Kormányzati hátsó szándék látszik a gazdaságra káros, silány elővásárlási szabálynál
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni.
Továbbra is élénken foglalkoztatja a hazai és a nemzetközi közvéleményt az a kurta-furcsa eset, amikor Orbán Viktor „előre egyeztetett forgatókönyv alapján” kiment a tárgyalóteremből, amikor arról döntöttek az uniós csúcson az állam- és kormányfők, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával. Mivel Orbán nem volt bent, ezért nem volt a javaslattal szemben ellenvetés sem – ez a hivatalos álláspont, amikor az egyhangúság kérdése szóba kerül.
Nincs magyar vétó: az EU megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával
Történelmi döntést hoztak az uniós állam- és kormányfők, beleértve Orbán Viktort is, aki ezzel szembemegy a magyar parlament alig egynapos döntésével.
Az esetnek vannak érdekes összefüggései. Önmagában az nem szokatlan, de nem is túl gyakori, ha egy állam- vagy kormányfő nem vesz részt az állam- és kormányfők találkozóján, vagy otthagyja azt.
Kilenc évvel ezelőtt Mark Rutte holland miniszterelnök azért nem ment el a decemberi EU-csúcsra, mert Hollandiában éppen kormányválság volt. Rutte megkérte Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnököt, hogy képviselje őt, illetve a holland kormányt. 2015 októberében Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök idő előtt távozott, mert Bulgáriában a határőrök lelőttek egy illegális bevándorlót, pontosabban egy figyelmeztető lövés pattant meg olyan szerencsétlenül, hogy az egyik migráns életét veszítette. 2020 októberében Sanna Marin finn miniszterelnök távozott, miután arról értesült, hogy egy finn politikus, akivel nem sokkal korábban találkozott, elkapta a koronavírust. Marin a svéd kormányfőt kérte meg a „helyettesítésre”. Idén júniusban pedig Emmanuel Macron francia elnök nem várta meg a csúcstalálkozó végét, az akkor már három napja tartó franciaországi zavargások miatt utazott vissza Párizsba.
A legutolsó hasonló eset pedig éppen Orbán Viktorhoz kötődik. Idén októberben rendkívüli videokonferenciát tartottak az uniós állam- és kormányfők, az első alkalommal azt követően, hogy kitört a fegyveres konfliktus Izrael és a Hamász között.
A magyar miniszterelnök ebben az időben Kínában volt, ahol korábban találkozott a kínai és az orosz elnökkel is. Orbán ezért nem vett részt a videokonferencián és megkérte képviseletére Karl Nehammer osztrák kancellárt.
Ami viszont most történt, tehát hogy egy döntésről kivonul egy miniszterelnök, az alighanem példátlan.
Az ukránok ellehetetlenítése érdekében Orbánnak semmi sem volt szent
Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
Jan Werts belga újságíró már a kezdetektől, 1975 óta kíséri figyelemmel az uniós fejleményeket, a csúcstalálkozókat, három könyvet is írt a témában.
Ő azt mondja, hogy a konstruktív távolmaradásnak ez az orbáni formája az elmúlt közel ötven évben soha nem fordult elő.
Mégis, ami történt, az nem szabálytalan. Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt mondta az EUrologusnak, hogy nincs olyan szabály, ami kötelezővé tenné az állam- és kormányfők számára, hogy a döntéshozatalnál jelen kell lenni, de úgy is lehet fogalmazni, hogy ez „lényegében egy szabályozatlan terület". Lattmann azt is hozzátette, hogy az EU-csúcson egy politikai szándékot fejeznek ki a vezetők, aminek alapján a formai döntést majd a miniszterek tanácsa hozza meg. Vagyis, függetlenül attól, hogy mi történt a csúcstalálkozón, miniszteri szinten is lehet blokkolni a folyamatot, mint ahogy ez a lehetőség már be is épült a kormány kommunikációjába.
Az ukrán csatlakozási tárgyalással kapcsolatos döntés azért is érdekes, mivel Orbán nem vétózott, így a résztvevők meghozták a döntést, amely aztán megjelenik az ülésről kiadott határozatban is, ami már jogilag érvényes dokumentum – az pedig a távozás ellenére kötelező érvényű Magyarország számára is.
Gyükeri Mercédesz: Mi így vétózunk, jó?!
Kétnapos színjáték végén Orbán Viktor új politikai fogalommal gazdagította a világot: a konstruktív megfutamodással. Egy célját ezzel mindenképpen elérte: most róla beszél mindenki az annyira lenézett nyugati világban. Vélemény.
