A szavazást megelőzően, a biztosi testületet bemutató beszédében Ursula von der Leyen hangsúlyosan beszélt a EU versenyképességéről, és bejelentette, hogy az új Európai Bizottság első nagy kezdeményezése egy versenyképességi iránytű létrehozás lesz.

Ennek három alkotóelemét vázolta fel: 

• Innovációs szakadék megszüntetése, ami Kínával és az USA-val szemben áll fenn 
• Közös terv a dekarbonizáció érdekében
• A gazdasági biztonság erősítése

Utóbbi kapcsán számít a magyar biztosra is, akiről azt mondta, hogy

Várhelyi Olivér fogja irányítani a biotechnológiával kapcsolatos munkánkat, és első számú prioritása a kritikus gyógyszerekről szóló törvény lesz.

Közvetlenül az ezt megelőző mondatban egy utalással megerősítette, hogy a magyar biztost megfosztotta az egyik, eredetileg rábízott területtől, ugyanis a belga Hajda Lahbib, válságkezelésért felelős biztos kapcsán említette meg, hogy Lahbib munkáját a HERA (Egészségügyi veszélyhelyzetekre való felkészülés és reagálás) program is támogatja.

Von der Leyen beszédében kulcsfontosságú szerepet szánt az EU biztonságának az “egyre veszélyesebb világban”. Arról is beszélt, hogy Oroszország GDP-arányosan sokkal többet költ védelemre, mint az EU. „Ebben az egyenletben valami nincs rendben“ – mondta az elnök, majd levonta a következtetést, hogy a védelmi kiadásainkat növelni kell, egységes védelmi piacra van szükség, meg kell erősíteni a védelmi ipari bázist és javítani kell katonai mobilitást. Ezért a területért egyébként a litván Andrius Kubilius lesz a felelős, aki az EU első védelmi biztosa lesz. 

Von der Leyen kizárt a migrációra is, emlékeztetve arra, hogy első mandátuma kezdetén ígéretet tett „a migráció tisztességes és határozott megközelítésére”. Az osztrák biztos, Magnus Brunner kapta ezt a portfóliót.

Minden egyes nap azon fog dolgozni, hogy biztosítsa külső határainkat és megerősítse belső biztonságunkat

– ígérte Brunner nevében Von der Leyen. Az elnök beszélt arról is, hogy a mai szabadságunkért évtizedekig kellett küzdeni, de egy pillanat alatt el lehet veszíteni. A jogállamiság ellenőrzése az ír Michael McGrath feladata lesz, aki 

gondoskodni fog arról, hogy a jogállamiság – és az igazságosság mindenki számára – továbbra is európai projektünk középpontjában maradjon.

Azt is ígérte az elnök, hogy a jogállamisági eszköztár valamennyi elemét alkalmazni fogja a Bizottság, sőt, újabbak kidolgozása is az ír biztos feladatai közé tartozik.

A vitában a legelső felszólaló, Manfred Weber hamar szóba hozta Magyarországot. Az Európai Néppárt elnöke és frakcióvezetője ezt mondta: 

A német AfD, Le Pen Franciaországban és Orbán Magyarországon nemcsak versenytársak a demokráciában, hanem politikai ellenségek is a Néppárt számára. Nem engedem meg, hogy elpusztítsák azt az Európát, amelyet én is szeretek. Magyar Péter Orbán ellen, Tusk Kaczynski ellen, a Néppárt mindig az első sorban harcol, ha meg kell védjük azt, amiben hiszünk, Európa, Ukrajna és a jogállamiság érdekében. 

A parlamenti ellenzék legnagyobb ereje, a Fidesz is soraiban tudó Patrióták Európáért csoport vezetője, Jordan Bardella azt mondta, hogy botrányok, bukások jellemezték az elmúlt ciklust, figyelmeztetett arra, hogy “a biztosokat senki sem választotta meg, nem is ismerik őket”. 

A zöld megállapodás a növekedést aláásó projektjük egyik fő eleme, hibát hibára halmoznak, lemaradtunk az USA mögött, s miközben Kína és India feltörekszik, a fejlett gazdaságok beteg embere lett Európa

– jelentette ki és azt is aláhúzta, hogy az EU “az iszlamizmussal szemben ugyanolyan gyenge, mint mindig volt”. Nemcsak a szélsőjobb, a szélsőbal is hevesen bírálta az újonnan felálló biztosi testületet és annak elnökét. Számukra az olasz jelölt elfogadhatatlan.

Raffaele Fitto egy ismert fasiszta, kinek alelnöki posztot adott. Azt mondta, nem lesz a szélsőjobbal koalíció, de mégis lett. Ez a szégyen bizottsága, kiteríti a piros szőnyeget az autoriter vezetők előtt, mint Magyarország és Olaszország előtt 

– intézte szavait Von der Leyennek a francia Manon Aubry, a baloldaliak társelnöke, aki úgy zárta a beszédét, hogy “az ön áldásával a szélsőjobboldal uralkodása kezdődik ma”. 

A közel háromórás vitában a Mi Hazánk képviselője. Borvendég Zsuzsanna, azt mondta, hogy

Önök állandóan kioktatnak bennünket demokráciából és jogállamiságból, miközben befagyasztják a nekünk járó pénzeket, ha nem követjük a nemzetellenes diktátumaikat.

Borvendég szerint a sztálinista személyi kultuszt idézi, hogy csak egyetlen bizottsági elnökjelölt közül lehet “választani”, aki ellen ráadásul súlyos korrupciós vádak fogalmazódtak meg. “Európa legkorruptabb és legantidemokratikusabb szervezete a Bizottság” – tette hozzá a képviselő.

A vita lezárása során a Patrióták részéről Gál Kinga jelentette be, hogy a frakció nem támogatja az Európai Bizottságot.

Az emberek a változásokra szavaztak, de a bizottság elnöke a változatlanság mellett döntött

– indokolta Gál a döntést, és emlékeztetett a magyar uniós elnökségről tartott parlamenti vitára is: 

Nem felejtjük, hogy példátlan módon támadott Magyarországra és politikai kampánybeszédet tartott a magyar miniszterelnökkel szemben.

Bár a szociáldemokrata frakció szóvivője kedden este még azt tudatta az EUrologussal, hogy a képviselőcsoport támogatja az új Európai Bizottságot és meg fogja szavazni a testületet, másnap reggel a Demokratikus Koalíció két képviselője ezzel ellentétesen nyilatkozott. Dobrev Klára és Molnár Csaba közös közleményében úgy fogalmazott, hogy 

Nem támogatjuk azt az Európai Bizottságot, amelynek Orbán kinyújtott brüsszeli keze, Várhelyi Olivér is tagja lehet.

Szerintük Várhelyi politikailag, erkölcsileg és szakmailag is alkalmatlan erre a tisztségre és azt is hozzátették, hogy “elegendő egyetlen rohadt alma a kosárban és mehet mind a kukába”.