Az idei szeptember havi költségvetési hiány valamivel kedvezőbben alakult a tavaly szeptemberinél, a deficit így is 93 milliárd forinttal nőtt. A kilenc havi halmozott hiány meghaladta az 5,2 ezermilliárd forintot, de ebben benne van, hogy augusztusban a büdzsé 2,2 ezermilliárd forinttal előlegezett meg uniós RRF-programokat.
Hatalmasat nőtt a költségvetés hiánya az év első három hónapjában, utána valamelyest javult a helyzet.
Az uniós RRF-programok előfinanszírozása 2,2 ezermilliárd forintba került. A büdzsé ezzel együtt sem áll jól, nem csak a kiadási, a bevételi oldalon is hatalmas lyukak tátonganak. Ezeket a még el nem fogadott pótköltségvetés kezeli.
A tavasszal hatalomra került Tisza-kormány nem kezdett osztogatásba, de nem is igyekszik szépíteni az idei helyzetet. Ez javítja a 2027-es költségvetési mozgásteret, de a választási ígéretek megvalósításával együtt nehéz lesz a kötelező hiánycsökkentés.
Egy hónap alatt 2311 milliárd forint költségvetési hiány jött össze, ebből viszont 2187 milliárdot az uniós program előfinanszírozása jelentett, amelynek a bevétele még az év végén befut.
A miniszterelnök belengette, hogy miről lesz szó a csütörtök délutáni kormányzati sajtótájékoztatón.
Egy elemző szerint érdemes megfontolni a két évvel későbbi bevezetést is, hogy inkább az előnyeit élvezzük, és ne a hátrányait.
Az immár csak véleményezési jogkörrel rendelkező Költségvetési Tanács kockázatokat azonosított a Tisza pótköltségvetésében: a gazdasági növekedésre, a forintárfolyamra és egyes bevételi tételek teljesülésére vonatkozó prognózis túlontúl optimista. A költségvetési hiány GDP-arányosan 7,5 százalékra, pénzforgalmi szemléletben 7,2 ezer milliárd forintra nő. Utóbbi oka elsősorban az, hogy a kiolvasztott uniós (RRF) források utalásai csak év végén érkeznek meg, a kiadásokat a büdzsének meg kell előlegeznie.
A pénzügyminiszter szerint megtörtént a fordulat a költségvetési fegyelemben.
Az előző kormány április végéig összehozta az éves hiánycél 91 százalékát, azóta ez három, többlettel záruló hónap alatt 67,7 százalékra mérséklődött.
Jóváhagyták az új magyar helyreállítási tervet, amellyel tízmilliárd euró válik elérhetővé, azonban 2026-ban nagy bajok lesznek még a költségvetés hiányával; csatlakozhatunk az Európai Ügyészséghez; több fontos személycsere is történt, az M1-en pedig bocsánatot kértek a hazugságokért. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Májusban megállt a deficit növekedése, júniusban pedig óriásit esett a költségvetési hiány, de még mindig kiugróan magas, az éves cél 80 százalékán áll.
A 7 százalékot meghaladó mínusz kiemelkedő, de nem ritka. Orbán így is messze van a Gyurcsány-féle szintektől.
A volt miniszter szerint kiszámíthatóbb gazdaságpolitikával valamennyi lefaragható lenne a hiányból.
Az elmúlt évek reformjai kevésnek bizonyultak a költségvetés rendbetételére, az embereknek pedig már nagyon elegük van a megszorításokból.
Az eurózónához való csatlakozásra viszont 2030-ra még nem, csak 1-2 évvel később állhat készen a magyar gazdaság.
Négy hónap után 3850 milliárd forint a hiány.
Április végére a költségvetési hiány az éves törvényi cél 91 százalékán állt. Magyar Péter hivatalba lépő miniszterelnök nemrég arról posztolt, úgy tudják, a távozó kormány saját számításai is a hiány jelentős elszállását jelzik előre az egész évre.
A hivatalba lépő miniszterelnök szerint jelen állás szerint GDP-arányosan 6,8 százalék lesz a költségvetési hiány, ami a pandémiás éveket idézi. Magyar Péter homályos ígéreteket tett, de azt nem vállalta, hogy ha kell, megszorításokat hajtanak végre. Pedig ekkora hiány mellett az euróbevezetés kritériumait sem lesz egyszerű teljesíteni.
A büdzsé bevételi oldala alapvetően rendben volt, a kiadási oldalon jelentősen csökkent az államadósság kamatterhe. Az uniós programokon az első negyedévben 236 milliárd forintot bukott a költségvetés. Százmilliárdokat vitt el a választási osztogatás, a kiadások leginkább a minisztériumok alá tartozó előirányzatoknál szálltak el, de a gazdasági tárca részletes jelentése sem részletezi, pontosan hol.
