tagjai önkéntes jogkövetéssel szoktak eleget tenni, hiszen ezt vállalták csatlakozási okmányaikban.

A görög orvosok azt is kérték, hogy az EJEB ideiglenes intézkedéssel haladéktalanul függessze fel a görög törvény alkalmazhatóságát. A bíróság azonban úgy döntött, hogy ez az eset nem tartozik az ideiglenes intézkedések hatálya alá, ezért ezt az indítványt elutasította. A bíróság közleményében megjegyzi, hogy csak kivételes esetben teljesítik az ilyen kérelmeket, ha a kérelmezők ellenkező esetben a visszafordíthatatlan kár valódi kockázatával szembesülnének.

Az ideiglenes intézkedés elutasítása ugyanakkor semmilyen hatással nincs az ügy érdemére, a későbbi ítéletre vonatkozóan semmilyen következtetést nem lehet ebből levonni.

(Kiemelt képünkön: Thesszaloniki tengerpartján több ezer tüntető görög zászlókat és transzparenseket lengetve tiltakozott a közegészségügyi dolgozók, orvosok, tanárok kötelező COVID-19 elleni védőoltása ellen 2021. augusztus 29-én)