„Amikor Isten eljő, lesz néhány kérdése. És az egyik az lesz: Na, jó móka volt?” – így készült a film, amire az AI sohasem lenne képes
A dán mozi örökös fenegyerekével, Nicolas Winding Refnnel beszélgettünk.
Egy magyar kisvállalat és a Google közötti perben kell választ adnia az Európai Unió Bíróságának az AI-forradalom egyik legfontosabb jogi kérdésére. A luxembourgi testület előtt folyamatban lévő Like Company kontra Google Ireland ügy jelentősége jóval túlmutat a két peres fél vitáján: az európai bíráknak lényegében azt kell tisztázniuk, meddig terjed a szerzői jogi védelem, amikor egy mesterségesintelligencia-modellt újságcikkek, könyvek vagy más alkotások felhasználásával tanítanak be.
Az ügy középpontjában egy magyar internetes lap cikke áll, amely Kozsó balatoni delfinekkel kapcsolatos terveiről számolt be. A felperes kiadó szerint a Google Gemini nevű AI-szolgáltatása egy felhasználói kérdésre úgy foglalta össze az írást, hogy annak jelentős részét reprodukálta. A felhasználó így anélkül juthatott hozzá a cikk tartalmához, hogy felkereste volna az eredeti oldalt – miközben az internetes látogatottság a sajtótermékek egyik legfontosabb bevételi forrása.
Az EUrologus korábban részletesen bemutatta az ügy hátterét. A C-250/25. számú eljárásban a Budapest Környéki Törvényszék négy kérdést terjesztett az Európai Unió Bírósága elé. Ezek egyaránt érintik a modellek betanítását, a sajtótartalmak AI által előállított összefoglalását, valamint azt, hogy a technológiai cégek hivatkozhatnak-e az uniós jog szöveg- és adatbányászatra vonatkozó kivételére. A főtanácsnoki indítvány ismertetését, amelyet eredetileg erre a hétre vártak, a bíróság szerdán elhalasztotta, miközben az eljárás továbbra is folyamatban van.
A szerzőknek joguk kell, hogy legyen arról dönteni, hogy műveik felhasználhatók-e az MI modellek betanítására
– mondta Szigeti Tamás az EUfória évadnyitó adásában, amelyet az Európai Parlament brüsszeli stúdiójában rögzítettünk.
A jogász szerint az AI és a szerzői jog konfliktusának két külön oldala van. Az egyik a bemenet: felhasználhatók-e védett művek egy modell betanításához a jogosult engedélye vagy díjazása nélkül? A másik a kimenet: sért-e szerzői jogot, ha a chatbot válaszában felismerhetően megjelenik egy újságcikk vagy más védett alkotás tartalma?
Az igazi nagy kérdés az, hogy önmagában a mű betáplálásába van-e beleszólásuk a szerzőknek, a sajtókiadóknak, a zenészeknek vagy a filmeseknek akkor is, ha az eredeti tartalom később nem jelenik meg a felhasználónak adott válaszban
– fogalmazott a jogász.
A vita gazdasági tétje óriási. Ha a felhasználók egy AI-szolgáltatás válaszából kapják meg azt az információt, amelyért korábban könyvet vásároltak vagy felkeresték egy kiadó oldalát, egyre nagyobb szakadék keletkezhet azok között, akik előállítják a kreatív tartalmakat, és azok között, akik ezek felhasználásával működtetik saját szolgáltatásaikat.
Az Egyesült Államokban mostanra perek tömege zajlik hasonló kérdésekben. A legnagyobb visszhangot az Anthropic ügye váltotta ki: egy amerikai bíróság 2026 júliusában véglegesen jóváhagyta azt az 1,5 milliárd dolláros egyezséget, amely a kalózforrásból megszerzett könyvek felhasználása miatt indított csoportos pert zárta le. Ez azonban nem döntötte el általánosságban, hogy jogszerű-e a szerzői művek AI-modellek betanítására történő felhasználása.
Európában elvileg erősebb védelem illeti meg a szerzőket, de a jelenlegi szabályok értelmezése körül továbbra is jelentős a bizonytalanság. Szigeti Tamás arra számít, hogy a következő évben megszülethetnek azok az európai bírósági döntések, amelyek már érdemi iránymutatást adnak a jogosultaknak és az AI-cégeknek.
Az uniós jogalkotó ebbe az irányba mozdult el, de maradt elég jogbizonytalanság ahhoz, hogy végül a bíróságnak kell majd választ adnia erre a kérdésre.
– összegezte a szakértő a jelenlegi helyzetet.
Az EUfóriában Szigeti Tamást Folk György, az EUrologus brüsszeli, és Moravecz Kata, az EUrologus bécsi tudósítói kérdezték. A teljes félórás beszélgetés a HVG online felületein nézhető és hallgatható.
https://youtu.be/9O68q4_44Ow
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.
