Az Európai Bizottság tíz tagjelölt ország uniós csatlakozásra való felkészültségét elemző „bővítési jelentést” fogadott el november 4-én. Az érintet országok között vannak olyanok, mint például Montenegró vagy Albánia, ahol határozott előrelépések történtek a csatlakozási feltételek teljesítésére, és vannak olyanok, amelyek „visszaestek”, ilyen a súlyos demokráciadeficittel küzdő Szerbia és Grúzia. Ennek ellenére Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője bizakodóan fogalmazott, és úgy vélte, több tagjelölt esetében „realista célkitűzés” a 2030-as csatlakozás. Az esélyesek között tartják számon Ukrajnát (amelynek területén jelenleg háború folyik) és a háborús fenyegetettséggel küzdő Moldovát is.
https://hvg.hu/eurologus/20251104_unios-bovites_ukrajna_moldova_eu
A brüsszeli nyilatkozatok szerint ugyanakkor „ambiciózus célkitűzés” Ukrajna és Moldova európai integrációja. Ez azt jelenti, hogy nincs kivétel, a háborús viszonyok ellenére kell a két, csatlakozásra váró országnak teljesítenie ugyanazt, mint a „békeidőben” csatlakozó tagállamoknak.
Ukrán felkészülés az orosz front árnyékában
Oroszország könyörtelen agresszív háborúja ellenére Ukrajna továbbra is szilárdan elkötelezett az uniós csatlakozás felé vezető úton, miután sikeresen lezárta az átvilágítási folyamatot, és előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok terén
– szögezi le az Európai Bizottság 2025-ös értékelése, mely szerint Ukrajna a jogállamiságra, a közigazgatásra és a demokratikus intézmények működésére vonatkozó ütemterveket, valamint a nemzeti kisebbségekre vonatkozó cselekvési tervet fogadott el, amiket pozitívan értékelt a Bizottság. Arról is írtak, hogy a csatlakozást előkészítő hat tematikus fejezetből Ukrajna teljesítette a jogállamiságról, alapvető jogokról és demokratikus berendezkedésről szóló úgynevezett első klaszter megnyitásához szükséges feltételeket.
https://hvg.hu/360/20251016_Guardian-allasfoglalas-Ukrajna-EU-csatlakozasarol-siman-lepjenek-at-Orban-Viktoron
Szintén megnyitható a második fejezet az áruk, a tőke, a szolgáltatások és az emberek szabad mozgásáról, és ugyancsak sikeres volt a külkapcsolatokról szóló hatodik fejezet előkészítése. A versenyképességről, a fenntarthatóságról, az erőforrásokról és mezőgazdasági kohézióról szóló fejezet megnyitása viszont még várat magára. A Bizottság Ukrajnával kapcsolatban azt is jelezte, hogy fel kell gyorsítani az eddig végrehajtott reformok ütemét, különösen a jogállamiság területén.
A szakértők elismeréssel nyilatkoztak Ukrajna uniós értékek melletti elkötelezettségéről, és jelezték, hogy az EU és az Ukrajna kül- valamint biztonságpolitikája összhangba került, de továbbra is határozott fellépésre van szükség a korrupcióval szemben, az igazságügyi reform és a gazdasági stabilitás terén. De elsőbbséget kell élveznie a felkészülési folyamatban a közigazgatási reformnak, a közbeszerzések átláthatóvá tételének, a bírói függetlenség biztosításának is.
https://hvg.hu/vilag/20251111_ukrajna-korrupcios-nyomozas-volodimir-zelenszkij
Marta Kos bővítési biztos úgy fogalmazott, figyelembe véve, hogy Ukrajnában háborús viszonyok vannak, ez a „legjobban teljesítő ország”. Michael Gahler kereszténydemokrata képviselő, állandó Ukrajna-ügyi jelentéstevő pedig azt hangsúlyozta, hogy „amikor Ukrajnát támogatjuk, akkor nem adakozunk, a támogatásért kapunk is valamit cserébe”.
