„A gyermekek kizsákmányolása, mint apát is foglalkoztat” – mondta Magnus Brunner az osztrák jelölt meghallgatásán, aki a migráció és a határvédelmi reformok mellett, a gyermek- és a kisebbségi csoportok védelméről is beszélt belügyi biztosjelölti meghallgatásán.

Az Európai Bizottság új kollégiumának felállása az utolsó fázisába jutott melynek részeként az osztrák szövetségi pénzügyminisztert is meghallgatták. A jelöltek a Biztosok Konferenciája és a témájukban illetések bizottságok írásos kérdéseinek megválaszolása után az Európai Parlament tagjai előtt adnak számot kompetenciájukról.

Brunner a belügyi és migrációs biztosi posztért hajrázott az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság és a Fejlesztési Bizottság parlamenti képviselői előtt kedd este. A háromórás faggatózás elején tizenöt percben összegezte portfólióját és legfőbb programját a jelölt, majd a bizottság elnöke és a különböző bizottságok koordinátorai tették fel három percben kérdéseiket neki. A meghallgatások menetéről ebben a cikkben írtunk részletesen.

Az osztrák biztosjelölt kiemelt programpontjai az átfogó, integrált határvédelem, a felkészültség és következetesség megalapozása, illetve a nemzetközi együttműködések szorosabbra fűzése voltak. Brunner konkrét ígéretet is tett, 2025 első félévében tagállamok közötti, belső határvédelmi stratégiát foganatosít megválasztása esetén. A szárazföldi mellett Európa tengeri határaira is figyelmet fog irányítani és az Európai Unió bűnüldözési együttműködési ügynökség, az Europol hatáskörét is kiterjeszti és megerősíti felszereltségét – ígérte a jelölt az EP képviselők előtt.

Magyarország és Olaszország a porondon

A migrációs biztosi meghallgatás vitáján Magyarország is rivaldafénybe került: a bevándorlással kapcsolatos uniós jog megszegése miatt az Európai Bizottság által kiszabott 93 millió eurós büntetés befizetésének jogosságát kérdőjelezte meg Milan Uhlrik, a Szuverén Nemzetek Európája pártcsalád képviselője. Brunner válaszában leszögezte, az Európai Bizottság „a jogszabályok őre” és ha ezek megszegésére precedenst tapasztal, akkor igenis be fogja tartatni a törvényeket a tagállamokkal.

Ez a kérdéskör csak egy eleme volt az egész vitán átívelő, Migrációs és menekültügyi paktum betartatásáról szóló tematikának. A paktum idén júniusban lépett jogerőre és a külső határvédelem erősítésére, a gyors és hatékony intézkedések kialakítására, a szolidaritás és felelősségvállalás egyensúlyának megtartására, illetve a nemzetközi együttműködések embercsempészet elleni fellépésre koncentrál. Az idő sürgeti a döntéshozókat, Brunnernek lesz is min dolgoznia amennyiben elfogadják biztosnak, hiszen 2026-ig gyakorlatba is át kell ültetni az új uniós bevándorlási stratégiát.

Fabienne Keller a Renew csoporttól rákanyarodott erre a témára, az Albániában létrehozott olasz migránstranzitpontok megnyitására várt reakciót az osztrák jelölttől és szerződésszegési eljárást vizionált az ügyben. Brunner szerint a harmadik országbeli bevándorló központok kialakítása nemzeti kompetencia egyelőre, de sietett hozzáfűzni: „mindig nyitott vagyok új gondolatokra”. Az olasz mintát pedig folyamatosan monitorozzák a jó gyakorlatok elsajátítása érdekében, de ismételten aláhúzta, hogy ha szükségesnek látja, befogja tartatni a jogszabályokban foglaltakat a tagállamokkal amíg azok nem változnak.

Felemás kérdés volt a magyar határ- és schengeni-övezet-védelem. Az EU-s szabályok áthágása és a határvédelmi kerítésépítés kérdése mellett a fehérorosz és orosz bevándorlók letelepedését megkönnyítő vízumkérvények ügyét Rasa Jukneviciené az Európai Néppárt (EPP) képviselője hozta fel a vitában. Brunner határozottan állt ki ismét a jogszabályok kiterjesztése mellett minden renitens tagállamra vonatkozóan, mert ha nem ellenőrzik megfelelően a kelet felől érkező bevándorlókat, „veszélybe kerül a schengeni övezet” – zárta válaszát.

