A képviselők csütörtökön elfogadták az elektronikus hírközlési adatvédelmi szabályok (ePrivacy) alóli átmeneti kivétel meghosszabbítását, amely lehetővé teszi, hogy az online kommunikációs szolgáltatók önkéntes alapon felderítsék és jelentsék a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat. A Parlament ugyanakkor egy fontos módosítással kizárta a szabály hatálya alól a végpontok közötti titkosítással (end-to-end encryption) védett kommunikációt. Az Európai Bizottság eredetileg egy átmeneti kivételt vezetett be az ePrivacy-rendelet alól, hogy a szolgáltatók – például e-mail- és üzenetküldő alkalmazások – önkéntesen felismerhessék, eltávolíthassák és jelenthessék a gyermekpornográf felvételeket, illetve a gyermekek online behálózására (grooming) utaló jeleket. Erre azért volt szükség, mert az uniós adatvédelmi szabályok egyébként jelentősen korlátozzák a magánkommunikáció vizsgálatát.
Az átmeneti szabályozás 2026. április 3-án lejárt, miután az Európai Parlament márciusban elutasította annak meghosszabbítását. A Tanács ezt követően második olvasatra visszaküldte a javaslatot a Parlamentnek.
A csütörtöki szavazáson a képviselők elfogadták a Tanács álláspontját, ugyanakkor egy zöldpárti módosítás révén kimondták, hogy a jövőbeni átmeneti szabályozás nem alkalmazható olyan kommunikációra, amelyet végpontok közötti titkosítás véd.
Az eljárás sajátossága miatt azonban nem volt elegendő az egyszerű többség. Második olvasatban ugyanis a Tanács álláspontjának elutasításához vagy módosításához az összes európai parlamenti képviselő abszolút többségére – jelenleg legalább 361 szavazatra – lett volna szükség. Bár a Tanács álláspontjának elutasítását többen támogatták, ez a küszöb nem teljesült, így a javaslat életben maradt.
Az ügy valójában a köznyelvben ChatControl néven ismert, állandó uniós szabályozás előszobája. A Bizottság 2022-ben olyan rendeletet javasolt, amely hosszabb távon kötelező keretet teremtene a gyermekek online szexuális kizsákmányolásának felderítésére. A tervezet kezdettől fogva megosztja a tagállamokat, a politikai frakciókat és a technológiai cégeket.
https://hvg.hu/eurologus/20260228_gyermekvedelem-online-internet-eu-europai-unio
A gyermekvédelmi szervezetek és a bűnüldöző hatóságok szerint a digitális platformok kulcsszerepet játszanak az ilyen bűncselekmények felderítésében. Az adatvédelmi szervezetek és több technológiai vállalat ugyanakkor attól tartanak, hogy a tömeges tartalomvizsgálat veszélyeztetheti a titkosított kommunikáció biztonságát, és precedenst teremthet a magánszféra korlátozására.
A Zöldek/Európai Szabad Szövetség frakciója ellenezte az átmeneti szabályozás elfogadását, és bírálta az eljárást is. Közleményük szerint a Parlament korábban kétszer elutasította a meghosszabbítást, ezért szerintük az Európai Bizottságnak vissza kellett volna vonnia a javaslatot. Ehelyett – állításuk szerint – az Európai Néppárt, az Európai Bizottság, a Tanács és Roberta Metsola EP-elnök közreműködésével ismét napirendre került a szöveg.
Markéta Gregorová kalózpárti EP-képviselő, a Zöldek tárgyalója „keserédes győzelemnek” nevezte a szavazást. Szerinte sikerült megvédeni a titkosított kommunikációt, ugyanakkor átment az önkéntes tömeges üzenetvizsgálat lehetősége.
A magánélet védelméért folytatott küzdelem nem ér véget. A Parlament ugyan megőrizte a titkosítás védelmét, de jóváhagyta több millió ártatlan európai polgár üzeneteinek tömeges átvizsgálását. A gyermekvédelem nem szolgálhat ürügyül a magánkommunikáció gyengítésére
– fogalmazott Gregorová az EUrologusnak eljuttatott közleményében.
A Tisza Párt európai parlamenti delegációja ezzel szemben támogatta az átmeneti szabályozást, arra hivatkozva, hogy annak hiányában súlyos joghézag alakult ki.
A párt közleménye szerint a szabályozás lejárta óta az online platformok nem jelenthetik önkéntesen a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmakat, ami becslésük szerint naponta közel 55 ezer elmaradó bejelentést jelent.
A Tisza arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024-ben világszerte több mint 20,5 millió ilyen bejelentés érkezett, miközben a mesterséges intelligenciával előállított gyermekbántalmazási tartalmak száma egyetlen év alatt mintegy 4700-ról 67 ezerre emelkedett. A párt szerint 2024-ben tízből nyolc online gyermekbántalmazási nyomozás platformok bejelentése alapján indult.
Dávid Dóra, a Tisza EP-képviselője úgy fogalmazott: az átmeneti szabályozás „kulcsfontosságú támogatást jelent a bűnüldöző szervek számára az online szexuális ragadozók elleni fellépésben”.
Amikor látjuk, hogy az elmúlt években milyen súlyos gyermekbántalmazási ügyek kerültek napvilágra Magyarországon, nem hagyhatjuk, hogy ezek a bűncselekmények az interneten elrejtve maradjanak. Ezért megszavaztuk ezt az ideiglenes megoldást, hogy legyen minimális védelem az online térben a gyerekeknek
– mondta. Ugyanakkor a párt hangsúlyozta, hogy a végleges uniós szabályozás tárgyalásán továbbra is fontosnak tartja a gyermekvédelem és a magánélethez való jog közötti egyensúly megőrzését.
A most elfogadott derogáció csak átmeneti megoldás 2028-ig, amíg megszületik az állandó uniós szabályozás. A Tanács ciprusi elnöksége 2026 első felében már jelentős előrelépést ért el a végleges rendelet tárgyalásában, de a legérzékenyebb kérdés – vagyis hogy milyen feltételek mellett vizsgálhatják a szolgáltatók a felhasználók kommunikációját – továbbra is nyitott.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
