A legszembetűnőbb hiány a résztvevők listája láttán merülhetett fel, hiszen a következő személyek vettek részt az Európai Műsorszolgáltatók Uniója által szervezett eseményen:

• Ursula von der Leyen, az Európai Néppárt, 
• Nicolas Schmit, az Európai Szociáldemokraták,  
• Sandro Gozi, a liberális Európa Megújul, 
• Terry Reintke, a Zöldek és 
• Walter Baier, a szélsőbaloldal részéről. 

Nem volt ott azonban sem a Konzervatívok és Reformerek, sem pedig az Identitás és Demokrácia csoport képviselője. A vitában ugyanis azok az EP-képviselők vitáznak, akiket a pártcsaládjuk az Európai Bizottság vezetésére jelölt, ám utóbbi két párt hivatalosan nem állított vezetőjelöltet.

Ezek után nem meglepő, hogy nagyon sok bírálat hangzott el feléjük és velük kapcsolatban, akik persze nem voltak abban a helyzetben, hogy megvédjék magukat. Ugyancsak miattuk, de már Ursula von der Leyennek, illetve részben Sandro Gozinak címezve tudakolták a többiek a szélsőjobbal való együttműködés lehetőségeit. Gozit azért találták meg, mert Hollandiában a liberális párt azt tervezi, hogy részt vesz a szélsőjobb vezette új kormányban. 

Ursula von der Leyen elsősorban az olasz miniszterelnök, Giorgia Melonival ápolt jó kapcsolatára alapozva azt mondta, hogy a Néppárt nyitott az olasz kormánypárti koalícióban lévő pártok tagjaival való együttműködésre a választások után. Azt kizárta, hogy általában véve az Európai Konzervatívok és Reformerek Szövetségével koalícióra lépne. A többi párt párt kategorikusan kizárt minden együttműködést a szélsőjobboldallal. 

A szélsőjobboldali pártok bár különböző nevekkel rendelkeznek, de egy közös bennük: Putyin barátai és tönkre akarják tenni Európát, de ezt nem engedhetjük meg  

– mondta Ursula von der Leyen.  A szegénységről folytatott vitában Nicolas Schmit azt mondta, hogy 15 millióval kell csökkenteni a szegények számát az EU-ban, ez azt jelenti, hogy lehetőségeket, elsősorban munkahelyet kell adni az embereknek. Terry Reintke szerint a gazdaság és a klíma nem áll egymással szemben,

a zöld egyezményt kell megvalósítani, zöld ipar, beruházások kellene, nem pedig a megszorításokhoz visszalépni

– fogalmazott. Walter Baier azzal érvelt, hogy a szegénység egyik fő oka a drága lakhatás, ezért az EU-nak ebben segíteni kell, egy olyan irányelv elfogadásával, amelyben maximalizálják a lakbéreket. Ursula von der Leyen arra hivatkozott, hogy az előző ciklusban – az általa vezetett Bizottság javaslata alapján – vezették be a tisztességes megélhetést biztosító minimálbért, támogatást adott az EU lakhatásra, és versenyképességi intézkedéseket is elfogadtak.

Az EU bővítéséről szólva Sandro Gozi arról beszélt, hogy a történelem arra emlékeztet, hogy mindenkinek az érdekeit figyelembe kell venni, nemcsak pár országét, de reformok nélkül az EU nem tud bővülni. Szerinte az alapszerződéseket felül kell vizsgálni, módosítani kell a költségvetést, és

a történelemre igennel kell válaszolni, de ennek ára van. 

A védelem és biztonság kapcsán Sandro Gozi kijelentette, hogy Putyin nem áll meg Kijevben, és “ezért nyernünk kell Ukrajnában”. 

Elegendő erővel a hátunk mögött kell ülnünk az asztalnál, vagy minket szolgálnak fel 

– figyelmeztetett. Ennél a napirendi pontnál került elő a magyar miniszterelnök neve, mert Terry Reintke kijelentette, hogy az EU nem engedheti meg magának, hogy vétójogot adjon Orbánnak, vagyis át kell térni a többségi döntéshozatalra. 

Ursula von der Leyen megismételte, hogy az EU-nak a fragmentáció megszűnésével kell erősítenie a védelmi ipart, például egész Európa számára légvédelmi pajzs építésével. A biztonság kapcsán is előkerült a szélsőjobb. Terry Reintke szerint 

a biztonságról nem beszélhetünk anélkül, hogy nem beszélünk a szélsőjobboldali politikusokról, ők jelentik a legnagyobb biztonsági kockázatot, mert Putyinnak és Kinának dolgoznak. 

Walter Baier felvetette, hogy ők biztonságos és szuverén Ukrajnát szeretnének, “kézzel fogható határokkal”, de feltette a kérdést, hogy ha már a közös értékekért harcolnak az ukránok, mikor engedi el nekik az EU a 100 milliárd euróra rúgó adósságot. És szintén Baier volt az, aki szóba hozta – nagy tapsot kapva –, hogy senki sem beszél arról, mi történik Gázában. 

Magyarországot érintő részt volt, amikor Nicolas Schmit arról beszélt, hogy sokkal szigorúbbaknak kell lenni azokkal az országokkal, mint például Magyarországgal, ahol a jogállamiság leépül. Válaszában Ursula von der Leyen azt mondta, hogy az EU várja a jogállamiság helyreállítására vonatkozó lépéseket, ellenkező esetben a forrásokat befagyasztják, illetve a befagyasztott pénzeket nem oldják fel.

A vitában kitértek a migrációra is, de inkább “balról” támadták az elfogadott paktumot, mondván, hogy nem biztosítja a menekülteknek a menedékjoghoz való teljes körű hozzáférést.