Bár volt némi vita róla a vezetők körében, végül az uniós állam- és kormányfők megegyeztek abban, hogy Bosznia-Hercegovinával is megindítja az EU a csatlakozási tárgyalásokat. Bosznia-Hercegovina 2016 februárjában nyújtotta be az európai uniós tagság iránti kérelmét, és 2022 decemberében kapta meg az uniós tagjelölt státuszt.

Az önök helye az európai családunkban van

– írta az X-en Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság mindössze kilenc napja hozta meg azt az álláspontját, hogy az ország megfelel a feltételeknek és alkalmas arra, hogy tagjelölti tárgyalásokat kezdjen velük az EU. Hogy ez a valóságban mikor fog megtörténni, azt nehéz megmondani, ahhoz ugyanis a tagállamoknak először el kell fogadni az erre vonatkozó tárgyalási keretet. Éppen ez az, ami Ukrajna és Moldova esetében a következő lépés az integráció folyamatában, várhatóan a következő hónapokban ez is meg fog történni. Igaz, Ukrajna kapcsán a magyar kormány fenntartásait hangoztatja.

A tagállamok következtetéseket fogadtak el Ukrajna és az európai védelem kapcsán is. Ennek része, hogy Ukrajna támogatását folytatni és gyorsítani kell a tagállamoknak (ez lőszert, rakétákat és légvédelmi rendszereket jelent), a védelmi beruházásokat jobban, gyorsabban és közösen kell elvégezni, illetve a köz- és magánfinanszírozáshoz könnyebb hozzáférést kell biztosítani a védelmi szektor számára.

Nem született ugyanakkor megegyezés arról, hogyan használják fel a lefoglalt orosz bankbetétek hasznát – mintegy hárommilliárd eurót – Ukrajna katonai támogatása érdekében. Vagyis további tárgyalásokat kell folytatni arról, hogyan lehet ebből a pénzből fegyvert vásárolni. Diplomáciai források szerint ennek egyik akadálya lehet a magyar ellenállás, Magyarország semmiképpen sem akar fegyvert küldeni, vagy ehhez döntésével hozzájárulni, az ukrán védekezés számára.

Az uniós vezetők “határozott és egységes” nyilatkozatot fogalmaztak meg a Közel-Kelettel kapcsolatban.

Az EU azonnali humanitárius szünetre szólít fel, amely fenntartható tűzszünethez vezet.

– áll az elfogadott következtetésekben. Az állam- és kormányfők leszögezték, hogy a humanitárius segélyek teljes és biztonságos bejutása Gázába elengedhetetlen ahhoz, hogy a polgári lakosság életmentő segítséget kapjon a katasztrófahelyzetben.

Az előbbi fejlemény áttörésnek nevezhető és azt jelenti, hogy Magyarország megváltoztatta az álláspontját. Eddig ugyanis a magyar kormány nem járult hozzá ehhez a szövegezéshez, emiatt hiányzott a közös uniós fellépés.

Az EU-csúcs pénteken folytatódik, többek között migráció és mezőgazdaság szerepel a napirenden.

Nyitókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök az Európai Tanács ülésének kezdetekor (Nicolas Maeterlinck / AFP)