Az Európai Bizottság értékelése képet ad arról, hogyan állnak az uniós tagállamok a költségvetési fegyelemmel, és milyen pénzügyi kilátások várnak rájuk a következő időszakban. A friss minősítés nemcsak a gazdaságpolitikai trendeket rajzolja meg, hanem azt is egyértelművé teszi, mely országoknak kell gyorsabban és határozottabban reagálniuk a költségvetési kihívásokra. A besorolások egyértelmű üzenetet hordoznak: a magas hiány és az elhúzódó fiskális korrekció nem marad következmények nélkül.
A kihívásokkal teli globális környezetben Európának a termelékenység fokozásával, az innováció előmozdításával és a beruházások akadályainak elhárításával kell saját növekedési lendületet generálnia. A szemeszter ehhez a célhoz összehangolt nemzeti reformok, a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek időben történő végrehajtása, valamint biztonságunk és a pénzügyi szektor ellenálló képességének előmozdítását célzó konkrét intézkedések révén fog hozzájárulni
– fogalmazott Valdis Dombrovskis, a gazdaságért és a termelékenységért felelős biztos. Éppen ez az, amivel kapcsolatos Magyarország egyik problémája: a helyreállítási alapok közel teljes, 9,5 milliárd eurós kerete a korrupciós kockázatok miatt továbbra is zárolva van, miközben a pénz 2026 augusztusig lehet felhasználni.
A Bizottság három kategóriába sorolta a tagállamokat. Elsőként azok az országok szerepelnek, amelyek teljesítik az uniós előírásokat. Ide hét állam tartozik, köztük Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Svédország, Lengyelország és Románia. Ezek a tagállamok a jelenlegi szabályrendszer szerint megfelelően kezelik az államháztartásukat, hiányuk fenntartható, és gazdaságpolitikájuk illeszkedik az uniós elvárásokhoz.
A második kategóriában azok az országok kaptak helyet, amelyeknél fennáll a veszély, hogy a következő években nem teljesítik a költségvetési szabályokat. Ebbe a csoportba csupán három tagállam került: Bulgária, Spanyolország és Magyarország. Ez a besorolás nem jelenti azt, hogy a szabályok már sérültek, de azt igen, hogy a jelenlegi trendek alapján az országok könnyen letérhetnek a fenntartható pályáról, ha nem hoznak időben korrekciós intézkedéseket.
A harmadik fontos elem a túlzottdeficit-eljárás (EDP) helyzete. Jelenleg kilenc tagállam áll ilyen eljárás alatt, köztük Magyarország is. A Bizottság ugyanakkor most úgy döntött, hogy ezeket az ügyeket „türelmi” állapotban tartja: nem zárja le őket, de nem is lép tovább a szigorítás felé.
Ez azt jelenti, hogy az érintett országok továbbra sem csökkentették tartósan 3 százalék alá a költségvetési hiányukat, tehát nem teljesítik maradéktalanul az uniós szabályokat. Az eljárás nyitva marad, és a Bizottság csak a 2025-ös adatok ismeretében dönt a folytatásról.
Értékelésében az Európai Bizottság felhívja Magyarországot (és a többi tagállamot) arra, hogy maximálisan használja ki az EU-forrásokat a reformok és beruházások előmozdítására. Ez azt jelenti, hogy Magyarországnak nem csak a költségvetési lehetőségeit kell kihasználnia, hanem olyan stratégiákat is meg kell alkotnia, amelyek tartósan fokozzák a gazdasági teljesítményt. Emellett Magyarországtól is elvárják, hogy javuljon a befektetési környezet, nőjön a K+F-ráfordítás, továbbá erősödjön az oktatás-képzés és a munkaerő-piaci alkalmazkodóképesség. Az EB hangsúlyozza, hogy Magyarországnak is fontos szerepe van abban, hogy az EU általános céljai – például a fenntartható növekedés és a globális versenyképesség – helyi szinten érvényre jussanak.
A jelenlegi várakozások szerint Magyarország költségvetési hiánya 2025 végére várhatóan meghaladja az 5 ezer milliárd forintot, ami az elfogadott, de módosított költségvetési törvényben szereplő 3,7%-os célnál lényegesen magasabb, 5 százalék körüli érték.
