Péntekig 226 milliárd forintba kerül Magyarországnak, hogy a kormány nem hajtja végre az Európai Bíróság ítéletét. A gigabírságról pontosan egy évvel ezelőtt született döntés, amelyet a kormány most peres úton akar megtámadni. Egy holland nemzetközi jogi professzor szerint ez egy kétségtelenül vesztes per lesz.
A magyar kormány az európai joggal folytatott szabadságharcában két fontos ügyben visszavonulót fújt, amivel sikerült megelőzni, hogy újabb pénzbüntetések szakadjanak az ország nyakába. A befagyasztott uniós pénzek azonban nem kerültek közelebb.
Az Európai Bizottság elnöke és a külügyi főképviselő bejelentette az újabb, 18. Oroszországgal szembeni szankciós csomagot. Az új büntetőintézkedések főbb célpontjai az orosz energia- és az orosz bankszektor.
Közleményben jelezte a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi a Magyarországgal szemben folyó túlzottdeficit-eljárás felfüggesztését. Az EUrologus megtudta, ez a javaslat korántsem jelenti azt, hogy a magyar kormány felállhatna az uniós szégyenpadról, az eljárás nem szűnik meg, fél év múlva várható az újabb ellenőrzés.
Az Európai Bíróság főtanácsnoka megállapította, hogy a magyar gyermekvédelmi törvénynek a pedofilokat a melegekkel összemosó módosításai számos ponton sértik az uniós jogot. A főtanácsnok szerint a magyar érvelés alaptalan és elfogadhatatlan.
Az orosz energiáról történő leválást, az oktatás színvonalának javítását, a piactorzító állami beavatkozások megszüntetését, a befagyasztott uniós forrásokhoz történő hozzáférés feltételeinek teljesítését és az állami kiadások csökkentését javasolja az Európai Bizottság a magyar kormánynak, miközben megállapítják, hogy Bulgária alkalmas arra, hogy január 1-jétől bevezessék az eurót.
Az Európai Bizottság várhatóan a jövő héten jelenti be, hogy nem módosít a helyreállítási alapok felhasználhatóságának határidején. Ez rendkívül rossz hír Magyarország számára, mert 10,4 milliárd euró végleges elveszítését jelentheti.
Az Európai Bizottság az EUrologusnak cáfolta azt a hírt, hogy Ursula von der Leyen azt javasolta a biztosoknak, ne utazzanak Budapestre a Pride-ra, mert ezzel provokálják Orbán Viktort. Ettől még a Pride esetleges betiltása meghatározhatja a keddi vitát, ahol Magyarország sokadszorra kerül napirendre a 7. cikk alapján. Az „átláthatósági” törvény, valamint Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásainak blokkolása ugyancsak téma lesz kedden a tagállamok tanácsában.
Az uniós migrációs szabályok szigorításának részeként az Európai Bizottság bemutatott egy javaslatot, amely a biztonságos harmadik országok meghatározásában hoz könnyítéseket. Ezek azok az országok, ahová a menedékkérőket ki lehet utasítani annak érdekében, hogy a menedékkérelmüket már ott bírálják el. A jogvédők tiltakoznak.
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint sem a GDP-növekedés, sem az inflációs adatok nem utalnak a gazdaság erősödésére. Különösen aggasztónak tartják a beruházások visszaesését.
Az Európai Néppárt pánikjelenségnek, a Fidesz kétségbeesett kísérletének tekinti az átláthatósági törvényt, amellyel a törzsszavazóikat akarják megszólítani – nyilatkozta a párt egyik német EP-képviselője az EUrologusnak. Az Európai Bizottság azt mondja, hogy vizsgálják, de nem kommentálják a tervezetet, csak ha majd a parlament elfogadja.
Követhetetlen, hogy mit csinálnak a vámokkal az amerikaiak – mondta az EUrologusnak Magyar Levente, aki ennek ellenére az Európai Bizottságot tette felelőssé a magyar gazdaságot különösen sújtó autóipari vámokért.
Az Európai Törvényszék megsemmisítette az Európai Bizottság azon határozatát, amelyben a brüsszeli testület megtagadta Bizottság elnöke és a Pfizer vezérigazgatója közötti sms-váltások kiadását. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az sms-ek tartalmát megismerhetjük.
Repülőrajtot vett Friedrich Merz: a nagy nehezen megválasztott német kancellár először egy nap alatt két (leg)fontosabb európai szövetségét, Franciaországot és Németországot látogatta meg, majd Brüsszelbe utazott, ahol az uniós intézmények vezetőivel találkozott. Ursula von der Leyen hárommilliárd eurós meglepetéssel várta.
Bár voltak olyan hírek, hogy esetleg a magyar uniós biztos megnehezíti a folyamatot, végül az Európai Bizottság elfogadta azt a menetrendet, amelynek az alapján az EU teljes mértékben megszünteti az orosz energiától való függőségét. Rossz hír a magyar kormánynak: a javaslat elfogadása minősített többséget igényel, egymagukban nem tudják megvétózni.
Egyes hírek szerint Várhelyi Olivér akadályozza, hogy az Európai Bizottság elfogadja az orosz energiától való függetlenedés tervét kedden, a brüsszeli testület azonban már meg is hirdette az erről a döntésről szóló sajtótájékoztatót.
Tizenkét uniós tagállam – közöttük Magyarország – kéri az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék aktiválását, amelynek révén a GDP 1,5 százalékának megfelelő arányban költhet az állam védelmi kiadásokra – értesült az EUrologus.
Az Európai Bizottságnál továbbra is téma, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Bár az ICC nem uniós intézmény, mégis EU-s jogot sérthet a magyar döntés.
Az Európai Parlament (EP) két szakbizottsága támogatta az európai védelmi ipar megerősítéséről szóló jogszabályjavaslatot. A Fidesz ellene, a Tisza Párt az új jogszabály mellett foglalt állást. Ez a program a magyar uniós elnökség egyik prioritása volt, de nem sikerült a tagállamok körében közös álláspontot kialakítaniuk a magyar tárgyalóknak.
Az Európa Tanács Kínzás Megelőzési Bizottsága (CPT) elkészítette és Brüsszelben bemutatta legújabb éves jelentését, amelyben az európai börtönállapotokat térképezték fel. A vizsgálatok középpontjában a túlzsúfoltság, a fogvatartottak közötti hierarchikus viszony és az intézetekben előforduló embertelen bánásmód állt. Magyarország az utóbbi miatt váltott ki aggodalmat.