Úgy tűnik véget ér a több tízezer ember életét követelő gázai háború, izraeli oldalon visszatérhetnek családjukhoz a még életben maradt túszok, Gázában pedig elcsendesednek a fegyverek. A világ, Izrael és a Palesztina fellélegezhet. A cionizmus, amely Izrael alapvető ideológiája, azonban továbbra is válságban van. Válságban van így az izraeli politika, és azok a világszerte élő zsidók is, akiknek közös a sorsa Izraellel. Ebben a cikkben nem a történelem további menetével, pusztán az előbb felsorolt pozíciók kapcsán osztok meg néhány gondolatot.
Az elmúlt hónapban Magyarországon A palesztinok és zsidók a közös emberiességéért című kiáltvánnyal kapcsolatban számtalan vita indult. Nagyon sok esetben a különböző álláspontokat képviselőket szélsőségesként bélyegezték meg. És bár alapvetően a lassan közösséggé formálódó peticionisták tagjának érzem magam, valóban el kell ismerni, hogy a petícióban nem volt sem szerencsés, sem igazságos a velünk nem azonos hangon megszólaló zsidó mainstreamet egységesen szélsőségesnek nevezni. Ez valóban nem tett jót a vita hangnemének. Ugyanez igaz a velünk egyet nem értők egy hangos részére is, akik olyan hangnemet és érvelést használnak, ami teljesen ellehetetlenít minden típusú párbeszédet. Ennek ékes példája volt a szeptember 17-én, Bálint házban megrendezett Lehetünk-e egyszerre zsidó- és palesztinpártiak cٌímű vita, amelyen a beszámolók szerint példátlan hangnemet és stílust engedtek meg maguknak egyesek.
Amit én látok: a petíciót aláírók véleménye nagyon széles skálán mozog. Vannak köztünk olyanok, akik szerint egy demokratikus “egyállam” a megoldás, amelynek nem Izrael néven kell működnie a jövőben, és vannak a kétállami megoldást támogató cionisták is, akik, mint én, még életükben látni szeretnék az egymással békében élő demokratikus zsidó és palesztin államot. Ami viszont most összeköt minket — lehet, csak ideiglenesen — az az, hogy egyikünk sem tudja tétlenül nézni ártatlan emberek hiábavaló halálát és szenvedését. Sem a 2023. október 7-i, Izraelben történt terrortámadás áldozatait, sem pedig az azóta Gázában folyó támadások áldozatait. Követeljük a harcok és az emberiesség elleni támadások azonnali leállítását. Zsidóként, a diaszpórából, eleve nehéz közvetlenül beleszólni olyan döntésekbe, amelyek Izrael belpolitikáját vagy biztonságpolitikáját határozzák meg. Hatásunk elsősorban azokra a szereplőkre korlátozódik, akiket zsidó közösségek és a közvélemény támogatása révén befolyásolni tudunk — beleértve a hazai zsidó közösséget és a magyarországi közvéleményt is. Ugyanakkor fontos belátni, hogy sokan nem a „zsidó oldalról” vizsgálják a történéseket; számukra is érthetővé kell tennünk a kihívásokat, és érdemes figyelembe venni a véleményüket is, amikor javaslatainkat megfogalmazzuk. Minden kezdeményezésünket át kell hatnia annak a célnak, hogy kizárjuk a muszlim közösségek kirekesztésének minden formáját és csökkentsük az antiszemitizmust, hiszen az erőszakra és megosztásra épülő narratívák épp azokat a közösségeket gyengítik, amelyeket védeni akarunk.
Mivel a nemzetközi közösség döntött a két állam létrehozásáról 1948-ban, a nemzetközi közösség dolga lenne kiharcolni azt és békét teremteni. Mivel ezt jó- vagy rosszszándékú üres gesztusokon túl eddig nem sikerült megvalósítani, a támadások brutális képei által kiváltott tehetetlenség, gyomorgörcs és fizikai rosszullét arra sarkall zsidó, muszlim, vagy épp egyik csoportba sem tartozó civileket a világ minden pontján, hogy akciókat szervezzenek. Az akciók sokfélék, és mivel civil kezdeményezések, sokszor esetlenek, sokszor elvetik a sulykot. A megmozdulások sokszor szélsőségesek. A vita pedig egyre kiélezettebb és agresszívebb, amit felerősít a közösségi média buborékhatása. Ez teszi jelenleg polarizálttá a világ közbeszédét a témában, és ettől nem mentes a zsidó közösség sem — miért is lenne az? Azt gondolom, hogy emiatt szükséges olyan állításokat megfogalmazni, amelyek talán nem tökéletesek, mint az általunk támogatott petícióban lévő elgondolások és leírások sem, de megfelelő vitaalapot képezhetnek. Mivel közülünk sokan, sokféle véleményt képviselnek, szeretném megosztani azt, amit jelenleg én gondolok a helyzetről.
Izrael háborúban
A Hamász 2023 őszi brutális támadása óta Izrael előbb Gázában, majd Libanonban kezdett ellenoffenzívát, hogy megtörje az Irán által támogatott szélsőségesek állandó fenyegetését és kiszorítsa szomszédságából a terroristákat. Az eszkalálódó háború legfontosabb fejleményeiről folyamatosan beszámolunk.
