Az Európai Bizottság, a magyar kormányhoz hasonlóan tudatában van, hogy az unió társadalma változik és elöregedőben van. Európai szinten problémát jelent az, hogy kevesebb gyermek születik, egyes, főleg vidéki régiók pedig még gyorsabban öregszenek a fiatalabb munkavállalók elvándorlása miatt. Erre az unió is megoldást szeretne találni, azonban úgy tűnik, a nemrég megjelent EU-s stratégia más válaszokat ad a demográfiai kérdésekre, mint a magyar kormány politikája.

A most megjelent uniós demográfiai csomag azért is érdekes, mert az ezzel kapcsolatos tárgyalások egy jó része az unió magyar soros elnöksége alatt folyhat majd, ami 2024 júliusában kezdődik. Mint azt tudjuk, a magyar kormány a családok támogatásában és a születésszám növelésében látja a megoldást a demográfiai problémák kezelésére, míg a migrációt elutasítja. A probléma viszont az, hogy az EU stratégiájában nem sok szerepet kap, hogy több legyen a gyermek, ők inkább a jobb képzettségre, a társadalmi mobilitásra és a kiegyensúlyozottabb családi életre fókuszálnak. Emellett az EU a bevándorlás kérdését sem veti el, ez is szúrhatja majd a magyar elnökség szemét. Menjünk végig az uniós stratégia főbb pontjain.

Szülők és családok:

Az uniós stratégia már az első pontjában ellentétes a magyar elképzelésekkel. A szülők és családok jóléte az Európai Bizottság szerint is prioritás, ám számukra a nagyobb nem feltétlenül jobb. A bizottság számára az a legfontosabb, hogy a szülőknek lehetősége legyen kiegyensúlyozott életet élni a munka és a család között. Tehát az, ha valaki nem tud családot alapítani vagy időt tölteni a szeretteivel a munkája miatt épp úgy rossz, mintha egy ember (általában az anya) kiesik a munkaerőpiacról a gyermeknevelés miatt. A megoldás tehát nem csak a gyerekvállalás lehetőségének megteremtése, hanem egy megfelelő bölcsődei és óvodai ellátórendszer kialakítása. Így minden európai éppen akkora családot alapíthat, amekkorát jónak lát.

Gyermekek és fiatalok:

Itt is lényegi különbség van hazánk és az EU elképzelései közt. A gyerekekkel kapcsolatban az EU az oktatás és a képzettség növelését tartja a leghangsúlyosabbnak. Az uniós jövőkép inkább kevesebb, de rendkívül jól képzett európaira építene, akik versenyképessé teszik a gazdaságot. Prioritás például a fiatalok mobilitása és a megfizethető lakhatás is, tehát az, hogy a megszületett gyermekek teljes és produktív tagjai legyenek a társadalomnak.  Ezzel szemben Magyarország inkább a minél több gyerek (munkavállaló) születésében gondolkozik.

Idősek:

Az idősödő európaiak számára aktív és egészséges öregkort szeretne elérni a bizottság. Itt fontos az egészségügyi és szociális ellátás színvonala, az emberi méltóság minden körülmények közötti tiszteletben tartása és az is, hogy kora ellenére mindenki produktív maradhasson, aki akar. Tehát a nyugdíjkorhatár és az aktív évek esetleges emelkedésének társulnia kellene egy egészségesebb idős társadalomhoz, amelynek a tagjait az állam segít az alkalmazkodásban a munkaerő piac változásaihoz és az esetleges kihívásokhoz.

Migráció:

Az Európai Bizottság szerint egy átgondolt és jól szabályozott migrációs stratégia elengedhetetlen a demográfiai kihívások kezeléséhez. Ez messze nem azt jelenti, hogy az EU elárasztaná a munkaerő piacot olcsó migránsokkal, akik elveszik az európaiak munkáját. Inkább egyes elnéptelenedő területeken vagy hiányszakmák pótlásában lennének fontosak a bevándorlók, akik hozzájárulnának a gazdaság fenntartható fejlődéséhez. Ez nyilván nem lesz a magyar fél kedvenc javaslata, a kormány ugyanis úgy gondolja, egy magasabb születésszám kiválthatná a bevándorlást.

Van azonban egy Magyarország számára lényegesen jelentősebb kérdés, amiről lehet, hogy kevesebbet fogunk hallani. Az unió kezelné az agyelszívás, avagy ‘brain drain’ következményeit, és átfogó uniós stratégiát alakítana ki. Magyarország és a kelet-európai országok számára nagy probléma, hogy sok jól képzett és versenyképes munkavállaló inkább jobb körülmények reményében más EU-tagállamokban keres munkát, komoly lyukat ütve egyes gazdasági szektorokban. Tehát a migrációval kapcsolatos döntések közül ez az, ami egy komoly magyar problémára adna választ.

Az unió egyébként nem csak szabályokat és stratégiákat akar alkotni, új források lehívását is lehetővé tennék a felzárkóztatási alapból a tagállamok számára, hogy demográfiai problémákat kezeljenek. Emellett új kutatásokkal és adatbázisokkal is segítenék az országokat a lehető legjobb megoldások kidolgozásában, és a leszakadó területek lakossága számára pedig új mobilitási programot is indítanának. Minden esetre, a javaslatcsomagnak az Európai Parlamentben és az Európai Unió Tanácsában is szavazásokon és egyeztetéseken kell átesnie, mielőtt valósággá válhat. Az pedig, hogy ez mennyire lehetséges egy magyar soros elnökség alatt, az eddig látottak alapján igencsak kérdéses.