Az Európai Parlament csütörtökön újraválasztotta Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnöki tisztségébe. A strasbourgi titkos szavazáson az Európai Néppárt frakciójának politikusa 401 igen szavazatot szerzett, 284-en nemmel szavaztak, 15-en tartózkodtak. Újraválasztásához a 720 tagú testület abszolút többségére, vagyis legkevesebb 361 képviselő szavazatára volt szükség. Von der Leyen megválasztása így valamivel simább volt, mint öt évvel ezelőtt. Akkor a minimálisan szükségesnél csak kilenccel kapott több szavazatot, most azonban 41-gyel többet.

Az eredményt Roberta Metsola, az EP elnöke hirdette ki.

Mindez azt jelenti, hogy az új Európai Bizottságnak most már két tagját ismerjük: az elnökön kívül Kaja Kallas volt észt miniszterelnököt, aki a külügyi főképviselő lesz. A következő hetekben a tagállamoknak – akik még nem tették meg – biztosjelöltet kell megnevezniük, akiknek Von der Leyen kiosztja nekik szánt portfóliót. Ezt követően az EP szakbizottságai hallgatják meg a jelölteket, majd immáron az egész biztosi kollégiumról szavaznak – ezt újabb bizalmi szavazásnak foghatjuk fel Von der Leyennel kapcsolatban.

Visszatérve az eredményt kihirdetését megelőző órákra, Ursula von der Leyen beszédét követő vitát hallgatva egyáltalán nem tűnt egyértelműnek, hogy a német politikus végül megkapja a szükséges többséget. Nagyon sokan szólaltak fel vele szemben, kategorikusan kijelentve azt, hogy el fogják utasítani a jelölését. Nehéz lenne eldönteni, hogy a szélsőbaloldali vagy a szélsőjobboldali képviselők támadták őt vehemensebben. Ha csak a parlamenti frakciókat nézzük, akkor a nyolc képviselőcsoportból négy (a Patrióták, a konzervatívok, a szuverenisták és a baloldal) kifejezetten ellene szólaltak fel, a zöldek is erős kétkedéseiknek adtak hangot, de még a liberálisok között is volt olyan, aki beismerte, hogy nehéz szívvel támogatja Ursula von der Leyent.  

Az Európai Törvényszék tegnapi ítéletével kapcsolatban – amelyben a bíróság a Covid-szerződésekkel kapcsolatos átláthatóság miatt marasztalta el az Európai Bizottságot – többen már csak azért sem támogatták Von der Leyent, mert úgyis le fogják majd tartóztatni… Sőt, olyan indítvány is volt, hogy emiatt halasszák el szeptemberre a szavazást, de ezt végül a nagy többség elvetette.

A vita alakulása arra is rámutatott, hogy mire készülhetünk a jövőben: egyrészt a szélsőjobboldalon valóban nőtt a képviselők száma, másrészt immáron három frakcióban tömörülnek az EU-kritikusok – és akkor nem beszéltünk a szélsőbaloldalról – ez pedig hatványozottan több megszólalási lehetőséget biztosít számukra. 

Végül Von der Leyen győzelmét valószínűsítő körülmény volt, hogy a zöldek egy gyorsan összehívott sajtótájékoztatón jelezték, támogatni fogják az elnökjelöltet. A konzervatívok pedig olyan közlemény adtak ki, amely szerint “a nemzeti delegációk nagy többsége megerősítette, hogy Ursula von der Leyen ellen szavaz”. Ez egyúttal azt is jelezte, hogy ebből a frakcióból is lesznek olyanok, akik támogatják a néppárti politikust.