Az Európai Parlament Alkotmányügyi bizottsága 22 támogató, 5 ellenző és 1 tartózkodó szavazattal elfogadta azt a javaslatot, amiben kezdeményezik, hogy kapjanak jogot uniós szintű jogszabályok kezdeményezésére. Az ügy épp olyan komplikált, amilyennek hangzik. A kezdeményezés joga ugyanis jelenleg az esetek túlnyomó többségében az Európai Bizottság kezében van, tehát ők javasolhatnak új, EU-s szintű jogszabályokat. Néhány területen, például a közös kül- és védelempolitika esetében a tagállami kormányok testülete, az Európai Unió Tanácsa is jelentős szerepet játszik a javaslatok megalkotásában, igaz teljes és direkt kezdeményezési joguk nekik sincs. Tehát az, ha a parlament direkt kezdeményezési jogot kapna, felborítaná a jelenlegi hatalmi egyensúlyt az EU-n belül. Ehhez ráadásul az uniós alapszerződés módosítására lenne szükség, így a mostani kezdeményezés egy hosszú, nehézkes, és nem feltétlenül eredményes tárgyalássorozat kezdete lehet.

Annak, hogy a parlament direkt jogszabály-kezdeményezési hatáskört szeretne, elvi és gyakorlati okai is vannak. Elvben ez a javaslat legitimebbé és átláthatóbbá tenné az Európai Unió jogalkotását. Ahogyan azt a parlament indoklása kiemeli, az EP az unió egyetlen közvetlenül választott szerve. Ez valóban nagy különbség az Európai Bizottsághoz képest, amely a tagállamok által kinevezett tisztségviselőkből áll, tehát kevés demokratikus visszacsatolást kap. Éppen ezért a parlament kezdeményezési jogának megadása az elfogadott jelentés szerint

tovább erősítené az unió demokratikus legitimitását és nagyobb hatalmat adna a polgároknak.

A parlament Alkotmányügyi Bizottsága ezen kívül azt is kiemeli, hogy a legtöbb európai, és nemzetközi demokrácia jogrendjében az ország parlamentjének van jogszabály-kezdeményezési lehetősége. Mivel elvileg az EU intézményi felépítése az európai demokráciákat kívánja tükrözni, logikus lenne, ha az Európai Parlament a nemzeti parlamentekhez hasonló jogköröket kapna. Ez azonban jelenleg egyáltalán nincs így. Az Európai Parlamentet gyakran nevezik az EU leggyengébb intézményének, mivel limitált jogosultságokkal rendelkezik, és sok témában, például a védelempolitika esetében nem vétó-, csak véleményezési joga van.

A gyakorlatban is látszik, hogy a parlament kezdeményezéseit gyakran lesöpri az asztalról a többi intézmény. Az Európai Parlamentnek jelenleg ugyanis van indirekt kezdeményezési joga, ám ez az esetek kis részében hatékony. Lényegében a parlament kérheti az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg egy bizonyos kezdeményezést, és indítsa el a jogalkotás folyamatát. A bizottság viszont erre nem köteles, és eddig az esetek kevesebb mint egyharmadában tett eleget a parlament kérésének. Amennyiben a bizottság nemet mond, nincs más kötelessége, mint egy indoklást adni a nemleges döntésre, ami ellen a parlamentnek semmilyen fellebbezési lehetősége nincs.

A kezdeményezés parlamenti jelentéstevője Paulo Rangel, az Európai Néppárt politikusa elmondta:

Elengedhetetlen hogy a parlament jogszabályokat tudjon kezdeményezni. A jelenleg fennálló kezdeményezési jogrend és monopóliumai megmutatják, hogy az EU intézményi felépítése megérett arra, hogy a jogköröket másképp osszák el.

Az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottsága javaslatának indoklásában egy ügyet emel ki, amellyel kapcsolatban kimondottan elégedetlenek, ez pedig a jogállamiság kérdése. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság között az elmúlt években több konfliktus is volt, mivel a bizottság 2016-tól kezdve a parlament több jogállamisággal kapcsolatos kezdeményezését is visszautasította és nem indított eljárást. A bizottság ugyan nemrég "szépített", amikor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy megindítják a jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, ám úgy tűnik ez kevés ahhoz, hogy a parlament megbocsássa az éveken át tartó késlekedést. Ahogyan Gwendoline Delbos-Corfield európai parlamenti képviselő, aki már előzőleg is kritikus hangot ütött meg a magyar jogállamisággal kapcsolatban, a jelentéshez fűzött hivatalos véleményében fogalmazott, sajnálattal vesszük tudomásul a megfelelő válaszok folyamatos hiányát a parlament kezdeményezéseire a jogállamisági mechanizmus létrehozásával kapcsolatban.

Lehet, hogy ez az egyik oka annak, hogy az Alkotmányügyi Bizottság fideszes tagja, Trócsányi László nem támogatta a javaslatot. Ahogyan Trócsányi sajtóközleményében fogalmazott,

a tagállamok nemzeti parlamentjeinek döntésein alapszik az integráció jövője. Az EP-nek megvan a szerepe az uniós intézményrendszerben, de nem lehet a nemzeti parlamentek versenytársa, ugyanis az utóbbiak a nemzeti szuverenitás hordozói. Az európai szuverenitás csak fikció.

Azonban a képviselő ellenvéleménye kissebbségben maradt, és a javaslatot az Európai Parlament június 6–9. között zajló ülésszakában a képviselők plenáris ülésen fogják tárgyalni.