Talkshow mintázatok

Szintén az Európai Néppárt képviselője, Caterina Chinnici a szervezett bűnözésre tért ki kérdésében és az Europol hatékony működéséhez szükséges források felől érdeklődött. Az osztrák jelölt mielőtt sikertörténetnek nevezte volna az Europol eddigi teljesítményét, felköszöntötte a képviselőt születésnapja alkalmából, a vita pedig ezen a ponton meg is enyhült. A személyes szál után azonban újra alámerültek a képviselők a terrorcselekmények és a kábítószerkereskedelem elleni küzdelem témáiban. Bartolomej Sienkiewicz szintén a Néppártól a szintetikus ópiátok Európába jutásának aggasztó tendenciáira mutatott rá, melynek megoldását Brunner a kikötők fokozott és összehangolt ellenőrzésében látja. Hozzátette, az elmúlt évben 116 tonna kábítószert foglaltak le a kontinens partjainál, amelyet sikernek könyvel el.

Alessandro Zan a Szocialisták és Demokraták pártcsaládból és Fabrice Leggeri a Partióták Európáért csoportból a migrációval érkező vallási alapú gyűlöltkeltésről kérdezték Brannert. Zan az antiszemitizmus megfékezésére alkalmazható jogi eszközökről érdeklődött. Ezzel szemben Leggeri keményen belekérdezve, az osztrák jelöltet az európai kereszténygyűlölet témaköréről faggatta, illetve Európa demográfiai problémáira is kitért. A képviselő így folytatta: „hány migránst akarnak ahelyett, hogy az Európai Uniós családpolitikát támogatnák?” Brunner a társadalmi csoportok egymás felé irányuló gyűlöletében nem tett különbséget, szerinte mindenfajta gyűlölettel szemben egyformán kell fellépni. Majd a fiatalok körében rohamosan terjedő radikalista ideológiák megállításával kell folytatni – tette hozzá. Ehhez a megfelelő eszközt az internet és a közösségi média hatékonyabb és éberebb monitorozásában látja a jelölt.

Éles hangnemet ütött meg a non-attached Onneborn Martin képviselő. Brunner ausztriai pénzügy miniszteri posztjára utalt és kétmilliárd eurós csúsztatást rótt fel a jelöltnek, ezt pedig párhuzamba állította azzal, hogy Brunner ugyanennyi migránst engedne be Európába. Hozzátette: „ne amatőrökre bízzuk ezt a pozíciót”. A jelölt egyetértett, hogy szakértelemre van szükség a bizottság munkájához és tényellenőrzésre szólította fel a képviselőt.

Végjáték

Brunner a Renew pártcsalád képviselőjét, Elena Yonchevat biztosította válaszában, hogy Románia és Bulgária schengeni-övezethez történő teljeskörű csatlakozását sürgetni fogja. Az Europol megerősítése mellett pedig a Frontex operatív erőinek megháromszorozását ígérte az osztrák jelölt. A Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, az európai országok határvédelmi igazgatását és a szervezett bűnüldözés elleni intézkedéseket végzi.

Válaszaiban a holisztikus bevándorlási problémamegoldást és záróbeszédében a „politikailag megterhelt” migráció kezelési stratégia kooperációval történő végrehajtását emelete ki Brunner. A maratoni meghallgatás fináléjában így szólt a kérdezőkhöz: „a különböző és szenvedélyes kifejezéseik mögött valami erőset és pozitívat láttam, ez pedig a törekvés, hogy közös megoldást találjunk az európai polgárok számára.”

A meghallgatás végén az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság elnöke, Javier Zarzalejos sajtótájékoztatóján pozitívan nyilatkozott a hallottakról, de a jogerős döntés még hátra van. A bizottsági ajánlások alapján az Elnökök Értekezlete (az EP elnöke, Roberta Metsola EP elnök és a képviselőcsoportok elnökei) november 21-én végzi el a végső értékelést. Azt követően várhatóan a november 25-28-i strasbourgi plenáris ülésen választják meg a teljes biztosi testületet egyben.