Az EU az elmúlt évtizedben sikertelenül próbálta visszaszorítani azon növényvédő szerek használatát, amelyek nagy kárt okoznak a természetben és a biodiverzitásban, nem mellesleg az emberi egészségre is veszélyesek. Magyarországon a folyók szennyezettsége az egyik fő probléma.
A magyarországi kormányváltásnak köszönhetően hétfőn elindulhattak a hivatalos EU-csatlakozási tárgyalások Moldovával. Mi a tétje ennek Európa legszegényebb államában, amelynek vezetése a nem szűnő orosz befolyásolási kísérletek árnyékában próbál a Nyugathoz közeledni.
Az EU nemek közötti egyenlőségi indexében évek óta az utolsók között van Magyarország, a legfrissebb 2025-ös adatok szerint hátulról a második. Bár a Tisza-kormány hivatalosan még meg sem alakult, papíron már biztosan lesz javulás ezen mérce szerint: évek óta először lesznek női miniszterek, és a női parlamenti képviselők aránya is megugrik. Mindez biztosan hozzájárul a nők politikai befolyásának erősödéséhez. A kérdés, hogy más területeken mennyi változást hozhat az új kormány munkája.
Mire elég a globális donor-, és segélytámogatás az Egyesült Államok USAID programja nélkül? Megnéztük, mit ad Európa hozzá a képlethez.
A New York-i Egyetem Jogállamisági Laborja magyar civil szervezetekkel és szakértőkkel együtt átfogó jelentést adott ki arról, hogyan csorbítja immár tizenhat éve az Orbán-kormány a magyar sajtó szabadságát és függetlenségét. A választások előtt a szakértők ajánlásokat is tesznek egy mindenkori magyar kormány számára arról, mit kellene tenni azért, hogy a magyar sajtó újra szabadon működhessen. Bodrogi Bea emberi jogászt, a jelentés egyik társszerzőjét kérdeztük.
Az unió országai közt egy nem várt jelölt, Lengyelország indított kísérleti programot a négynapos munkahét bevezetésére. A varsói vezetés abban reménykedik, hogy a több szabadidő segíthet megfordítani az ország csökkenő születésszámait.
Eddig alig érkeztek Európába Gázából evakuált, speciális orvosi ellátásra szoruló betegek, derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) folyamatosan frissített adataiból. Az Európai Unió tagállamai összesen mindössze 400 beteget fogadtak be, akiknek közel fele Olaszországba került. A WHO becslése szerint ugyanakkor több mint 15 000 embernek van továbbra is sürgős orvosi evakuálásra szüksége, közülük mintegy 3800 gyermek.
A gyerekek iskolai szexuális felvilágosítása nehéz és politikailag megosztó téma, bármelyik országban járunk is. Mára sok helyen felismerték Európában, hogy a fiatalkori szexuális nevelés többről is szólhat, mint a nem kívánt terhességek és nemi betegségek megelőzéséről. A beleegyezés, az egészséges párkapcsolati dinamikák vagy a szexuális identitás sokfélesége épp olyan fontosak lehetnek a felnövekvő generáció számára, mint a szexszel kapcsolatos fizikai folyamatok megértése. Magyarország persze ebben is épp az ellenkező irányba tart.
A nők elleni erőszak új formájára buzdít az incel mozgalom, amelynek tagjai fiatal férfiak, akik szerint sok mindent megtehet az ember. Akár ölhet is.
Nicolas Sarkozy volt francia elnök börtönbüntetése nagy port kavart az európai médiában, nem véletlenül. Volt vagy regnáló elnök még soha nem vonult börtönbe az EU-ban, és politikusok, illetve politikához köthető szereplők is igen ritkán kerülnek ténylegesen rácsok mögé. A politikai szereplők letartóztatása egyrészről a felelősségrevonás fontos eszköze, de túlkapásokhoz is vezethet.
Európa, beleértve Magyarországot is, súlyos méhügyi válsághelyzettel küzd. A méhpopuláció fogy, és a rendelkezésre álló adatok pedig sokszor hiányosak, így még azt sem tudjuk igazán, mennyire kritikus a helyzet.
Magyarországról nézve szokatlan, hogy Európa más országaiban a politikusok, politikai hovatartozásuktól függetlenül, a háború kitörése óta biztosítják Ukrajnát és az onnan érkező menekülteket a támogatásukról. Ez a hozzáállás azonban most megtörni látszik, Lengyelországban, Csehországban és Romániában is egyre nagyobb teret nyernek az ukránellenes politikai hangok.
Sok európai országban megengedik, sőt támogatják hogy a nők élethelyzeti okokból is dönthessenek úgy, lefagyasztatják petesejtjeiket és az eljárás segítségével csak később vállalnak gyereket. Mindez pedig már Magyarországon is elérhető: az eddigi szigoron egy júliusban kihirdetett rendelet változtatott.
Az egyre melegebb nyarak Európa-szerte felhívták a figyelmet a nyilvánosan elérhető ivóvízforrások fontosságára. Magyarország egész jól áll ebben, a kis kékkaros kutaktól az ivócsapokon át a forrásokig közel 22 ezer helyen lehet ivóvízhez jutni.
Bulgária 2026. január 1-jén bevezeti az eurót. Az országban sok politikai vita előzte meg az eurozónához való csatlakozást, és sok lakos még mindig szkeptikus. Ezzel szemben a magyarok túlnyomó többsége támogatja az euró bevezetését, itthon mégsem tesz lépéseket a kormány ennek érdekében.
Az Európai Unió 2027-re szeretne teljesen függetlenedni az orosz gáztól, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak és Szlovákiának, az utolsó két, orosz gázt vezetékesen importáló országnak is fel kell adnia ezeket a beszerzéseket. Persze ez a két kormány nem fogja szó nélkül beadni a derekát, de úgy tűnik, az EU készült erre.
Az Európai Parlament szerdai vitáján az EU Ukrajna-politikája találkozott a magyar kormány új, véleménynyilvánító szavazást övező narratíváival.
Alig egy hét van hátra, mielőtt Románia újra megpróbál államfőt választani. Az első választást 2024 végén az orosz propaganda tette lehetetlenné. Felmerül tehát, mit tesz most Románia, hogy megakadályozza az újabb orosz beavatkozást?
Valójában mennyire tartanak az újságírók attól, hogy a mesterséges intelligencia elveszi a munkájukat? Nem igazán, attól viszont igen, hogy hogyan fognak megélni a fizetésükből.
Donald Trump második elnökségének kezdete óta sokat romlott az USA megítélése az európaiak szemében. Az EU polgárai egyre kevésbé kedvelik az USA-t, kiváltképp annak kormányát. Több európai közvélemény-kutatás összegzéséből az Egyesült Államok hirtelen jött népszerűségzuhanása körvonalazódik az európaik szemében.
