Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy kötelezettségszegési eljárást indít és felszólító levelet küld Magyarországnak, mivel nem tartotta be az uniós szabályokat a hulladékgazdálkodási koncesszió odaítélésekor. A Bizottság úgy véli, hogy az eljárás során alkalmazott jogosultsági kritériumok diszkriminatívak voltak, és a koncesszió 35 éves időtartama meghaladja az uniós irányelvben megengedett időtartamot. Emlékeztetnek arra is, hogy az EU koncessziós szerződések odaítélésére vonatkozó szabályainak célja „a gazdasági szereplők egyenlő bánásmódjának és a koncessziók verseny előtti megnyitásának garantálása”. A Bizottság számára úgy tűnik, hogy a koncesszió eredeti feltételeit az uniós szabályok megsértésével módosították.
A magyar állam 2022-ben kötött szerződést egy koncessziós eljárást követően a Mol Nyrt.-vel. A kontraktus szerint a Mol, illetve az általa tulajdonolt koncessziós cég, a Mohu Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. szállíthatja el a következő 35 évben a lakossági közszolgáltatásból származó hulladékot és a termelő gazdálkodó szervezeteknél keletkező intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot.
Magyarországnak két hónapja van válaszolni a felvetett kifogásokra, megfelelő válasz hiányában a Bizottság indoklással ellátott vélemény kiadásáról dönthet.
A következő ügyben a Bizottság felszólítja – Észtország és Lengyelország társaságában – Magyarországot, hogy tartsa be az EU kibertámadásokról szóló irányelvét. Az irányelv az EU kiberbűnözés elleni küzdelmének jogi keretének alapvető részét képezi, és előírja a tagállamok számára a kiberbűnözéssel kapcsolatos nemzeti törvények megerősítését és büntetőjogi szankciók bevezetését, többek között a nagyszabású kibertámadások esetén is. A tagállamok kötelesek kapcsolattartó pontokat kijelölni, amelyek a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhetők, hogy biztosítsák a nemzeti hatóságok közötti gyors együttműködést. A Bizottság úgy véli, hogy Észtország, Magyarország és Lengyelország helytelenül ültette át az irányelvben foglalt intézkedések egy részét nemzeti jogába, különösen az irányelvben meghatározott egyes bűncselekmények elkövetéséhez használt jogellenes lehallgatásra vagy eszközökre vonatkozó rendelkezéseket.
Ugyancsak egy európai szabály helytelen átültetésére figyelmeztet a brüsszeli testület a büntetőeljárásban gyanúsítottaknak és vádlottaknak nyújtott költségmentességre vonatkozóan. Itt Magyarország és Bulgária sértett EU-s rendelkezést, ezért indul meg a kötelezettségszegési eljárás. Az irányelv célja, hogy közös minimumszabályokat hozzon létre annak biztosítása érdekében, hogy a gyanúsítottak és vádlottak jogai megfelelő védelemben részesüljenek az egész EU-ban. Konkrétan, a büntetőeljárásban a gyanúsítottak, vádlottak számára biztosít jogot a költségmentességhez, biztosítva számukra a pénzügyi támogatást a költségmentességhez. A Bizottság megállapította, hogy mindkét tagállamban nem minden, az irányelv hatálya alá tartozó személy fér hozzá költségmentességhez. Magyarországgal kapcsolatban a Bizottság további problémákat azonosított, mivel a költségmentesség megadása az egyén kérelmétől függ. Ezenkívül, bár Magyarország a kötelező védelem rendszerét alkalmazza, ez a rendszer nem fedi le az irányelvben meghatározott összes forgatókönyvet, és nem biztosítja, hogy a költségmentességet indokolatlan késedelem nélkül megadják.
Az észtek és az olaszok mellett Magyarországot is felszólítja az Európai Bizottság, hogy ültesse át a fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok pénzügyi ösztönzőinek fokozatos megszüntetéséről szóló, elfogadott rendelkezéseket. A 2024-ben átdolgozott jogszabály meghatározza, hogyan érheti el az EU a teljes mértékben dekarbonizált épületállományt 2050-re számos intézkedés révén, és ezáltal hogyan csökkentheti az európai polgárok energiaszámláit az épületek energiahatékonyságának strukturális növelésével. Az Észtország, Olaszország és Magyarország által bejelentett intézkedések és a benyújtott magyarázatok vizsgálata után a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez a három tagállam nem hajtotta végre teljes mértékben a kötelezettségét, és nem is magyarázta meg teljes mértékben az önálló fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánok telepítésére vonatkozó pénzügyi ösztönzők fokozatos kivezetését a 2025. január 1-jei határidőig.
Végül a Bizottság felszólítja Csehország és Ausztria mellett Magyarországot is, hogy helyesen ültessék át a közúti infrastruktúra használatára vonatkozó útdíjakra és matricákra vonatkozó uniós szabályokat. Az irányelv célja a közúti infrastruktúra díjainak és a külső költségeknek az EU-ban történő kivetésére vonatkozó mechanizmusok harmonizálása. Míg Csehország, Magyarország és Ausztria nemzeti jogszabályai, amelyek az irányelvet átültetik, nagy vonalakban összhangban vannak az Eurovignette irányelvvel, olyan konkrét rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek nem ültetik át azt helyesen. Magyarország esetében a viszonylati jegy időtartama 120 percre korlátozódik, ami a nem rendszeres úthasználók, például a turisták hátrányára lehet. Az érintett kormányoknak két hónapon belül kell válaszolniuk és magyarázattal szolgálniuk.
A november havi kötelezettségszegési eljárásokról itt olvasható a hivatalos közlemény.
