Az ukrajnai háborút követően és azzal, hogy Oroszország fegyverként használja az energiahordozóit, az uniós vezetők már a 2022 márciusában elfogadott versailles-i nyilatkozatban megállapodtak abban, hogy mielőbb elszakadnak az orosz fosszilis energiahordozóktól. Ebben az Orbán Viktor által is elfogadott dokumentumban többek között ez szerepel:
megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket.
Bár az olajimport 2025-re 3 százalék alá csökkent, az orosz gáz még mindig az uniós behozatal mintegy 13 százalékát teszi ki, évi több mint 15 milliárd euró értékben. Az új rendelet célja éppen ennek a stratégiai kockázatnak a felszámolása.
Az új szabályok szerint az orosz eredetű gáz importja hat héttel a rendelet hatálybalépése után válik tiltottá. A már meglévő szerződések átmeneti időszakot kapnak, hogy a piacokra és az árakra gyakorolt hatás a lehető legkisebb legyen. A teljes tilalom az LNG esetében 2027 elején, a vezetékes gáz esetében pedig 2027 őszén lép életbe.
Az EU energiapiaca mától erősebb, ellenállóbb és sokszínűbb. Megszakítjuk az orosz gáztól való káros függőséget, és a szolidaritás és együttműködés szellemében nagy lépést teszünk egy autonóm energiaunió felé
– hangsúlyozta Michael Damianos, Ciprus energiaügyi, kereskedelmi és ipari minisztere a döntés után. A tagállamoknak minden importengedélyezés előtt ellenőrizniük kell, hogy a gázt mely országban termelték. A szabályok megszegése súlyos pénzbírságot vonhat maga után: magánszemélyek esetében legalább 2,5 millió eurót, vállalatoknál pedig minimum 40 millió eurót, vagy akár az éves globális árbevétel 3,5 százalékát is elérheti a büntetés.
2026. március 1-jéig minden tagállamnak nemzeti tervet kell készítenie a gázbeszerzések diverzifikálásáról, valamint az orosz gáz kiváltásával járó kihívásokról. A vállalatok kötelesek lesznek bejelenteni a még fennálló orosz gázszerződéseiket a nemzeti hatóságoknak és az Európai Bizottságnak. Azok az országok, amelyek továbbra is importálnak orosz olajat, szintén külön diverzifikációs tervet nyújtanak be.
Vészhelyzet esetén – ha egy vagy több tagállam ellátásbiztonsága súlyosan veszélybe kerül – az Európai Bizottság legfeljebb négy hétre felfüggesztheti az importtilalmat. A rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba, és közvetlenül alkalmazandó lesz minden tagállamban. Az Európai Bizottság emellett jelezte: további jogszabályt tervez előterjeszteni az orosz olajimport 2027 végéig végrehajtandó teljes kivezetésére.
A 27 tagállam közül 24-en voksoltak igennel, ezzel a szükséges minősített többséget lényegesen meghaladta a javaslat támogatása. Bulgária tartózkodott, a rendelet ellen szavazott a szlovák és a magyar kormány képviselője, akik külön is indokolták döntésüket.
Marek Eštok államtitkár arra hivatkozott, hogy Szlovákiának nincs tengeri kijárata, és nem fér hozzá a cseppfolyósított gáz lefejtésére alkalmas terminálokhoz. Hozzátette, hogy az infrastruktúra szűk keresztmetszete miatt észszerű keretek között nem tudnak hozzáférni az energiához, valamint arra is rámutatott, hogy a szlovák álláspont szerint a rendelet nem kellően rugalmas, nem biztosít hatékony támogatást, és nem felel meg az arányosság és az energiaszolidaritás elvének.
Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára jelezte, hogy az energiamix összetétele például az ellátási forrásokra vonatkozóan a tagállamok kezében kell, hogy maradjon. Kifogásolta, hogy nem készült átfogó, országspecifikus elemzés például a regionális ellátásbiztonsági kérdésekre összpontosítva, ugyanis meglátása szerint ez az intézkedés magasabb és ingadozóbb energiaárakhoz vezet, így veszélyezteti az energiabiztonságot.
Az államtitkár megismételte azt a magyar álláspontot, hogy Magyarország vitatja a jogalapot, mert
szankciós csomagot öltöztetett kereskedelempolitikai köntösbe.
Ezért Magyarország az Európai Bírósághoz fordul. Korábbi hírek szerint Szlovákia is csatlakozik majd ehhez a beadványhoz, erről most sem a magyar, sem a szlovák államtitkár nem tett említést.
A korábbi nyilatkozatok alapján nem csak a rendelet megsemmisítését, hanem annak ideiglenes hatályon kívül helyezését (felfüggesztését) is kérné a magyar kormány addig, amíg a bíróság döntést nem hoz.
Alapesetben – amennyiben ilyen felfüggesztő végzés nem születik – a nemleges szavazattól függetlenül is vonatkozik Magyarországra és Szlovákiára ez a rendelet, vagyis március 1-ig nemzeti tervet kell készíteni, és jövő év szeptember végétől nem lehet orosz vezetékes gázt behozni az országba.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
