Történelmi károkat szenved a térség, ha a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása ügyében nem történik előrelépés – jelentette ki Szijjártó Péter külügyminiszter Brüsszelben. Az uniós külügyminiszterek hétfői napirendjén szerepelt a Nyugat-Balkán helyzetének értékelése. Szijjártó megfogalmazta a magyar kormány elvárásait: a szerbekkel minimum két tárgyalási fejezetet meg kell nyitni, az albánokkal és az északmacedónokkal pedig meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat – még ebben az évben. Akik földrajzilag messzebb vannak, nem értik, hogy mi a különbség aközött, ha a Balkánon minden rendben van, vagy ha nincs – üzente a nyugat-európai országoknak. Szijjártó frusztrálónak nevezte, hogy állandó újabb szempontok és elvárások jönnek elő, amint valamilyen feladatot teljesítenek a tagjelölt országok. A külügyminiszter kijelentette, hogy a világpolitikában vákuum nincs, szerinte a tagállamoknak be kell fejezni a siránkozást, és azt, hogy „beakasztják a botokat a küllők közé”.

Szó volt a belarusz-EU határon kialakult helyzetről is. A visegrádi országok elfogadtak egy nyilatkozatot, amelyben Lengyelországot támogatásáról biztosította a cseh, a magyar és a szlovák kormány. Szijjártó egyetértett azzal a lengyel döntéssel, hogy a varsói kormány egyelőre nem kérte az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex segítségét, mert mindenki a saját határőrségében bízik leginkább. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter amiatt is aggódik, hogy a Frontex inkább a migránsok érdekében járna el. Így fogalmazott:

Ha a Frontex túlságosan involválódik valamilyen határvédelembe, akkor ott már nem a határ megvédéséről lesz szó.

Felmerült a határkerítések ügye is, amelyet az Európai Bizottság nem akar uniós forrásból finanszírozni. Szijjártó szerint „lassan mindent finanszíroz Brüsszel, kivéve a védekezés bármilyen hatékony formáját”. Úgy véli, hogy mindez csak egyet jelenthet.

Jól látszik, hogy Brüsszelnek továbbra is egyetlen célja van, meghaladni a nemzetek és a keresztény értékek időszakát, felgyorsítani a népességcserét, és beteljesíteni Soros György tervét

– jelentette ki. Az uniós külügyminiszterek szót váltottak lehetséges újabb szankciókról is, és abban maradtak, hogy megbíznak egy munkacsoportot a részletek kidolgozásával. Annyi előrelépés mégis történt, hogy a miniszteri tanács elfogadott jogszabály-módosításokat, amelyeknek köszönhetően azokkal szemben is lehet majd szankciókat alkalmazni, akik a Lukasenka-rezsim olyan tevékenységében vesznek részt, amelyek elősegítik az EU külső határainak illegális átlépését. Az új szankciós csomagot, amely már az előbbi szempontoknak is megfelel, december 13-án fogadhatják el a külügyminiszterek. Ebben várhatóan nem csak személyekkel, szervezetekkel szembeni intézkedések, beutazási tilalom, vagyonbefagyasztás szerepel, hanem szó van szektorális gazdasági büntetőintézkedésekről, illetve a migránsok utaztatásában részt vevők szankcionálásáról is.

Szijjártó Péter brüsszeli sajtótájékoztatójára csak a kormánybarát médiumok munkatársai voltak hivatalosak. Az EUrologus még pénteken kérdezte meg az EU-hoz akkreditált brüsszeli állandó magyar képviselet sajtóosztályát, hogy mikor és hol lesz a miniszteri tájékoztató. Válasz nem érkezett. Szijjártó beszámolóját így a miniszter közösségi oldalán tekinthettük meg.