18 tagállam összesen 127 milliárd eurót igényelt az Európai Uniótól az Európai Biztonsági Akcióprogram (Security Action for Europe – SAFE) keretein belül. Korábban a magyar országgyűlés elutasította ezt a programot, Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója pedig azt mondta, hogy „nem kérünk a brüsszeli gigahitelből”.
Egy osztrák liberális politikus felmérésére hivatkozott a magyar miniszterelnök Tusványoson, amikor a bécsi migrációs helyzetet igyekezett szemléltetni. Idézete azonban nem volt pontos, mert nem vette figyelembe a katolikus iskolák adatait, így a valós arányok is más képet mutatnak. Ami a migrációs nyomást illeti: Bécsben jóval több magyar lakik, mint afgán.
Csak ebben az évben tíz alkalommal utazott az Egyesült Államokba az EU tárgyalódelegációja, hogy a vámokról egyeztessen. Ami nem volt könnyű, mert Donald Trump álláspontja ennél gyakrabban változott. Míg sokak szerint a lehető legtöbbet hozták ki a helyzetből, és ami a legfontosabb, elkerülték a vámháborút, a francia miniszterelnök azt mondta, „sötét nap ez, amikor a szabad világ szövetsége beletörődik az engedelmességbe”.
Az illegális bevándorlók hatékony kitoloncolásáról egyeztettek az uniós belügyminiszterek kedden. A dán kormány a nagyobb szigor híve, és ennek a megközelítésnek egyre több követője van a tagállamok közül is.
Az új uniós költségvetés kimagaslóan sok pénzt juttatna Magyarországnak, de mivel Ukrajna is kaphat EU-támogatást, Orbán Viktor elutasítja a javaslatot.
Az utolsó pillanatig titkolt számok, rengeteg fals információ és megelőlegezett aggodalom után az Európai Bizottság bemutatta a következő, 2028-tól induló hétéves időszakra vonatkozó költségvetési javaslatát. Az Európai Parlament első hallásra elutasítja a tervezetet, bár az összes részletet még mindig nem lehet ismerni.
A következő költségvetési ciklusra megerősítik a jogállamisági mechanizmust, a tervek szerint az agrárpénzeket is meg lehet majd vonni. Az Európai Bizottság egyszerűsíteni az uniós források rendszerét, az Európai Parlament és a gazdák pedig előre tiltakoznak.
Az Európai Parlament politikusainak többsége háborúba akarja sodorni Európát, és a békéért eddig Donald Trump tett a legtöbbet – ezek voltak a magyar külügyminiszter legfontosabb meglátásai kedden kora délután a világról.
A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság tehetetlensége vezetett oda, hogy most az EU az USA 30 százalékos vámjával kénytelen szembenézni. Magyar Levente államtitkár szerint a magyar ipar számára több milliárd eurós veszteség forog kockán.
175 igen szavazattal, 360 ellenszavazat mellett, 18 tartózkodással az Európai Parlament megerősítette tisztségében Ursula von der Leyent.
Egy belga EP-képviselő szerint a budapesti Pride üzenete a következő: „Orbán, menj a picsába!”. Az Európai Parlament vitát tartott a Pride-ról, amelyen több mint 70 képviselő személyesen is részt vett. A magyargyűlölő román szélsőjobb ismét Orbán mellé állt.
Hétfőn megtartották a vitát, csütörtökön pedig megrendezik a szavazást, amelyet jövő hétfőre valószínűleg el is felejthetünk: 72 EP-képviselő bizalmatlansági indítványt nyújtott be Ursula von der Leyennel szemben. Az azonban kiderült, hogy az Európai Néppárttal a szövetségeseinek legalább annyi bajuk van, mint az ellenfeleinek.
Ukrán EU-tagság, orosz energia, szankciók, jogállamiság – néhány téma, amelynek kapcsán garantált a konfliktus a magyar kormány és az EU féléves elnökségét július 1-jén átvevő Dánia között. Pedig a dánoknak vannak más terveik is.
Lezárult a lengyel uniós elnökségi időszak, amely alatt két szankciós csomagot fogadtak el Oroszország ellen, a harmadikat a magyar–szlovák duó megakadályozta. Enyhítettek a vállalkozások terhein, és soha nem látott védekezési kiadásnövelésről is döntöttek. Bóka János mindenesetre elégedetlen.
2040-re 90 százalékkal csökkentené az EU a károsanyag-kibocsátást, de az is számítani fog, ha egy kormány az unión kívül finanszíroz környezetvédelmi programokat. A javaslatot azonnal bírálatok fogadták, van, aki túl enyhének, mások túl szigorúnak tartják.
Ahogy az várható volt, Orbán Viktor most sem támogatta azt az állásfoglalást, amelyben az uniós tagállamok meghatározták Ukrajnával, illetve az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikájukat.
Csütörtökön délelőtt 11-kor kezdődik Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők szokásos csúcstalálkozója, amelyre a legtöbben Hágából, a NATO-csúcsról érkeznek. A napirend igen zsúfolt, a vezetők nagyon sok témát érintenek, mégis, ahogy lenni szokott, azzal kapcsolatban várható a legnagyobb vita, ami hivatalosan nem is szerepel a programban. És ahogy lenni szokott, mindezek fókuszában ott áll Orbán Viktor, kezében egy vétó feliratú táblával.
Magyar Péter mentelmi jogát három ügyben kérték ki, az Európai Parlament Jogi Bizottsága pedig mindhárom ügyet a keddi napirendjére tűzte, sőt, az érintettet is meghallgatták. A Tisza Párt elnöke az EUrologusnak azt mondta az ügyészség eljárásáról, hogy politikai ügyről van szó, amely nem zavarja a választási felkészülésüket.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt. Kiderült, a szlovákoknak nincs bajuk a csomaggal, Szijjártó azonban olyasmivel érvelt, aminek leginkább Moszkvában örülnének.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre, azonban az nem egyértelmű, hogy dönteni is kellett volna-e róla. Mindenesetre a magyar külügyminiszter egyre durvuló ukránpárti háborús hangulatra panaszkodik.