EU–Ukrajna-drónszövetség: 6,1 milliárd eurós új támogatást hagytak jóvá

Megalakult az Európai Unió és Ukrajna közös drónszövetsége, amelynek célja a védelmi ipari együttműködés szorosabbra fűzése, a közös dróngyártás felgyorsítása és az ukrajnai háborúban szerzett technológiai tapasztalatok európai hasznosítása – jelentette be Andrius Kubilius uniós védelmi és űrkutatási biztos a szövetség első ülését követő sajtótájékoztatón Brüsszelben.

  • HVG
  • Arató László (Eurologus)

Kubilius történelmi jelentőségű lépésnek nevezte a szövetség létrehozását. Az első ülésen 18 alapító tag – kilenc európai uniós és kilenc ukrán gyártó, innovátor, startup és scale-up – vett részt. A biztos szerint az együttműködés egyik legfontosabb célja, hogy az EU megtanulja Ukrajnától, miként lehet a katonai technológiák gyártását rendkívül gyorsan felfuttatni.

„Hetekben, nem hónapokban” kell gondolkodni a fejlesztési ciklusoknál – hangsúlyozta Kubilius. Szerinte nem elegendő a technológiai fölény biztosítása, legalább ilyen fontos az ipari kapacitás és a szállítás sebessége is.

A szövetség többek között közös vállalkozások és közös gyártási projektek létrehozását, a drónok elleni védelem fejlesztését, valamint az ellátási láncok problémáinak kezelését célozza. Kubilius szerint ebben fontos szerepet kaphatnak az európai védelmi közös érdekű projektek (EDPCI-k), köztük a DECODER nevű drón- és drónelhárítási projekt, valamint az Eastern Flank Watch (Keleti Szárny Őrség).

Kiemelt terület a dróngyártáshoz szükséges komponensek – köztük elektromos járművekhez szükséges alkatrészek, mágneses anyagok, robbanóanyagok és chipek – biztosítása.

Kubilius szerint az EU-nak olyan drónipari ökoszisztémát kell kialakítania, amelyben a tervezés, a gyártás, a beszerzés és a fronton szerzett üzemeltetési tapasztalatok egyetlen rendszerben kapcsolódnak össze. Ebben Ukrajna jelentős tapasztalatokkal rendelkezik. A biztos külön kiemelte az ukrán Delta rendszert, amely a pilóta nélküli rendszerek irányítását és a felderítési infrastruktúrát támogatja.

Az EU-nak emellett fel kell készülnie arra, hogy a termelést rövid idő alatt jelentősen növelje. Kubilius szerint a gyártósorokat békeidőben is „melegen” kell tartani, vagyis kisebb kapacitással működtetni annak érdekében, hogy szükség esetén heteken belül felfuttathatók legyenek.

A biztos szerint az európai ipar jelenleg évente mintegy 1,5 millió drónt gyárt, miközben Oroszország termelési kapacitása elérheti az évi 10 millió FPV-drónt, valamint jelentős mennyiségű sugárhajtású drónt és ballisztikus rakétát.

https://hvg.hu/tudomany/20260827_orosz-dron-mesterseges-intelligencia-nvidia-jetson-orin-ukrajna

Kubilius a sajtótájékoztatón azt is bejelentette, hogy az Európai Bizottság hivatalosan jóváhagyott 6,1 milliárd eurónyi új védelmi beszerzést Ukrajna számára az Ukrajna-támogatási hitel (UASL) keretében. A csomag lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszert és radarokat finanszíroz. A döntés lehetővé teszi, hogy Ukrajna a Patriot légvédelmi rendszerekhez szükséges PAC-3 elfogórakétákat is beszerezze.

Kubilius szerint Ukrajna katonai képességeinek fenntartásához elengedhetetlen, hogy a szükséges eszközök a lehető legrövidebb időn belül, megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre. Ehhez szerinte a meglévő készletek felhasználása, a megrendelések átcsoportosítása és a gyártás felfuttatása egyaránt szükséges.

