Egymást érték Brüsszelben a rendkívüli egyeztetések, az orosz invázió felülírt minden programot. Még csak néhány óra telt el azóta, hogy az EU hivatalos lapjában megjelent az orosz magánszemélyekkel, szervezetekkel kapcsolatos szankciós csomag, amikor Ursula von der Leyen már újabbakat jelentett be. Ezeket a büntetőintézkedéseket nyilván nem pár óra alatt vetették papírra, hanem a tervek már hosszú ideje léteztek, most azonban nem lehet tovább halogatni az alkalmazásukat. A mostani döntések az orosz gazdaságot, pénzügyi szektort sújtják majd, a cél az, hogy kimerüljenek a háború finanszírozásához szükséges anyagi források.

Az uniós állam- és kormányfők esti csúcstalálkozóján minden bizonnyal elfogadják ezeket a javaslatokat. A kérdés ugyanakkor nyitott: lesznek-e még ezen túl is szankciók. A leggyakrabban hallhatók között van, hogy tiltsák ki az oroszokat a nemzetközi banki átutalási rendszerből, illetve szakítsák meg a diplomáciai kapcsolatokat. A tagállamok egy része, különösen a balti államok vagy Lengyelország további fellépéseket vár el, de keményedik a német álláspont is. Kaja Kallas észt miniszterelnök a BBC-n már azt mondta, hogy egyelőre biztonságban látja az országát, de végső esetben rendelkezésre áll a NATO 5 cikkelye, amely garantálja a katonai szövetség tagjai számára a kollektív védelmet.

Az EUrologus megszerezte a zárókövetkeztetések tervezetét. Ebben többek között a következők állnak:

Az Európai Tanács a lehető leghatározottabban elítéli az Orosz Föderáció provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióját Ukrajna ellen. Oroszország illegális katonai akcióival súlyosan megsérti a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányának alapelveit, és aláássa az európai és a globális biztonságot és stabilitást. Oroszország teljes felelősséget visel ezért az agresszióért és az általa okozott összes pusztításért és az életek elvesztéséért. Felelősségre lesz vonva tetteiért.

Egyebekben a tagállami vezetők támogatásukról biztosítják a szankciós intézkedések újabb csomagját, bár ezeket ebben a dokumentumban nem részletezik. Utalnak viszont arra, hogy a tagállamok további, Fehéroroszországra is kiterjedő szankciócsomag mielőbbi előkészítésére szólítják fel az Európai Bizottságot. Emellett az Európai Tanács teljes szolidaritásáról és pénzügyi, humanitárius támogatásáról biztosítja az ukrán népet.

Plenáris ülés a brüsszeli szövetségi parlamentben, február 24-én, csütörtökön

AFP

A NATO készenlétben

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára sajtótájékoztatót tartott az Észak-Atlanti Tanács (vagyis a NATO-hoz akkreditált nagykövetek tanácsa) rendkívüli ülése után. Ezen az ülésen szó volt arról, hogy több tagállam kérte a NATO alapító okirata, a Washingtoni Szerződés 4. cikke értelmében, hogy sürgős konzultációkat folytassanak a kialakult helyzetről. A 4. cikk a következőképpen szól: „A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyi­kük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.”

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatót tart a NATO-központban 2022. február 24-én Brüsszelben

AFP

A következő országok kérték mindezt: Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Bulgária és Szlovákia. Vagyis az egész közép-kelet-európai és balti régió, kivéve Magyarországot.

A 4. cikket követő 5. cikk már a háborúról szól: „A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, minde­gyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart.”

Az Észak-Atlanti Tanács által elfogadott nyilatkozatban többek között a következők állnak: „Ma konzultációkat folytattunk a Washingtoni Szerződés 4. cikke alapján. Az összes szövetséges védelmére vonatkozó védelmi terveinkkel összhangban úgy döntöttünk, hogy további lépéseket teszünk az elrettentés és a védelem további erősítése érdekében a Szövetségen belül. Az általunk hozott intézkedések megelőző jellegűek, arányosak, és nem jelentenek eszkalációt. A Washingtoni Szerződés 5. cikke iránti elkötelezettségünk megingathatatlan. Egységesek vagyunk, elhatároztuk, hogy megvédjük egymást.”

Stoltenberg azt is közölte, hogy a NATO katonai főparancsnokának kérésére aktiválták a védelmi tervet.

