Az Európai Unió bővítése új geopolitikai környezetben zajlik, amely egyre több kihívást tartogat – erről beszélt Marta Kos az Európai Parlament külügyi bizottságának ülésén. Az uniós bővítési biztos hangsúlyozta: „nagy geopolitikai változásokat élünk meg”, és a világ egyre veszélyesebbé válik, miközben a nagyhatalmak egyre gyakrabban hagyják figyelmen kívül a nemzetközi szabályokat.
Rendkívül komoly időprésben lesz az új magyar kormány az uniós források lehívása kapcsán. Nem elsősorban a hétéves költségvetés befagyasztott milliárdjairól van szó, hanem a 10,4 milliárd eurós helyreállítási alapról, amelyet augusztus végéig lehet felhasználni. Az Európai Bizottság azonban kinyitott néhány kiskaput.
Az Európai Bizottság előkészítő lépéseket tett a 90 milliárd eurós Ukrajna Támogatási Kölcsön végrehajtásához, amely az ukrán költségvetés biztosítását és a sürgős védelmi beszerzések felgyorsítását szolgálja 2026-ban és 2027-ben. Egyúttal a befagyasztott orosz vagyon hasznaiból kifizettek az ukránoknak 1,4 milliárd eurót.
A magyar külügyminiszter egy videóban arról beszélt, hogy nincsenek titkos anyagok a külügyminiszterek tanácskozásain, mert minden politikus tájékoztatja a sajtót az álláspontjáról. Ehhez képest több jogszabály nagyon alaposan részletezi, hogy az EU milyen jellegű és milyen szinten titkosított, bizalmas dokumentumokkal dolgozik – ideértve a külügyminisztereket is.
Nagyot szólt, de nem volt igazából újdonság abban, amit először a Washington Post, utána a Politico írt arról, hogy a magyar külügyminiszter rendszeresen tájékoztatja az uniós belső ügyekről az orosz külügyminisztert, emiatt az EU-ban komolyan felvetődött, hogyan lehetne Magyarországot kihagyni a döntéshozatali folyamatokból és hogyan lehetne minél kevesebb bizalmas információt megosztani a magyarokkal. Ez a hangulat a brüsszeli uniós intézményi körökben már jó ideje a napi gyakorlatnak számít.
A német kancellár és a francia államfő is példátlannak nevezte az unió történetében, hogy egy tagállami vezető nem tartja a szavát, utalva arra, hogy Orbán Viktor nem adja jóváhagyását az ukránoknak megítélt 90 milliárdos hitelhez a Barátság kőolajvezeték leállása miatt. Orbán ehhez képest olajblokádról beszélt, és arról, az olaj újraindításán túl az ukránoktól garanciákat is elvár arra, hogy hasonló leállást nem történik meg a jövőben.
Bár Magyarország továbbra is blokkolja Ukrajna (és emiatt Moldova) uniós csatlakozási tárgyalásainak megnyitását, az ukránok technikai szinten folyamatosan dolgoznak a feltételek teljesítésén, amihez az Európai Bizottság és a tagállamok is segítséget adnak. Ezt a folyamatot tekintették át Brüsszelben.
Európának ki kell tartania az energiafüggetlenséget erősítő stratégiája mellett, és nem szabad visszatérnie az orosz fosszilis energiahordozókhoz – jelentette ki Ursula von der Leyen az Európai Parlament szerdai plenáris ülésén. Az Európai Bizottság elnöke szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet is azt mutatja, hogy Európa számára a diverzifikáció és a hazai energiaforrások fejlesztése jelenti az egyetlen fenntartható irányt.
Épp egy energiaválság közepén mutatták be Brüsszelben az EU új intézkedéscsomagját, amelynek célja az energiafüggetlenség erősítése, az infrastruktúra fejlesztése, ezek által pedig az árak csökkentése.
