“Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna mutatott be jelentős előrelépést a csatlakozási felkészülés terén” – jelentette ki Marta Kos bővítési biztos. Ez azt jelenti, hogy ez a négy ország úgy tervezi, 2028 végégig lezárják a csatlakozási tárgyalásokat. Az első a sorban Montenegró lehet, ők már a jövő év végén mind a hat úgynevezett klasztert készre jelentenék.
A bővítési biztos a csatlakozási tárgyalások kapcsán kiemelte a félretájékoztatás elleni küzdelem fontosságát, de azt is jelezte, hogy a bővítésre az EU-nak is fel kell készülnie.
A következő év meghatározó lesz, a reformoknak tartósaknak kell lenniük. Ehhez a jogállamiságot, az alapjogokat és az EU geopolitikai orientációját magukévá kell tegyék a csatlakozni kívánó országok
– jelentette ki Marta Kos. Megemlítette, hogy Montenegró esetében a folyamat olyannyira előrehaladott, hogy a balkáni ország számára egy előcsatlakozási csomagot is készíteni fognak. Az Európai Parlamentben a pártok és a képviselők többsége üdvözölte az érezhető előrehaladást. A bírálók között volt a Patrióták képviseletében a portugál António Tânger Corrêa, aki szerint a bővítésnek csak akkor van értelme, hogy az EU-n belüli koherenciát sikerül erősíteni. Arra utalt, hogy a portugál GDP még mindig 20 százalékkal az uniós átlag alatt van, szerinte kérdéses, hogy a szegényebb országokat mennyire sikerül integrálni.
Az Európai Bizottság általános értékelésében az olvasható, hogy “a csatlakozni vágyó tagállamok fokozatos integrációja az egységes piacba már a csatlakozásuk előtt erősíti az Unióval való kapcsolatokat”. A Bizottság számára a bővítés egyértelmű politikai cél ebben a mandátumban, vagyis 2029-cel bezárólag, ezért a testület elkötelezett amellett, hogy biztosítsa mind a csatlakozni vágyó tagállamok felkészültségét, mind az EU felkészültségét a fogadásukra.
Elkötelezettebbek vagyunk, mint valaha, az EU bővítésének megvalósítása iránt. Mert egy nagyobb Unió erősebb és befolyásosabb Európát jelent a globális színtéren. De ennek érdemeken alapuló folyamatnak kell lennie, és az is marad – fogalmaz közleményében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Van a bizottsági értékelésben egy kezdeményezés, amelyre nyugodtan mondhatjuk, hogy a Magyarországgal folyamatosan zajló viták indokolták. A szöveg ugyanis ezt tartalmazza:
Annak biztosítása érdekében, hogy az új tagállamok továbbra is megőrizzék és fenntartsák eredményeiket a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok terén, a jövőbeli csatlakozási szerződéseknek erősebb biztosítékokat kell tartalmazniuk a csatlakozási tárgyalások során tett kötelezettségvállalások megszegése ellen.
Alábbiakban a tíz tagjelölt ország rövid értékelése olvasható. A hosszabb változatok erről az oldalról érhetők el.
Montenegró jelentős előrelépést tett az EU-csatlakozás felé, az elmúlt évben négy tárgyalási fejezetet zárt le. Montenegró azon kötelezettségvállalása, hogy 2025 végéig ideiglenesen lezárja a további fejezeteket, tükrözi az európai integráció iránti elkötelezettségét. A reformok terén elért folyamatos előrehaladás fenntartása és a folyamatos széles körű politikai konszenzusra való törekvés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az ország elérje a csatlakozási tárgyalások 2026 végéig történő lezárására vonatkozó célját. A reformok ütemének fenntartása mellett Montenegró jó úton halad e ambiciózus célkitűzés elérése felé.
Albánia jelentős előrelépést tett, az elmúlt évben négy klasztert nyitott meg. Az idei utolsó klaszter megnyitásának előkészületei jól haladnak. Előrelépés történt az alapvető kérdésekben, különösen az igazságszolgáltatás reformja, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem terén. Folyamatos erőfeszítésekre van szükség az alapvető kérdések szerinti időközi referenciaértékek teljesítéséhez, ami megnyitja az utat a tárgyalási fejezetek lezárásának megkezdéséhez, amint a szükséges ágazati reformok megtörténtek. Albánia azon céljának elérése, hogy 2027-re lezárja a tárgyalásokat, a reformok lendületének fenntartásától és az inkluzív politikai párbeszéd előmozdításától függ.
Oroszország szüntelen agresszív háborúja ellenére Ukrajna továbbra is szilárdan elkötelezett az EU-csatlakozási útja mellett, miután sikeresen befejezte az átvilágítási folyamatot, és előrelépést tett a kulcsfontosságú reformok terén. Ukrajna ütemterveket fogadott el a jogállamiság, a közigazgatás és a demokratikus intézmények működése terén, valamint egy cselekvési tervet a nemzeti kisebbségekről, amelyet a Bizottság pozitívan értékelt. Az ukrán kormány jelezte célját, hogy 2028 végéig ideiglenesen lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. A Bizottság elkötelezett e ambiciózus célkitűzés támogatása mellett, de úgy véli, hogy annak eléréséhez fel kell gyorsítani a reformok ütemét, nevezetesen az alapvető kérdések, különösen a jogállamiság tekintetében.
