Az aláírásgyűjtés során 1 123 422 aláírást gyűjtöttek össze 11 országból – a küszöbérték 1 millió aláírás volt legalább 7 országból –, és azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy javasoljon jogszabályokat a kitűzött célok elérése érdekében. Ezek a célok azt fogalmazták meg, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek helyzetét javítani kell “a regionális és kisebbségi nyelvek, az oktatás és a kultúra, a regionális politika, a részvétel, az egyenlőség, az audiovizuális és egyéb médiatartalom, illetve a regionális (állami) támogatás terén”.
Az aláírások közel fele Magyarországról érkezett, a kormány végig támogatta a kezdeményezőket, akiket az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) fogott össze.
Az Európai Parlament is egyetértett a javaslattal, ennek ellenére azonban az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség újabb jogalkotási javaslatra, mert a meglévő intézkedések már elegendőek. A Bizottságnak saját döntési joga van arra, hogy kezdeményeznek-e új jogszabályt, a legalább egymillió aláírás csak arra kötelezi a brüsszeli testületet, hogy foglalkozzon a témával és hozza nyilvánosságra és indokolja az ezzel kapcsolatos – akár pozitív, akár negatív – döntését.
Az Európai Bizottság úgy értékelt, hogy már számos olyan intézkedés született, amely megoldást kínál a kezdeményezésben megfogalmazott javaslatokra. Úgy fogalmaztak, hogy “bár a Bizottság válasza nem irányoz elő új jogi aktusokat, a már hatályos jogszabályok és szakpolitikai intézkedések teljes körű végrehajtása komoly fegyvertárat fog biztosítani a kezdeményezés céljainak támogatásához”.
Ezzel azonban nem elégedtek meg a kezdeményezők, tavaly márciusban az Európai Törvényszékhez fordultak, és kérték a bizottsági döntés megsemmisítését. Ennek azonban november 9-i ítéletében nem tett eleget az uniós bírói fórum, hanem megerősítették az Európai Bizottság álláspontját.
Az Európai Unió által a regionális vagy kisebbségi nyelvek fontosságának hangsúlyozása, valamint a kulturális és nyelvi sokszínűség előmozdítása érdekében már megtett lépések elegendőek a kezdeményezés célkitűzéseinek eléréséhez
– áll a törvényszéki ítéletben. A testület valamennyi kifogást végig vett és mindet elutasította és alaptalannak találta azokat. Úgy vélik, hogy a bizottsági mérlegelés minden esetben helyes volt, és az eljárás során nem sérült az uniós jog.
A Törvényszék ítéletével szemben fellebbezésnek van helye az Európai Bírósághoz, ez a fellebbezés azonban már csak jogkérdésekre vonatkozhat, vagyis a tények mérlegelését már nem lehet újra elvégezni.
