Alapvetően két témát érintettek a vezetők, miután online kapcsolat formájában meghallgatták Volodimir Zelenszkijt. Az ukrán elnök üdvözölte az európai drónfal-kezdeményezést és felajánlotta Ukrajna segítségét.
Egyetlen európai országnak sincs több tapasztalata a drónok és rakéták elleni védekezésben, mint Ukrajna. Úgy vélem, Európának előbb-utóbb drónfalat kell építenie. A drónok egyre fő fegyverré válnak – a hadseregek és a bűnözői vagy terrorista csoportok számára
– mondta Zelenszkij. Felhívta a vezetők figyelmét, hogy Oroszország egyet akar: hogy Európa megosztott legyen, vitatkozzon, hogy gyengének tűnjön. Azt is hozzátette, hogy az egységes európai fellépés ösztönzőleg hat az Egyesült Államok elnökére. Végül kitért országa uniós integrációjára is.
Ukrajna befejezte az uniós jogszabályok belső átvilágítási folyamatát – gyorsabban csináltuk, mint bárki más előttünk. Jól csináltuk. És teljes mértékben készen állunk arra, hogy megnyissuk az EU-csatlakozási tárgyalások 1. klaszterét – az „Alapvető kérdések” klasztert – szögezte le. Ez azonban éppen Magyarország miatt nem halad, Orbán Viktor ugyanis egyértelművé tette – hivatkozva a VOKS 2025 véleménynyilvánító szavazás eredményére –, hogy a magyarok nem támogatják az ukrán tagságot. António Costa, az Európai Tanács elnöke a helyzet feloldására előadta azt a javaslatot, amelynek lényege, hogy a tagállamok módosítsák úgy a szabályokat, hogy a tárgyalások megkezdéséhez legyen elegendő a minősített többség, míg a fejezetek lezárásánál maradjon meg az egyhangúság, vagyis a vétó lehetősége.
Az EUrologus tanácsi forrásból úgy értesült, hogy ennek fogadtatása egyértelműen pozitív volt, “kivéve Magyarországot, amely ellenezte”. Ez azt is jelenti, hogy Orbán Viktor ismét egyedül maradt, holott korábban voltak olyan hírek, hogy más országok is támogatnák a magyar álláspontot. Nem azért, mert ebben az ügyben egyetértenek a magyar miniszterelnökkel, hanem azért, mert nem szívesen mondanának le a vétó lehetőségéről a későbbiekre, amikor esetleg más országok csatlakozási tárgyalásai zajlanak. Információink szerint a napirend tárgyalása során nem volt senki, aki Orbánt támogatva szólalt volna fel.
A vezetők tárgyaltak még a befagyasztott orosz vagyonról, amelyet egy javaslat szerint – mintegy 140 milliárd euró összegben – Ukrajna javára használnának fel. Ennek az összegnek a jelentős része egy belga bankban van, emiatt Bart de Wever belga miniszterelnök számos jogi és technikai aggályt vetett fel.
Mindkét témára visszatérnek az állam- és kormányfők október 23-24-én, a soron következő rendes, brüsszeli uniós csúcson.
