Néhány héttel Donald Trump hivatalba lépése előtt érzékelhetően felgyorsulnak az események. A demokraták szeretnének mindent megtenni, hogy Ukrajna minél kedvezőbb helyzetben legyen, amikor az új amerikai adminisztráció megkezdi a működését, ideértve a fegyveres és pénzügyi támogatást is – mondta az EUrologusnak egy NATO-forrás. Ezzel szeretnék ellensúlyozni azt a helyzetet, ami Trump alatt várhatóan bekövetkezik: a tengerentúli támogatás csökkenését.

A külügyminiszterek találkozóján komoly informális véleménycsere várható ebben a kérdésben, az álláspontok ismertetését és az őszinte párbeszédet segíti, hogy a tárgyalások ezen részén nem fog döntés születni, de még csak jegyzőkönyvet sem készítenek.

Ugyanakkor a tagállamok közötti véleménykülönbség szinte áthidalhatatlan. Ahogy forrásunk mondja, “iskolák ütköznek”: vannak, akik szerint Ukrajna támogatása, vagy meghívása a NATO-ba egy újabb lépcsőfokot jelentene az eszkaláció menetében, másik szerint azonban éppen egy ilyen döntés jelentene elrettentést az oroszok számára.

Így szoktak kezdődni a háborúk

– állapította meg másik forrásunk, utalva arra, hogy a reakciók mindig egyre erősebbek lesznek. Nem meglepő módon a magyar kormány az, amelyik hallani sem akar semmiféle meghívásról, de van további 3-4 tagállam, amelyek legalábbis tamáskodnak. Egyelőre tehát a konszenzus elképzelhetetlen ebben a kérdésben, noha az ukrán külügyminiszter is jelen lesz és várhatóan ismét felveti a meghívás lehetőségét. Úgy tudjuk, az is egy sokak által hangoztatott szempont, hogy ebben az esetben – mivel az ukrán állam nem gyakorolja egész területe felett az állami főhatalmat – tulajdonképpen Ukrajna melyik részére vonatkozna a meghívás. Bár az is egy lényeges álláspont, hogy jelenleg a nemzetközi közösség változatlan elismeri Ukrajna területi egységét és integritását, a 2014-es orosz beavatkozás előtti határokkal.

Az EUrologus diplomáciai értesülései szerint a külügyminiszteri tanácskozáson lesznek olyan kormányok, amelyek újabb támogatásokat jelentenek be Ukrajna számára. Számítani lehet arra hogy a Benelux-országok, a britek, az északi tagállamok és az USA is tesz fegyverről és/vagy pénzről szóló bejelentést, míg például a baltiak inkább kivárják, hogy Donald Trump elnöksége milyen változásokat hoz. Informális csatornákon egyébként már érkeznek jelzések Mar-a-Lago-ból, vagyis az új elnök környezetéből. Ennek alapján arra lehet számítani, hogy az Egyesült Államok komolyabban veszi a védelmi kiadások 2 százalékos szintjének betartását minden tagállam esetében. Sőt, ez a 2 százalék a minimum lesz, olyannyira, hogy a következő, hágai NATO-csúcson már a 3 százalékos részarány kötelezővé tételéről dönthet a 32 tagállami vezető. Ez viszont azt is jelenti, hogy a NATO tovább folytatja és befejezi a két évvel ezelőtt elhatározott fejlesztési és korszerűsítési terveit, aminek köszönhetően a nyugati katonai szövetség

a legerősebb katonai entitás lesz a világon.

Szintén az új elnöki adminisztráció köréből érkező hírek szerint gőzerővel folyik az a munka, amely az ukrajnai háború politikai megoldásának részleteit tartalmazza, de erről a szövetségesek sem tudnak túl sokat.

A NATO külügyminiszterek egy magas rangú vendéggel is találkoznak: II. Abdullah jordán király tart majd prezentációt 60 percben a közel-keleti helyzetről.