Orosz ölelésből szabadul Moldova
„A folyamatos hibrid fenyegetésekkel és az ország destabilizálására irányuló kísérletekkel szemben Moldova jelentős előrelépést tett a csatlakozás felé vezető úton, sikeresen lezárva az átvilágítási folyamatot” – állapítja meg az Európai Bizottság. Moldova is elfogadta a jogállamiságról, a közigazgatásról és a demokratikus intézmények működéséről szóló ütemtervét, és ugyanazok a tárgyalási fejezetek nyithatóak meg a moldovaiak esetében, mint Ukrajnát illetően. A moldovai kormány éppen ezért abban bízik, hogy 2028 elejéig le is zárhatják a csatlakozási tárgyalásokat.
https://hvg.hu/eurologus/20250929_moldova_valasztas_befolyasolasi-kiserlet_hibrid
Moldova helyzetét ugyanakkor nehezíti a Moszkvához hű transznisztriai területek jövője. Marta Kos azt mondta, biztos abban, hogy a csatlakozási felkészülést ebben a régióban is végre tudják hajtani. Bizakodásra ad okot, hogy az idei évtől már Transznisztriában is fogható a moldovai köztévé, és lezárták az illegális határátkelőhelyeket. Márpedig, ha ezek az előrelépések folytatódnak, akkor ez a térség is részesülhet az EU által Moldovának biztosított 1.9 milliárd eurós növekedési alapból.
A bizottsági jelentés szerint Moldova jelentős előrelépéseket tett az igazságügyi reformok terén (megtörtént a bírósági átvilágítás és korrupcióellenes ügynökség működik az országban), stabilizálták a demokratikus intézményeket, és folytatódott a külpolitika összehangolása az uniós stratégiákkal. Ezzel párhuzamosan várat magára a mezőgazdaság reformja, az élelmiszer-biztonság garanciája és a közbeszerzésekre vonatkozó reform, de erősíteni kell az igazságszolgáltatás függetlenségét, illetve határozottabb fellépésre van szükség a korrupcióval szemben is.
https://hvg.hu/360/20250826_hvg-doina-nistor-interju-moldova-eu-oroszorszag-ukrajna-valasztas-energiafugges
Sven Mikser észt szociáldemokrata politikus, az EP állandó Moldova-ügyi jelentéstevője azt hangsúlyozta, mennyire pozitív üzenete volt az idei parlamenti választásoknak. Dacára a rendkívül erős orosz befolyásolási kísérleteknek, nyomásgyakorlásnak a moldovai állampolgárok határozottan elkötelezték magukat az EU mellett. Éppen ezért most az unió válaszára van szükség – például arra, hogy megnyissák az első három tárgyalási fejezetet.
Az Európai Bizottság öt fokozatú skálán minősíti, hogyan teljesítik az országok a csatlakozási feltételeket. Ukrajna és Moldova a legtöbb területen az ötből 2-es vagy 3-as szintet ért el. Eszerint a jogi keretei már megvannak a csatlakozásnak, de hiányos az intézményi kapacitás és részleges a végrehajtás.
Orbán úr nélkül is
Magyarország változatos indokokkal utasítja el Ukrajna uniós tagságát. Többek között arra hivatkozik a magyar kormány, hogy Ukrajnával „behozzuk” a háborút az EU-ba, vagy arra, hogy az „ukránok kapják meg a magyarok pénzét”. Arról azonban, hogy Ukrajna uniós csatlakozása még az Oroszország által indított háború lezárása előtt megtörténne, semmilyen döntés nem született.
https://hvg.hu/360/20251101_orban-viktor-ukrajna-olaj-hitelfelvetel-donald-trump-meloni
A Bizottság azt is határozottan cáfolja hogy a befagyasztott magyar forrásokat csoportosítanák át Ukrajnának. Legutóbb az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának ülésén kérdezte Deutsch Tamás Pjotr Serafin költségvetési biztost arról, hogy miért akarja az EU a következő hétéves keretköltségvetésének 20 százalékát, azaz 400 milliárd eurót Ukrajnának adni. A biztos megdöbbent a kérdésen, és emlékeztetett, hogy a tervezetben 100 milliárd euró szerepel, ez pedig nem húsz, hanem csak öt százalék.
