Az Európai Parlament megtárgyalta az Európai Bizottság tavalyi jogállamisági jelentését. Állásfoglalásukban szorgalmazták, hogy ebben az évben már ajánlásokat is fogalmazzanak meg a tagállamoknak, amelyek közül a legtöbbször Magyarországot és Lengyelországot bírálták.
Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság hivatalba lépésekor vállalta, hogy minden évben minden tagállamra nézve, azonos értékelési rendszerben elkészíti éves jogállamisági jelentését. Ebben kitérnek a korrupció elleni küzdelemre, a sajtó szabadságára és sokszínűségére, az igazságszolgáltatás helyzetére és a fékek és ellensúlyok rendszerére. Ezt a jelentést az Európai Parlament is megvizsgálja és egy állásfoglalásban értékeli. A 2021-es jelentésre vonatkozó értékelés készült el most, az EP a következő megállapításokat tette:
A képviselők üdvözlik, hogy a Bizottság szándékai szerint a 2022-es jelentés már országonkénti ajánlásokat is tartalmazni fog. Javaslatuk szerint közvetlenül össze kell kapcsolni a jogállamisági jelentést és a korrekciós intézkedések – azaz a 7. cikk szerinti eljárás, a jogállamisági feltételrendszer és a kötelezettségszegési eljárások – használatát. „Ha hagyjuk leromlani a jogállamiságot, akkor az Unió tartópillérei fognak leomlani. Ma egyértelmű elvárásokat fogalmaztunk meg az Európai Bizottság számára: helyt kell állnia a szerződések őreként. A Bizottság éves jogállamiság jelentésének pedig húsbavágónak kell lennie, ha nem akarunk egy újabb olyan eszközt, amit a vonakodó tagállamok egyszerűen figyelmen kívül hagynak” – kommentálta a jelentést a téma előadója, a német zöldpárti Terry Reintke.
A parlamenti jelentésben egyébként Magyarországot és Lengyelországot említették messze a legtöbb alkalommal, mint olyan országokat, ahol a helyzet aggodalomra ad okot. A dokumentumot 429 szavazattal, 131 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett fogadták el, a magyar ellenzéki képviselők támogatták, a fideszesek (ideértve a KDNP politikusát) pedig ellenezték.
Ugyanakkor a témához kapcsolódó tegnapi vitában érdekes volt megfigyelni a magyar–lengyel viszony alakulását, különösen Novák Katalin köztársasági elnök egy nappal korábbi lengyelországi látogatásának fényében. Míg a magyar szónok, Gál Kinga kitért arra, hogy szerinte nem csak a magyar, hanem a lengyel kormánnyal szembeni bírálatok is alaptalanok, sőt, Soros-szervezetek által tollba mondott hazugságok, addig a lengyel kormánypártiak – Dominik Tarczynski, Zdzisław Krasnodebski, Beata Kempa, Bogdan Rzonca képviselők – úgy tettek, mintha Magyarország nem is létezne. A saját kormányukat megvédték és támadták az Európai Bizottságot, de a Fidesz védelmében egyetlen szót sem ejtettek.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.
