A megbeszélés után Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője megismételte az eddigi uniós álláspontot: az Európai Unió elítéli a Hamász terrorakcióját, együttérez az izraeli néppel és elismeri Izrael azon jogát, hogy megvédje magát. Borrell azonban figyelmeztette is a zsidó államot:

Izraelnek joga van védekezni, de ezt a nemzetközi jognak, a humanitárius jognak megfelelően kell megtenni, és bizonyos döntések ellentétesek ezzel a nemzetközi joggal

- mondta a főképviselő, majd ki is fejtette, hogy mire gondol. Szerinte a víz- és az áramszolgáltatás megszüntetése a gázai övezetben, vagy az élelmiszer-utánpótolás ellehetetlenítése nem fér össze a nemzetközi joggal.

A külügyi főképviselő kiállt amellett is, hogy nem lehet a palesztinokat kollektíven büntetni azért, amit a terroristák tettek. Egyúttal az EU partnerének nevezte a Palesztin Hatóságot.

Elsöprő többség volt...talán 2-3 tagállam kivételével, mindenki világosan kijelentte, hogy a Palesztin Hatósággal folytatni kell az együttműködést, a finanszírozást folytatni kell, a kifizetéseket pedig nem szabad megszakítani

- szögezte le. A főképviselő szerint a palesztinoknak nyújtott segélyek megszüntetése

a legjobb ajándék, amit a Hamasznak adhatunk.

Ezzel ismét cáfolta Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos tegnapi, nemzetközi botrányt okozó kijelentését, mely szerint az EU valamennyi, a palesztinoknak szánt kifizetés folyósítását felfüggeszti. Azzal ugyanakkor egyetértett Borrell, hogy valamennyi támogatást gyorsan meg kell vizsgálni, mert biztosnak kell lennie az EU-nak abban, hogy a Hamász semmilyen formában nem jutott uniós pénzhez azokból az összegekből, amelyeket különböző formában Európa a palesztinoknak juttatott.

Ha megtudjuk, hogy pénzeszközök szivárognak ki a Hamásznak, valakinek politikai felelősséget kell vállalnia ezért

- jelentette ki. Borrell arra is emlékeztetett, hogy a palesztin probléma továbbra is fennáll, ami azt jelenti, hogy” jó dolog békét kötni az arab országok és Izrael között, de békét kell kötni a palesztinokkal is.”

A külügyi tanácsülésre Ománba utazott Szijjártó Péter is, aki szerint a legfontosabb cél, hogy a konfliktus ne eszkalálódjon tovább. Ellenkező esetben az emberiség történetének legsúlyosabb humanitárius katasztrófával nézhetünk szembe. Szijjártó szerint ez migrációs veszélyt hordoz magában.

Amikor javul a globális biztonsági helyzet, akkor csökken az Európára háruló migrációs nyomás, hogyha rosszabbodik a globális biztonsági helyzet, ha háborúk, fegyveres konfliktusok törnek ki, akkor ez a migrációs nyomás folyamatosan növekszik.

- fogalmazott közösségi oldalán a magyar külügyminiszter.