December 2-án ismerteti az Európai Bíróság főtanácsnoka jogi szakvéleményét abban a perben, amelyet a magyar és a lengyel kormány indított az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet megsemmisítése iránt. Ez az az uniós jogszabály, amely alapján az uniós pénzek védelme érdekében az közösségi forrásokat meg lehet vonni, ha a jogállamisági elvek megsértésével egy adott tagállamban veszélybe kerülnek az EU pénzügyi érdekei. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a bíróság várhatóan csak a jövő év elején hoz döntést.
A tárgyalás első, hétfői napján a magyar és a lengyel kormány, az uniós intézmények és a beavatkozóként jelentkező tíz tagállamban képviselője ismertette álláspontját. Valamennyi beavatkozó kormány a kereset elutasítását kérte.
A második napon a bíróság tagjai tettek fel kérdéseket a feleknek. Ebben az egész napos kérdez-felelekben meglehetősen sok hasonló pillanat volt. A magyar és a lengyel álláspont egyik sarkalatos eleme ugyanis az, hogy olyan kifejezéseket tartalmaz a rendelet, amelyek tartalma nincs pontosan meghatározva. Ez a kitétel elsősorban a jogállamiság fogalmára vonatkozik.
A kérdéseket megfogalmazó bírák láthatóan mást gondoltak erről, ugyanis többen is jelezték, hogy számos uniós joganyagban – legelsőként is az alapszerződésekben – megtalálható ez a kifejezés, mi több, része az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak is, amelyeknek valamennyi tagjelölt országnak meg kell felelnie a csatlakozás előtt – így Lengyelországnak és Magyarországnak is. És személyesen a bíróság elnöke tette fel azt a költői kérdést, hogy vajon a jogállamisági sérelmét jelenti-e, ha egy tagállam nem hajtja végre a bíróság ítéltetét. Erre ugyanis a legjobb példa Lengyelország, amelyet emiatt napi kötbérfizetésre is köteleztek, a lengyel alkotmánybíróság pedig nem ismerte el az uniós jog elsőbbségét. A magyar kormány is előszeretettel húzza az időt, ha az uniós ítéletek végrehajtásáról van szó.
A jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos kritikák között elhangzott, hogy a rendelet akkor is lehetővé tesz szankciót, ha az EU pénzügyi érdekeinek sérelme csak feltételezhető, márpedig ez a megoldás ismeretlen az uniós jogban. A mechanizmus védelmezői elmondták, hogy ez nem így van és más területeken is létezik már hasonló eljárási szabály. Egyébként pedig minden esetet egyedileg értékelnek, az Európai Bizottságot kötik a szabályok, a rendszer működése pedig a gyakorlatban fog kialakulni.
Akit a részletek még jobban érdeklik, ajánljuk figyelmébe a groningeni egyetem jogászprofesszorának, John Morijnek tárgyalótermi közvetítését a Twitteren.
Live footage of the EUropean rule of law protection engine room, aka the ECJ @EUCourtPress in Luxembourg.
— John Morijn (@JMorijn) October 11, 2021
Follow @RULEOFLAWpl for live reporting about the rule of law conditionality regulation cases brought by Hungary & Poland, this afternoon & tomorrow morning. pic.twitter.com/nIC8ktsZhZ
Friss kutatások szerint a kismamáknak semennyi alkoholt sem szabadna fogyasztaniuk, mert ezzel súlyosan kockáztatják gyermekük egészségét.
Lopást kizáró rendszert nem lehet alkotni, de mi a helyzet a hazudozással? Vélemény.
Bár a támadás meglepte a világot, voltak jól látható előjelei annak, hogy mire készül az Egyesült Államok.
Az önvédelem minden ország számára megengedett.
Az uniós külügyminiszterek az Oroszországgal szembeni szankciók újabb köréről tanácskoztak.
Orbán korábban azt mondta, ez tüdőn lőné a gazdaságot.
Fizikai és mentális megterhelésre figyelmeztetnek.
