A mai nappal életbe lépett az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentes behozatalát biztosító uniós szabály, amely újabb egy évig tartja fent a kereskedelem könnyítését célzó rendelkezéseket. Magyarország kedvezményekben részesül, bár ennek elérésében nem igazán működik együtt a Bizottsággal.
Brüsszelben bejelentették, hogy „további egy évig érvényben marad az Európai Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok, kvóták és piacvédelmi intézkedések felfüggesztése”. Ezzel párhuzamosan az EU 2023. szeptember 15-ig fokozatosan megszünteti a búza, a kukorica, a repcemag és a napraforgómag Ukrajnából történő behozatalára vonatkozóan 2023. május 2-án elfogadott rendkívüli és ideiglenes megelőző intézkedéseket. Ez azt jelenti, hogy szeptember 15-ig öt tagállam, közöttük Magyarország területén nem lehet forgalomba hozni azokat a termékeket, amelyek jelenléte miatt a gazdák tiltakoztak és bevételkiesésre panaszkodtak. Nemrégiben Brüsszelben az Európai Bizottság székháza előtt tüntettek is, azt követelve, hogy ne június elejéig, hanem hosszabb időre álljon fenn ez a mentesítés – s ez teljesült.
A szabályozás szerint az említett négy ukrajnai mezőgazdasági termék szeptember közepéig továbbra is szabad forgalomba bocsátható az Európai Unió valamennyi tagállamában, kivéve Bulgáriát, Magyarországot, Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát. A termékek ugyanakkor a tranzitforgalomban részt vehetnek ezekben az országokban, sőt, ez is a célja a szabályozásnak annak érdekében, hogy a távolabbi piacok elérhetővé váljanak az ukrán mezőgazdasági termékek számára.
Ezeknek az ideiglenes és célzott intézkedéseknek az elfogadására azért került sor, mert Bulgáriában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában e termékeket érintően logisztikai szempontból szűk keresztmetszetek vannak, és az volt a feltételük, hogy a tagállamok nem tarthatnak fenn semmilyen korlátozó intézkedést
– áll az indokolásban. A megállapodás része az is, hogy közös koordinációs platform jött létre a Bizottság, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia, illetve Ukrajna között. Ennek a vezetését Valdis Dombrovskis bizottsági alelnök végzi, a koordinációs platform első, technikai szintű nyitóülése már június 2-án meg is történt.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mivel az Európai Bizottság tájékoztatása szerint Magyarország még továbbra is fenntartja az ukrán termékekre nézve a behozatali tilalmat. Tulajdonképpen már április végén megegyeztek az érintettek, hogy minden tagállam visszavonja a korlátozó intézkedéseit – ezt Magyarország kivételével mindenki meg is tette.
A magyar halogatásnak van egy olyan következménye, amely a magyar gazdákat is hátrányosan érinti. Az Európai Bizottság ugyanis először 100, később 250 millió eurós kártérítést helyezett kilátásba az érintett országok mezőgazdasági termelőinek. Ennek előfeltétele, hogy ne legyenek behozatalt korlátozó intézkedések, amelyek egyébként az uniós joggal is ellentétesek. A magyar gazdák körülbelül 100 millió forintos kárt szenvedtek eddig az ukrán gabona jelenléte és piacra kerülése miatt.
Az Európai Bizottság habozás nélkül fel fog lépni, ha nemzeti kereskedelmi tilalmak akadályoznák azt, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek eljussanak oda, ahol azokra szükség van
– jelentette ki Valdis Dombrovskis, a kereskedelempolitikáért felelős ügyvezető alelnök, alig burkoltan üzenve a magyar kormánynak.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