Az idei évre az Ukrajna-támogatási hitelből 28,3 milliárd eurót különítettek el Ukrajna védelmi ipari kapacitásainak erősítésére, és erről a teljes összegről megszülettek a szükséges döntések

– közölte a biztos. A PAC-3 rakéták szállításának időzítésére vonatkozó kérdésre Kubilius azt mondta: Ukrajna szeretné, ha minél több elfogórakéta még a tél előtt megérkezne.

Egy lehetséges megoldásként azt említette, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek saját készleteikben rendelkeznek PAC-3 rakétákkal, ezeket most átadhatnák Ukrajnának, majd később, a már meglévő 2027-es beszerzési megállapodásaik alapján pótolhatnák készleteiket. A biztos szerint ezen a lehetőségen a NATO is intenzíven dolgozik.

A sajtótájékoztatón szóba kerültek az európai légtérben történt közelmúltbeli incidensek is. Kubilius szerint az orosz provokációk – legyen szó drónokról vagy szabotázsakciókról – egyre gyakoribbak, és ez már az uniós tagállamok civil lakosságának biztonságát is érinti.

https://hvg.hu/vilag/20260901_oroszorszag-lipcsei-dronincidens-nemetorszag

A biztos szerint a civil repülés számára különösen veszélyes lehet a navigációs jelek zavarása. Felidézte, hogy amikor tavaly Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel több keleti uniós tagállamba utazott, a pilóták Bulgária fölött komoly problémákat tapasztaltak a navigációs jelek zavarása miatt.

Kubilius szerint mindez azt mutatja, hogy az EU-nak még aktívabban kell fejlesztenie védelmi képességeit. Szerinte éppen ezt szolgálja az EU–Ukrajna-drónszövetség is: felkészülni arra, hogy Európa gyorsan tudjon reagálni az új típusú fenyegetésekre.

Kubilius kitért az európai védelmi ipart finanszírozó európai biztonsági cselekvési programra (SAFE) is. Elmondása szerint 18 tagállam kért hitelt, és több ország már megkapta az első, a működési terve alapján folyósított, 15 százalékos részletet.

Olaszország nemrég benyújtotta végleges, több mint 8 milliárd eurós igényét, amelyhez a Bizottság most a részletes működési tervet várja. Magyarország az utolsó tagállam, amely még nem nyújtotta be végleges kérelmét – mondta a biztos. A magyar keret 16,1 milliárd euró.

Kubilius szerint a magyar döntés várhatóan hamarosan megszületik. Ezt követően a Bizottság kiszámítja, mekkora összeg maradt a SAFE-programból igénylés nélkül, és megkezdődhet a források második körös elosztása.

A biztos a közös európai–ukrán védelmi fejlesztések között megemlítette a Fraya nevű, ballisztikus rakéták elleni közös projektet is. Ursula von der Leyen néhány nappal korábban szintén Fraya néven beszélt az Ukrajnával közös európai projekt céljáról, amelynek része egy európai ballisztikus rakétavédelmi képesség létrehozása.

Kubilius szerint az EU rendelkezésére álló új finanszírozási eszközök, köztük az európai védelmi ipari program (EDIP) keretében létrehozott Ukrajna-támogatási eszköz (USI) segítségével az ilyen közös fejlesztések is támogathatók lehetnek. Az EDIP ukrajnai támogatási eszköze 300 millió eurós kerettel rendelkezik.

A biztos végül orosz propagandának minősítette azt az állítást, amely szerint Európa Ukrajnát a nők mozgósítására próbálná rávenni. Mint mondta, nincs ilyen információja, és szerinte eleve furcsa lenne, ha Európa próbálná megmondani Ukrajnának, hogyan szervezze meg a mozgósítást.

https://hvg.hu/tudomany/20260908_terra-drone-b1-japan-legvedelem

Hozzászólások