Új szakaszába lépett az a polgári kezdeményezés, amely az LMBTQ+ embereket célzó konverziós gyakorlatok teljes uniós betiltását sürgeti. A kérdés immár az Európai Parlament napirendjén van, miközben az Európai Bizottság 2026 májusáig köteles hivatalos választ adni arra, javasol-e egységes uniós jogszabályt a vitatott és számos szakmai szervezet által károsnak minősített beavatkozások felszámolására.
Megpróbálunk rendet tenni az EU és a magyar kormány legutóbbi csörtéjében. Azt is megtippeltük, mi lesz a helyzet megoldása.
Az EU-ban jelentős eltérések vannak az abortuszszabályozásban. Lengyelország az elmúlt években szigorított, míg Málta sokáig teljes tilalmat alkalmazott. Ezen a helyzeten akart változtatni egy kezdeményezés, de a Bizottság nem hozott létre új kötelező mechanizmust.
Közös nyilatkozatban biztosították támogatásukról Ukrajnát az uniós intézmények vezetői, az Európai Parlament is határozatban állt ki az ukrán nép mellett, miközben Orbán Viktort bírálták. A magyar miniszterelnököt többen is árulónak bélyegezték. A nagy többséggel elfogadott EP-álláspontot egyetlen magyar képviselő sem támogatta.
Súlyos következményekkel járhat Magyarországra nézve, ha az Európai Bíróság, megerősítve főtanácsnoka múlt héten közölt indítványát úgy dönt: nem jár az a 10 milliárd eurónyi EU-pénz sem az országnak, amelyet még 2023 végén szabadított fel az Európai Bizottság. Végigvettük, mivel járhat, és mekkora mozgástere lehet egy új kormánynak az ügyben.
A magyar kormány szuverenitási kérdésnek tekinti a bevándorláspolitikát, ez azonban nem igazán van így. Erre alapozta Brüsszel nemrég bemutatott stratégiáját – no meg arra, hogyan nyerje meg a magyar kormányhoz hasonló populista erőket.
Éles hangvételű vitát tartott az Európai Parlament Szlovákia jogállamisági helyzetéről, az alapvető jogok érvényesüléséről és az uniós források esetleges visszaélésszerű felhasználásáról, ahol a Beneš-dekrétumok is szóba kerültek. A Fidesz több képviselője is felszólalt, akik az őshonos kisebbségek védelmét hangsúlyozták, és az egyébként felszólalástól eltiltott Tisza párti képviselők is szóhoz jutottak.
Az Európai Parlament kedden elfogadta a menekültügyi eljárásokról szóló uniós jogszabályok módosítását, amely a biztonságos származási országok közös uniós jegyzékének létrehozásával és a biztonságos harmadik ország elvének megerősítésével gyorsabbá tenné a menedékjog iránti kérelmek elbírálását. Történelminek is nevezhető, hogy az EP-ben új koalíció alakult ki: a jobboldali pártok a baloldali erők fölé kerekedtek, vagyis ebben a kérdésben felbomlott a hagyományos nagykoalíció.
Az Európai Parlament elnöke a mai plenáris ülésen jelentette be, hogy a magyar hatóságok kezdeményezték Kulja András európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A kezdeményezés egy magánvádas rágalmazási ügyhöz kapcsolódik, amely egy 2025 nyarán közzétett közösségimédia-bejegyzés miatt indult.
Az Európai Unió Tanácsa megállapodott arról a jogi keretről, amely lehetővé teszi egy összesen 90 milliárd eurós hitel biztosítását Ukrajna számára a 2026–2027-es időszakban. A Tanács célja, hogy mielőbb megállapodásra jusson az Európai Parlamenttel, így az első kifizetés már az idei év második negyedévének elején megtörténhet.
A kormány mindent egy lapra feltéve kampányol Ukrajnával szemben, ennek érdekében valótlan állításokkal, illetve valós tények elhallgatásával tévesztik meg a választókat. Ellenőriztük, mi a realitása annak, hogy 800 milliárd dollárt adjon az EU Ukrajnának, mi lehet az az 1500 milliárd euró, amit Orbán Viktor szerint Kijev kér, és igaz-e, hogy magyar pénz nem megy Ukrajnába.