Ez egy körültekintő és védekező lépés a szövetséges nemzetek védelmére ebben a válságban. És lehetővé teszi számunkra, hogy képességeket és erőket, köztük a NATO Reagáló Erőket is oda telepítsük, ahol szükség van rájuk

– mondta a főtitkár. Hozzátette, jelenleg több mint 100 szövetséges repülőgép és több mint 120 hajó van fokozott készültségben. Péntekre pedig összehívta a NATO-tagállamok virtuális csúcstalálkozóját, a rendkívüli értekezlethez csatlakozik a semleges Svédország és Finnország is. Megerősítette: nincs NATO-csapat Ukrajnában és nem is tervezik csapatok küldését.

Megérkeznek az első migránsok Ukrajnából Lengyelországba – Lengyel-ukrán határátkelő a lengyelországi Medykában 2022. február 24-én

AFP

Menekültügy: a totális magyar öngól

A csütörtök esti EU-csúcs nemcsak a szankciókról szól, hanem arról is, hogy az EU milyen további támogatásokat tud nyújtani Ukrajnának és az ukrán népnek. Ennek egyik nagyon fontos része a már megindult menekültáradat kezelése, amely nem napokon, hanem órákon belül okoz krízist az Ukrajnával szomszédos országoknak, így Magyarországnak is. Az EU már megkezdte a szükséges tartalékok mozgósítását, azt azonban nem lehet előre megbecsülni, hogy mely országoknak milyen mértékű menekülttömeggel kell szembenézni. Egészen biztos, hogy szükség lesz a tagállamok közötti szolidaritásra, ami azonban csak elméletben létezik, jogilag nem.

Magyarország könnyen szembesülhet az elmúlt években tanúsított, elutasító menekült-politikájának következményeivel. Az EU a 2015-ös menekültválság óta szeretne elfogadni egy olyan menekültügyi jogszabályt, amely a jelenlegihez hasonló váratlan helyzetekben megosztja a terheket a tagállamok között. Vagyis azokból az országokból, ahol nem képesek megbirkózni a nagy számú menekülttel, a többi ország átvenné ezeknek az embereknek egy részét. Ennek ma nincs meg a jogi háttere, mert ez az, amit az Orbán-kormány sikerrel lehetetlenített el.

Mindez azt is jelenti, hogy továbbra is a korábbi szabályozás van érvényben, vagyis egy menekültről annak az országnak kell gondoskodnia, amelynek területére lépve az EU-t elérte. Amennyiben az Orbán-kormány számításai válnak valóra, akkor ez 600 ezer menekültet jelentene. Akiknek – ha az érvényben lévő magyar szabályozást vesszük alapul – vissza kellene menniük a legközelebbi magyar nagykövetségre, az ostrom alatt álló és lezárt Kijevbe, ott egy szándéknyilatkozatot kellene beadniuk a nagykövetségen, majd 30 nap elteltével eldőlne, hogy beutazhatnak-e Magyarországra a kérelmük beadása céljából…

Fazekas István

Energiacsata

Ugyancsak a közeljövő problémája lehet és minden bizonnyal felmerül az EU-csúcson is, az energiaellátás kérdése. Az uniós gáztározók jelenleg 31 százalékra vannak feltöltve, ez körülbelül a fele az ilyenkor szokásos mértéknek.

A kalkulációk szerint ha nem lesz a következő hetekben váratlanul nagy hideg, akkor a jelenlegi mennyiség elegendő lesz. Ezzel párhuzamosan azonban az EU az elmúlt hetekben óriási erőfeszítéseket tett arra, hogy az egyéb, Oroszországtól független forrásokból érkező kőolaj- és földgázmennyiséget maximalizálják.

AFP

Momentumok

A rendkívüli helyzet rendkívüli pillanatokat is szül. Dél körül megérkezett az első háborúellenes tüntető az uniós negyedbe – mint az Zsíros Sándornak, az Euronews tudósítójának tweetjéből kiderült.

First anti war protester arrived at the EU district of Brussels demanding that Russia stops invasion of #Ukraine . #UkraineRussiaCrisis pic.twitter.com/ptlFhuWZAm

— Sándor Zsíros (@EuroSandor) February 24, 2022

Brüsszeli újságírók körében már megfogalmazódott az is, hogy az esti csúcstalálkozóra az orosz állami médiát nem lenne szabad beengedni. Stoltenbergtől pedig egy újságíró a következőt kérdezte:

Nem gondolja, hogy itt az ideje anti-Hitler… bocsánat, anti-Putyin koalíciót létrehozni?