A folyamatos hibrid fenyegetésekkel és az ország destabilizálására irányuló kísérletekkel szemben Moldova jelentősen előrelépett a csatlakozási úton, sikeresen befejezve az átvilágítási folyamatot. A 2025 júliusában tartott első EU–Moldova-csúcstalálkozó az együttműködés és az integráció új szakaszát jelentette. Moldova ütemterveket fogadott el a jogállamiság, a közigazgatás és a demokratikus intézmények működése terén, amelyeket a Bizottság pozitívan értékelt. A Bizottság értékelése szerint Moldova teljesítette három klaszter megnyitásához szükséges feltételeket, a Bizottság elvárja, hogy Moldova a fennmaradó három klaszter megnyitásához szükséges feltételeket is teljesítse. Moldova kormánya jelezte, hogy célul tűzte ki a csatlakozási tárgyalások 2028 elejére történő ideiglenes lezárását. A Bizottság elkötelezett e célkitűzés támogatása mellett, amely ambiciózus, de elérhető, feltéve, hogy Moldova felgyorsítja a reformok jelenlegi ütemét.
A szerb társadalom polarizációja a 2024 novembere óta Szerbiában zajló tömegtüntetések hátterében elmélyült, tükrözve a polgárok többek között a korrupcióval, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság hiányával kapcsolatos csalódottságát, a tüntetőkkel szembeni túlzott erőszak és a civil társadalomra nehezedő nyomás eseteivel párosulva. Ez egyre nehezebb környezethez vezetett, ahol a megosztó retorika az érdekelt felek közötti bizalom súlyos eróziójához vezetett, ami viszont kihat a csatlakozási folyamatra. A reformok jelentősen lelassultak. Szerbiától elvárják, hogy leküzdje az igazságszolgáltatás és az alapvető jogok területén tapasztalható patthelyzetet, és sürgősen fordítsa meg a véleménynyilvánítás szabadsága terén tapasztalható visszaesést és az akadémiai szabadság erodálódását.
Észak-Macedónia folytatta a jogállamiságra, a közigazgatási reformra és a demokratikus intézmények működésére vonatkozó ütemtervekkel, valamint a kisebbségek védelméről szóló cselekvési tervvel kapcsolatos munkáját. A tárgyalási kerettel összhangban további gyors és határozott intézkedésekre van szükség a nyitási kritériumok tekintetében, az első klaszter mielőbbi megnyitása érdekében, amint a vonatkozó feltételek teljesülnek. Észak-Macedóniának fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamiság fenntartása érdekében az igazságszolgáltatás függetlenségének és integritásának megőrzése, valamint a korrupció elleni küzdelem megerősítése révén.
Bosznia-Hercegovinában a Boszniai Szerb Köztársaság politikai válsága és a kormánykoalíció megszűnése aláásta az EU-csatlakozás folyamatát, ami korlátozott reformokhoz vezetett, nevezetesen az adatvédelem és a határellenőrzés, valamint a Frontex státuszmegállapodás aláírása terén. Pozitív fejlemény, hogy Bosznia-Hercegovina 2025 szeptemberében benyújtotta reformprogramját az Európai Bizottságnak. A csatlakozási tárgyalások hatékony megkezdéséhez a hatóságoknak először is véglegesíteniük és el kell fogadniuk az igazságszolgáltatási reformtörvényeket, teljes mértékben összhangban az európai normákkal, és ki kell nevezniük egy főtárgyalót.
Koszovó továbbra is elkötelezett az európai út mellett, és ezt a közvélemény is nagy mértékben támogatja. Az intézmények létrehozásának késedelme a februári általános választások után lelassította az EU-val kapcsolatos reformfolyamatokat. Szükséges a pártok közötti együttműködés kialakítása és e reformok prioritásainak újrarendezése, hogy Koszovó visszatérhessen az EU-hoz vezető útra. A Szerbiával való kapcsolatok normalizálása és a párbeszédre vonatkozó kötelezettségvállalások végrehajtása továbbra is szerves részét képezi Koszovó európai perspektívájának.
Törökország továbbra is tagjelölt ország és az EU kulcsfontosságú partnere. Az Európai Tanács 2024. áprilisi következtetéseivel összhangban az EU fokozatos, arányos és visszafordítható módon fejlesztette kapcsolatait Törökországgal, a közös prioritások megvalósításával. A ciprusi rendezési tárgyalások újraindítása az együttműködés kulcsfontosságú eleme. Ugyanakkor az ellenzéki személyiségek és pártok elleni egyre növekvő jogi lépések, valamint a számos egyéb letartóztatás komoly aggodalmat vetnek fel Törökország demokratikus értékekhez való ragaszkodásával kapcsolatban. Míg a jogállamiságról szóló párbeszéd továbbra is központi szerepet játszik az EU és Törökország közötti kapcsolatokban, a demokratikus normák, az igazságszolgáltatás függetlenségének és az alapvető jogok romlásával még mindig foglalkozni kell. A Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások 2018 óta szünetelnek.
2024-ben az Európai Tanács arra a következtetésre jutott, hogy Grúzia EU-csatlakozási folyamata de facto leállt. Azóta a helyzet jelentősen romlott, a demokratikus tér súlyos visszaesése a jogállamiság gyors eróziója és az alapvető jogok súlyos korlátozása által jellemzett. Ez magában foglalja a polgári teret súlyosan korlátozó jogszabályokat, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának aláásását, valamint a megkülönböztetésmentesség elvének megsértését. A grúz hatóságoknak sürgősen vissza kell fordítaniuk a demokratikus visszaesést, és átfogó és kézzelfogható erőfeszítéseket kell tenniük a fennálló aggályok kezelésére és a pártok közötti együttműködés és a polgári szerepvállalás által támogatott kulcsfontosságú reformok megvalósítására, az uniós értékekkel összhangban. Az Európai Tanács 2024. decemberi következtetéseit követően és Grúzia folyamatos visszaesésének fényében a Bizottság Grúziát csak “névleg tagjelölt” országnak tekinti.
