Az unióban jogszerűtlenül tartózkodó, de itt munkát végző embereknek éppúgy vannak munkajogai, mint a legálisan az EU-ban dolgozóknak. Ilyen például a tisztességes fizetéshez vagy biztonságos munkakörnyezethez vagy a megfelelő pihenőidőhöz való jog – hangzott el, amikor Clare Fox-Ruhs, a Robert Schuman intézet munkatársa, és Martin Ruhs professzor, a Migrációs Politikai Centrum kutatója az Európai Parlament igazságügyi bizottságában ismertették friss kutatásukat az EU-ban tartózkodó illegális munkavállalók helyzetéről.
Azt is megállapították, hogy
az illegális bevándorlók gyakran nem jelentik, ha sérülnek a jogaik, mivel ez szinte minden esetben deportálással végződik. Emiatt pedig sok munkáltató tudatosan vissza is él az illegálisan az unióban tartózkodók jogaival.
Fox-Ruhs szerint az illegálisan munkát vállaló személyek problémáinak számos oka van. Először is, az országok úgymond “illegalitási doktrinái” tehát az, hogy a jogszerűtlen tartózkodást rossznak és üldözendőnek tekintik, ahhoz vezet, hogy a munkáltatók kifejezetten rossz feltételekkel szerződnek a dolgozóikkal. Tovább rontja a helyzetet, hogy illegalitásban lévő munkavállalóval nem lehet legális munkaszerződést kötni. A második gond, hogy minden tagállamnak más és más munkajogi szabályozása van, hiszen az unió csak alapelveket határoz meg, a munkajog kialakítása minden tagország saját hatásköre.
A harmadik, talán legsúlyosabb probléma pedig az, hogy maga a jog önellentmondásos. Egy illegális munkavállalóra vonatkozik a munkajog, azonban az EU-ban dolgozni nincs joga. Ez azt eredményezi, hogy amennyiben egy illegális bevándorló panaszt tesz a hatóságoknál a munkakörülményei miatt, a panaszát ugyan elbírálják, de ezzel együtt deportálják is, így ez lényegében teljesen ellehetetleníti azt, hogy az illegális bevándorlók a hatóságokhoz forduljanak munkaügyekben.
“Amíg a végeredmény deportálás, nem igazán várhatjuk, hogy a migránsok előálljanak és érvényesítsék a jogaikat”
– mondja a szakértő. A tapasztalat ugyanis az, hogy az illegálisan az EU-ban tartózkodóknak fontosabb az, hogy továbbra is az unióban maradhassanak, mint hogy jogorvoslatot kapjanak egy-egy sérelem esetében.
Éppen ezért a szakértők több javaslatot is tettek a helyzet javítására. Először is, a hatóságoknál jelentkező személyeknek egy úgynevezett visszamenőleges munkavállalási engedélyt kellene adni. Így az esemény, ami miatt panaszt tettek, nem minősülne illegális munkavállalásnak, és csak ennek alapján nem lehetne kiutasítani őket.
A másik opció az úgynevezett “tűzfalszervezetek” például civil szervezetek támogatása, akik a migránsok helyett jelezhetnék a panaszokat. Jogi és intézményi "tűzfalakra" is nagy szükség lenne, tehát arra, hogy bizonyos szervezeteknek vagy hatóságoknak, akikhez a panaszokkal fordulnak, ne legyen kötelezettsége ellenőrizni vagy jelenteni a panaszos bevándorlási státuszát. Összességében pedig egy átfogó, szisztematikus EU direktíva lenne a megoldás, ami általánosítja a tagállamok által használt protokollokat.