A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete is felmerült Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban. Erre vonatkozóan az Európai Bizottság részletes értékelést készített.
“A nemzeti kisebbségekről szóló törvény 2023-as bevezetését követően Ukrajna 2025 májusában elfogadta a Nemzeti Kisebbségek Jogainak Védelmére vonatkozó Akciótervet, amelyet a nemzeti kisebbségek képviselőivel és nemzetközi partnerekkel konzultálva dolgoztak ki. A cselekvési tervet a nemzeti kisebbségek képviselőivel szorosan együttműködve kell végrehajtani” – állapítja meg a jelentés.
Korábban Marta Kos bővítési biztos azt hangsúlyozta, hogy találkozott a kárpátaljai magyar kisebbség képviselőivel, akik nem erősítették meg a magyar kormány, kisebbségvédelemre vonatkozó aggodalmait és bírálatait. Kos hozzátette, hogy a pozitív előrelépések ellenére az EU továbbra is figyelemmel kíséri a kisebbségek helyzetét Ukrajnában, ennek megfelelően tárgyalják az igazságszolgáltatásról és az alapvető jogokról szóló csatlakozási fejezeteket. A bővítési biztos szerint akkor várhatóak tényleges előrelépések az ukrán fél részéről, ha megindulnak a tényleges csatlakozási tárgyalások, ekkor ugyanis Ukrajnának a megfelelő fórumokon bizonyítania kell a kisebbségjogok biztosítását.
A magyar kormány ellenállása nemcsak Ukrajna csatlakozási tárgyalásait hátráltatja, de kihat a Moldovára is, mivel az eredeti elképzelés az volt, hogy a két ország integrációját párhuzamosan folytatják le. Éppen ezért egyre többször merül fel uniós szinten, hogy külön eljárásra volna szükség. Marta Kos jelezte, hogy ha a dolgok a jelenlegi ütemben zajlanak, a moldovaiak számára az összes csatlakozási fejezetet megnyitják. „Ez azért fontos, hogy a jelenlegi reformok ne álljanak le” – tette hozzá az EU biztos. Az elképzelés szerint a két, háborús fenyegetettség árnyékában élő ország „előre dolgozhat”, azaz a csatlakozási fejezetek hivatalos megnyitása előtt végrehajthatja a reformokat, és mire a tárgyalások megkezdődnek, már teljesítik is a feltételeket. Ez pedig azt jelenti, hogy összehangolt munkával lerövidíthető a csatlakozás folyamata, ahogy Marta Kos fogalmaz,
Orbán úr nélkül is.
A románok bíznak a csatlakozásban
Bár a magyar kormány többször a kárpátaljai magyar kisebbségre hivatkozva akadályozza Ukrajna csatlakozási törekvéseit, Románia az uniós tagságban lát garanciát a moldovai románok érdekképviseletére. A bizottsági jelentés közzététele után a román külügyminisztérium közleményben üdvözölte az Európai Bizottság támogatását és azt a szándékot, hogy 2028-ra lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. Nicusor Dan a hároméves ütemtervet „nagyon reálisnak” nevezte, és azt is hozzátette, nem valószínű, hogy az ukrán és a moldovai csatlakozást szétválasztják. Az eltérő ütemű tárgyalás – tette hozzá a román kormányfő „nagyon rossz jelzés lenne Ukrajna számára”.
Ez a cikk az „EU NEIGHBOURS east” program keretében született. Közreműködők: Arató László, EUrologus/Brüsszel, Sebastian Pricop (Hotnews, Románia)
PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
