Nagy István az agrárminiszterek brüsszeli tanácskozásának szünetében publikált egy videót a közösségi oldalán, amelyben a következőket mondja:

Brüsszelben továbbra is azon vannak, hogy elvegyék a gazdák területalapú támogatását és azt Ukrajnának adják.

Még akkor megkérdeztük a minisztert a sajtótájékoztatóján, ezt mire alapozza. Nagy István a következőképpen kezdte a válaszát:

Csak meg kell nézni akár a mezőgazdasági bizottságban való hozzászólásokat, akár a stratégiai párbeszédben szereplő elveket, akár a mai konferencián elhangzott egyes véleményeket, mind-mind bizony ezt a veszélyt támasztják alá.

Ezután a miniszter irányt váltott és azt a dokumentumot kezdte el dicsérni, amelyre Orbán Viktor is felhívta a figyelmet – a magyar elnökség egyik sikereként említve – a csütörtöki uniós csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatóján. Arról van szó, hogy a mezőgazdasági miniszterek elfogadtak egy olyan következtetést, amelyben valamennyi miniszter egyet tudott érteni, s amely a következő hétéves költségvetés mezőgazdaságra vonatkozó prioritásairól szól. Vagyis ez egy iránymutatás az Európai Bizottság számára, arra kérik a testületet, hogy a költségvetési tervezést ennek szellemében készítsék el.

Háttérként annyit, hogy a Közösségi Agrárpolitika (KAP) 2023-ban megfogalmazott fő prioritásai a biodiverzitás megteremtése és a vidékfejlesztés támogatása voltak, a zöld energiára és a fenntartható technológiára való átállás mellett. Az új Európai Bizottságnak ehhez képest a versenyképességre, a zöld átmenet ösztönzésére, az innovációra és a gazdabarát politika kialakítására kell fókuszálnia a mezőgazdasági stratégia megalkotásakor. Utóbbiba az adminisztrációs terhek enyhítése és az anyagi támogatások fokozása is beletartozik.

Az új agrárbiztos, a dán Christopher Hansen feladata az Európai Bizottság elnökétől, Ursula von der Leyentől kapott megbízólevél alapján a közös agrárpolitika (KAP) 2027 utáni stratégiájának kidolgozása lesz. A biztos mandátumának első 100 napjában elsősorban az agrárdolgozók és gazdák anyagi támogatására fókuszáló termelés ösztönző és beruházás orientált stratégiát kell bemutatnia.

A mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd a Mezőgazdasági és Élelmiszerbiztonsági Testület (EBAF) és az Európai Bizottság iránymutatása, amely az agrárszektort innovatív és fenntartható működés felé navigálja. Tény, hogy a stratégia átstrukturálná a területalapú támogatásokat, mert a jelenlegi jutalmazás a nagyobb jövedelmű gazdaságokat juttatja még több előnyhöz – írja a Politico.

Visszatérve a miniszterek által elfogadott dokumentumra, az anyag nem is tartalmazza azt a kifejezést, hogy “Ukrajna”. A szöveg – Nagy István által is hangoztatott – lényege, hogy “külön alapban, két erős pillérű agrárpolitikára van szükség”. Nagy István aggodalmai között megemlítette, hogy a fentebb említett stratégiai párbeszédben

szeretnék horizontálisan rendezni ezt a kérdést és szeretnék függetleníteni az agrártámogatásokat a területalapú támogatásoktól.

Nagy visszatérően hivatkozott egy konferencián elhangzott véleményekre is, azonban már itt sem ismételte meg, hogy bárki azt kérte volna, hogy a gazdák pénzét adják az ukránoknak.

Az ügyben megkerestük az Európai Bizottságot is. A testület illetékes szóvivője az EUrologusnak kijelentette, hogy a testület

nem dolgozik azon, hogy elvegye a gazdálkodók területalapú támogatását és odaadja Ukrajnának.

A szóvivő azt is hozzátette, hogy amióta Oroszország megindította Ukrajna elleni agresszióját, a gazdálkodók területalapú közvetlen kifizetésekből származó támogatásaira elkülönített forrást egyáltalán nem is irányítottak át Ukrajna támogatására.

Az EU 2027-re vonatkozó teljes közvetlen kifizetési keretösszege a KAP stratégiai tervei keretében 189 milliárd eurót tesznek ki, a KAP stratégiai terveinek teljes, 264,2 milliárd eurós keretéből. Magyarország a KAP Stratégiai Tervben összesen 8,5 milliárd eurós keretösszeggel rendelkezik, amelyből 6,6 milliárd euró jut a közvetlen kifizetésekre.