Súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve, ha az Európai Bíróság, megerősítve főtanácsnoka múlt héten közölt indítványát úgy dönt: nem jár az a 10 milliárd eurónyi EU-pénz sem az országnak, amelyet még 2023 végén szabadított fel az Európai Bizottság. Végigvettük, mivel járhat, és mekkora mozgástere lehet egy új kormánynak az ügyben.
A kormányváltás aligha lesz elég ahhoz, hogy jöjjenek végre az EU-pénzek – ez is kiolvasható a Tisza Párt programjának EU-politikáról szóló részeiből. A most közzétett szövegben nem nehéz felfedezni a Fidesz EU-ellenes politikájának elemeit, az ellenzéki párt azonban a jelenlegi kormánnyal szemben együttműködést ígér az uniós partnereknek. Ez vajon elég az EU-pénzek felszabadításához vagy az euró bevezetéséhez?
Ezúttal csütörtökön ülésezett a kormány, Gulyás Gergely és Vitályos Eszter mellett pedig most Bóka János európai ügyekért felelős miniszter tart kormányinfót. Élő közvetítésünk.
10,2 milliárd euró is több a soknál – véli az Európai Parlament jogi bizottsága, a véleményt pedig osztják a nagy frakciók vezetői is.
A EP-képviselők frusztráltsága érződött azon az eseményen, amelyen két európai parlamenti szakbizottság előtt a Magyarországnak járó uniós forrásokról, az ezzel kapcsolatos eljárásokról faggattak három uniós biztost. A képviselők leginkább azt vetették fel, hogy a Bizottságtól kevés és nehezen értelmezhető információt kaptak. Ez az érzésük vélhetően nem szűnt meg a kétórás vitát követően sem.
Magyarország az első uniós tagállam, ami ellen jogállamisági eljárás indult, amelynek az egyik leglátványosabb következménye az, hogy az országnak szánt uniós támogatásokat befagyasztották, a kifizetések leálltak. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mi ez az egész folyamat, miért indult el és meddig tarthat? Cseh Katalin EP-képviselővel beszélgetve a legalapvetőbb kérdésektől indultunk, hogy utánajárjunk, vajon van-e visszaút, és ha igen, akkor hogyan?
Valószínűleg a folyamatban lévő uniós ügyek közül az egyik legbonyolultabbak a Magyarországnak járó pénzek befagyasztásával kapcsolatos eljárások. Különböző jogszabályok, egymást erősítő döntések, hivatkozások, párhuzamos magyarországi és brüsszeli történések útvesztőjében kell kiigazodnia nemcsak a hírek után érdeklődőknek, hanem a híreket megíróknak, azaz az újságíróknak is.
Vera Jourová elmondása szerint még mindig nem kaptak a válaszokat az igazságügyi reformról szóló kérdésekre.
Az Európai Parlament négy pártja óvatosságra inti az Európai Bizottságot azzal kapcsolatban, hogy pozitívan értékelik-e a magyar igazságügyi reformokat. Ha ez megtörténik, Magyarország hozzájuthat a befagyasztott források egy részéhez.
Az Európai Bizottság alelnöke kategorikusan cáfolta azokat az értesüléseket, amelyek szerint Brüsszel engedett Budapestnek annak fejében, hogy a magyar kormány ne vétózza meg Ukrajna pénzügyi támogatását. Magyarország számára elérhető közelségbe került a hétéves költségvetés egy része, ebben azonban nincs újdonság, sőt, a határidő egy hónappal kitolódott.
Gyűlnek a dokumenumtok az Európai Bizottságnál azzal kapcsolatban, hogy miért nem kaphat Magyarország uniós pénzeket.
Folytatódik a kötélhúzás Brüsszel és Budapest között, két miniszter utazott az Európai Bizottsághoz, de konkrétumokról alig számoltak be.
A Fidesz úgy érzi, hogy egy jelentés alapján az uniós források elől az utolsó akadályok is elhárultak. A jelentésben azonban egészen más megállapítások szerepelnek.
A kohéziós alapok egy része, valamint az 5,8 milliárd eurós helyreállítási alap azért nem érkezik, mert a magyar kormány nem teljesíti az ehhez szükséges jogállamisági feltételeket. Ukrajnát valóban támogatja az EU, de nem a tagállamoknak szánt költségvetésből. Nem is tehetné, hiszen Kijev nem az Európai Unió tagja.
A magyar kormány egyelőre teljesen tehetetlen az EU pénzügyi érdekeit védő jogállamisági eljárással szemben. Nem elég, hogy nem kap pénzt, Orbán Viktor "szabadságharcában" Magyarország elveszítette a szövetségeseit, elbukta a bírósági pert, és kiderült, érdekérvényesítő képessége sincs az uniós intézményekkel folytatott vitában.
Az Európai Parlament két szakbizottsága hallgatta meg Johannes Hahn költségvetési biztost, aki nagyon borúlátóan látja a magyar pénzek ügyét, bár kincstári optimizmussal bizonyos előrelépésekről is beszámolt. A Fidesz szerint Magyarországot bele akarják kényszeríteni a háborúba, azért nem adnak pénzt.
Brüsszel és a magyar kormány több mint egy éve egyezkedik a visszatartott magyar uniós pénzekről. Ez az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében történik, ezt a politikában és a médiában gyakran emlegetik együtt a demokrácia védelmével. A számonkért gazdaságpolitikai és korrupcióellenes feltételek csak áttételesen kapcsolódnak a demokráciához, úgy viszont nagyon.
Szerdán hírt adtunk arról, hogy az Európai Bizottság alelnöke, Vera Jourova azt mondta, hogy csak akkor juthat Magyarország bármilyen uniós forráshoz, ha mind a 27, úgynevezett szupermérföldkövet teljesíti. Vagyis az igazságszolgáltatási csomag önmagában nem szabadít fel forrásokat. Csütörtökre azonban Brüsszelben árnyalták ezt a kijelentést, ettől viszont nem kerültek közelebb az uniós pénzek.
A magyar kormány hetente többször is nagy előrelépésről számol be az uniós pénzek kapcsán, a valóság azonban az, hogy még mindig hónapokra vagyunk attól, hogy megnyíljon a pénzcsap. De ez az optimista forgatókönyv.
Délelőtt Varga Judit sikerként harangozta be az uniós pénzekről szóló megállapodást, az Európai Bizottság óvatosan kommentált, az Európai Parlament azonban újabb rést talált a pajzson.
